Lege Artis Medicinae

Ápolásról másként, avagy miről is beszélünk?

SÖVÉNYI Ferencné1, PERKÓ Magdolna2, FEDINECZNÉ Vittay Katalin3

2018. OKTÓBER 20.

Lege Artis Medicinae - 2018;28(10)

A szerzők rendhagyó ápolástörténeti munkájukban áttekintik azt a 20. század kilencvenes éveiben felerősödött fejlődési folyamatot, amelynek során az ápolás szakmából hivatássá vált Ma­gyar­or­szá­gon. A hivatásként elismert szakmát jellemzi a gyakorlói számára biztosított hosszú idejű oktatás és képzés, az önálló szakmai szerveződés, a saját etikai kódex és a hivatás jogi szabályozása. A cikk sorra veszi ezeket a tényezőket, hang­­­­­­súlyosan foglalkozva a hazai ápolóképzés kialakulásával és fejlődésével, majd be­mutatja a gyakorlati ápolástól az ápolástudomány megjelenéséig ívelő fejlődést, amelyhez szervesen hozzátartozott a Nő­vér című tudományos igényű szakfolyóirat létrejötte is. Tárgyalja az ápolás és ápolási gyakorlat jogi szabályozását, az ápolók szakmai szerveződésének történetét. A ke­retrendszer kialakítása szükséges feltétel volt ahhoz, hogy az ápolói szakma saját magát változtassa hivatássá, társadalmilag megbecsült foglalkozássá.

AFFILIÁCIÓK

  1. Egészségügyi Minisztérium (volt munkahely)
  2. Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképzô Iskola, Budapest
  3. Európai Bizottság Tolmácsolási Fôigazgatóság, Brüsszel

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Acetilszalicilsav (ASA) 75 vagy 100 mg?

KIS János Tibor, ZSIGMOND Kálmán

Az acetilszalicilsav (ASA) az egyik legrégebben és legszélesebb körben használt gyógyszer a világon. Jelenleg leggyakrabban a cardiovascularis betegségek kezelésére és megelőzésére használják. Ma már konszenzus alakult ki abban, hogy primer prevencióban az ASA mellékhatásainak veszélye meghaladja a várható előnyöket. A cardiovascularis betegségek másodlagos megelőzésében azonban őrzi vezető szerepét. Egyetértés van abban is, hogy preventív célból a kis dózisok az ajánlottak, azonban arról, hogy ezen belül a 75-81-100 mg ajánlott-e, még nincs egyetértés. A szerzők összefoglalják a témában megjelent közleményeket.

Lege Artis Medicinae

Génmódosított T-sejtekkel a daganatok ellen - a 67-es betegtől a kiméra antigénreceptorokig

SZÖŐR Árpád

Az onkológia területén forradalmi áttörést jelentett a beteg T-lymphocytáinak genetikai módosítása kiméra antigénreceptorokkal (CAR). A CAR T-sejtekkel legelőször a fehérvérűség különféle fajtáinak gyógyításában értek el átütő sikereket, ahol rendkívüli daganatellenes hatást és hosszú távú daganatmentes túlélést tapasztaltak. A CAR T-sejt-terápia leukaemiákban tapasztalt sikere után a módszer szolid daganatok kezelésébe történő átültetése következik. Mivel azonban ezek sokkal összetettebb célpontok, a CAR T-sejt-kezelések további optimalizálása szükséges. Az egyes esetekben tapasztalt súlyos mellékhatások, például a halálos kimenetelű általános gyulladás, az úgynevezett „citokinvihar” kivédése a legelső célok között van. A következő évtized másik izgalmas tudományos kérdése, hogy a jelenleg csak daganatokon kipróbált eljárás vajon alkalmazható-e más betegségcsoportokon is. Nemrég publikálták, hogy egy súlyos autoimmun bőrbetegségben, a pemphigus vulgarisban, a CAR receptorokból továbbfejlesztett kiméra autoantitest-receptorral (CAAR) módosított T-sejtek sikeresen gátolták a betegség előrehaladását állatkísérletekben. A hatékony kezelést olyan CAAR-konstrukciókkal lehetett megvalósítani, melyek a betegség patogenezisén és progressziójában központi szerepet játszó, autoantigén-specifikus ellenanyagokat termelő B-sejt-klónokat ismerték fel. A jelen közleményben szeretnénk bemutatni a terápia történeti hátterét, továbbá általános ismertetést nyújtani a CAR T-sejtekről és rövid összefoglalást adni a jelenleg futó klinikai vizsgálatokról, a terápiában rejlő lehetőségekről, illetve annak korlátairól.

Lege Artis Medicinae

A vénás pangás rontja a veseműködést - fikció vagy valóság?

KOPITKÓ Csaba, MEDVE László, GONDOS Tibor

A vénás pangás számos szervnél műkö­dészavart eredményez. A vesefunkció pangás okozta romlásával kapcsolatban az első állatkísérletes adatok csaknem 90 éve láttak napvilágot, de ezek a fajok közötti jelentős különbségek miatt csak korlátozott mértékben extrapolálhatók emberre. A heveny vesekárosodás praerenalis (vagy újabb terminológia szerint: volumenszen­zitív) formájában a veseműködés folyadékbevitellel javítható, túlzott folyadékbevitel és/vagy a szív pumpafunkciójának zavara azonban könnyen a vénás rendszer nyomásemelkedéséhez vezethet. Élettani tény, hogy a glomerulusban a vizeletkiválasztást vezérlő nyomásfő mindössze 10 Hgmm. Az artériás középnyomás csökkenése mel­lett a vesék működését ronthatja az intraabdominalis és/vagy a centrális vénás nyomás emelkedése is. Kardiológiai, hasi és szívsebészeti betegeknél történt vizsgálatokban mind az intraabdominalis, mind a centrális vénás nyomás kritikus értéke 8 Hgmm-nek adódott, azaz e fölött kimutathatóan romlik a vesék működése. Összefoglalónkban át­tekintjük a vese vénás keringésére vonatkozó ismeretek fejlődését egészen a legújabb évek eredményeiig és említést teszünk a további kutatás várható irányáról.

Lege Artis Medicinae

Gerevich József: Szerelmek, múzsák, szeretők - Teremtő vágyak 3.

MARJAI Kamilla

Az ismert pszichiáter könyvsorozata (Teremtő vágyak), amelynek harmadik kötete most látott napvilágot, egy lassan elfeledni látszó fogalmat, az encounter élmény fogalmát helyezi új megvilágításba.

Lege Artis Medicinae

Juvenilis idiopathiás arthritis: a diagnózistól a kezelésig

MOSDÓSI Bernadett

A juvenilis idiopathiás arthritis heterogén kórképek gyűjtőneve, a leggyakoribb krónikus gyermekbetegségek egyike. Az is­me­ret­len eredetű ízületi gyulladás 16 éves kor előtt kezdődik, legalább hat hete fennáll, és a háttérben egyéb kórokok kizárhatóak. A be­tegség egyes típusai a prezentációs és klinikai tünetekben, a patogenezisben és a terápiás lehetőségben eltérnek egymástól. A kórkép hátterében álló immunológiai folyamatok felismerése kórszerű terápiák bevezetését tette lehetővé. A multidiszciplináris kezelés ellenére a betegség gyakran felnőttkorban is perzisztál, hosszú távú morbiditást és fizikai korlátozottságot okozva. Közleményünk a juvenilis idiopathiás arthritis osztályozását, a klinikai tüneteket, a differenciáldiagnózist, a kórkép kezelését és a komplikációkat elemzi.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

A Szegedi Sclerosis Multiplex Regiszter

BENCSIK Krisztina, SANDI Dániel, BIERNACKI Tamás, KINCSES Zsigmond Tamás, FÜVESI Judit, FRICSKA-NAGY Zsanett, VÉCSEI László

A sclerosis multiplex (SM) a teljes populáció tekintetében ritka megbetegedés, magyarországi prevalenciája 83,9/100 000. Az első SM-regisztert az 1950-es évek közepén Dániában hozták létre, melyet világszerte először nemzeti, majd nemzetközi, akár 100 000-es nagyságrendű beteg adatait tartalmazó regiszterek megszületése követett. A regiszterek elsődleges célja korábban az epidemiológiai adatok (betegszám, prevalencia, incidencia, mortalitás, kísérő betegségek) meghatározása volt. Napjainkra az SM kezelésére használt gyógyszerek számának folyamatos növekedése, a hatásosság és a mellékhatásprofilok különbözősége a terápiás regiszterek használatát is nélkülözhetetlenné tette: egy-egy betegségmódosító kezelés (DMT) monitorozása elképzelhetetlenné vált a korszerű, pontosan vezetett, folyamatosan frissített elektronikus adatbázisok nélkül. A Szegedi Sclerosis Multiplex Regiszter 1993-ban „papíralapon” jött létre, melyet 2012-ben elektronikus, internetes felületről könnyen elérhető és frissíthető adatbázissá alakítottunk. Jelenleg több mint 600 beteg szociodemográfiai és klinikai adatait tartalmazza és a regisztert folyamatosan bővítjük az új betegek adataival és a régiek frissítésével. Lehetőséget nyújt a „klasszikus” klinikai adatok mellett a képalkotó (MRI) és az egyre fontosabbá váló pszichopatológiai és életminőség-vizsgálatok eredményeinek rögzítésére és elemzésére. Az elektronikus regiszter létrejötte nagyban elősegítette mind a terápiák monitorozását, mind az új epidemiológiai és pszichopatológiai vizsgálatok sikerességét.

Lege Artis Medicinae

Az időskorúak gondozásának egészség-gazdaságtani kérdései Magyarországon

NÉMETH Bertalan

BEVEZETÉS - Magyarországon az elöregedő társadalom komoly kihívások elé állítja az egészségügyi (és a szociális) ellátórendszert. Az időskorúak ellátásának komplex problémája miatt a geriátriai ellátás speciális integráló szemléletet kíván a hatékony működés érdekében. MÓDSZEREK - A magyar finanszírozó által elérhető adatok alapján, hazai és nemzetközi publikációkkal kiegészítve fogalmazunk meg ajánlásokat a geriátriai ellátásokkal kapcsolatban. EREDMÉNYEK - A publikus adatok alapján a geriátriai ellátások igénybevételének mértéke kicsi, Magyarországon belül komoly területi egyenlőtlenségek mutatkoznak. A járóbeteg-szakellátásban a geriátria szakmakódú eljárások száma csökkenő tendenciát mutat. MEGBESZÉLÉS - A hazai ellátórendszeren belül nem könnyű eligazodni az igénybe vehető szolgáltatások között, pedig nemzetközi példák alapján a geriátriai ellátás révén egészségnyereség-többlet realizálható. A hazai ellátórendszerben a geriátria szerepének növelése szükséges, ami a szakemberhiány kezelése, az ellátórendszerek közötti és az egészségügyön belüli szakmaközi kapcsolatok tisztázása és összehangolása révén valósulhat meg.

Ideggyógyászati Szemle

A dementia epidemiológiája Magyarországon

ÉRSEK Katalin, KÁRPÁTI Krisztián, KOVÁCS Tibor, CSILLIK Gabriella, GULÁCSI L. Ádám, GULÁCSI László

Célkitűzés - A dementia epidemiológiájának és a betegségsúlyosság megoszlásának becslése Magyarországon, a rendelkezésre álló, publikált források alapján. Populációs becslés végzése 2008-ra és ennek kiterjesztése 2050-re. Módszer - A hazai és a nemzetközi szakirodalom, valamint a hazai források alapján áttekintjük a dementia magyarországi epidemiológiáját korcsoportos bontásban, valamint MMSE-kategóriák szerint, és ezek felhasználásával készítünk becslést a teljes populációra. Eredmény - A dementia becsült magyarországi epidemiológiája, a rendelkezésre álló hazai adatok alapján, jelentős eltérést mutat a nemzetközileg közölt adatokhoz képest. Korábbi felmérések adatai alapján a demens betegek becsült száma 2008-ban hazánkban 530-917 ezer fő. A nemzetközi prevalenciaadatokat alkalmazva a magyarországi korcsoportos népességszámra azonban ennél kisebb értéket, 101 ezer fős demens populációt kapunk. Következtetés - A hazai adatok alapján becsült érték valószínűleg a valós érték jelentős felülbecslése, a nemzetközi adatok alapján becsült érték pedig nagy valószínűséggel a valós érték jelentős alulbecslése. A dementia hazai epidemiológiájának megismerése érdekében reprezentatív felmérés elvégzése szükséges, ennek hiányában az egészségügyi és szociális ágazat nem tud felkészülni a várhatóan növekvő számú beteg ellátására.

Ideggyógyászati Szemle

Laikusok elektrokonvulzív terápiával kapcsolatos attitûdje Magyarországon

ASZTALOS Márton, KÖNYE Péter, GAZDAG Gábor

A vizsgálat a laikusok elektrokonvulzív terápiával (ECT) kapcsolatos ismeret­anyagának és attitûdjének felmérését tûzte ki célul. Nemzetközi szinten is kevés kutatás foglalkozik a laikusok ECT-vel kapcsolatos attitûdjével, Magyarországon pedig ilyen kutatás még nem készült. A szerzôk által összeállított, tizenhét kérdésbôl álló, félig strukturált kérdôívet töltöttek ki a közösségi mé­dián keresztül elért önkéntes résztvevôk az interneten ke­resz­tül. A felmérésben való részvétel anonim volt. A vizsgá­lat alanyai: a magyar felnôtt lakosság nem egészségügyben dolgozó része jelentette az alapsokaságot, amelybôl a vá­lasz­adók kikerültek. A laikusok által adott válaszok az egész­ségügyben dolgozók válaszaival kerültek összehasonlításra. A vizsgálat jelentôs különbséget mutatott az egészségügyben dolgozók és a laikusok tájékozottsága és attitûdje között. A laikusok közel kétharmada egyáltalán nem is hallott az ECT-kezelésrôl. Míg a módszert ismerôk többsége bizonyos aspektusokban jól tájékozott volt, a kezelés elutasítottságát és a kezeléssel kapcsolatos negatív attitûdöt magasabbnak találtuk a laikusok, mint az egészségügyi dolgozók körében. A kutatás a laikusok körében az ECT-vel kapcsolatban alacsony szintû tájékozottságot és negatív atti­tû­döt mutatott ki. Ennek javításában meghatározó sze­repe van a hiteles tájékoztatásnak, az ismeretterjesztésnek, a terápiá­val kapcsolatos elôítéletek, kételyek eloszlatásának, ami mind a médiának, mind pedig a pszichiátereknek feladata.

Nővér

Tartós ellátást nyújtó intézményben élő, demenciában szenvedő idősek önellátási képességével kapcsolatos tényezők

KOVÁCS Éva, JÓNÁSNÉ SZTRUHÁR Izabella, KARÓCZI Csilla Kata, VASS Zsolt, FARKAS Lilla

A vizsgálat célja: Az időskori egészséget, és az életminőséget meghatározza a funkcionális függetlenség. Keresztmetszeti kutatásukban a szerzők azt vizsgálták, összefüggnek-e demens idősek önellátási képességével az idős funkcionális képességei (egyensúly, járásminőség, funkcionális mobilitás, kognitív képességek), az életkora, a tápláltsági állapota és a társbetegségek száma. Vizsgálati módszer és minta: A kutatásban 110 idős vett részt. A szerzők az önellátási képességet a Katz-indexszel, az egyensúlyt és a járásminőséget a Tinetti teszttel, a funkcionális mobilitást a Timed Up and Go teszttel mérték. A változók közti összefüggéseket Spearman-rho számításával elemezték. Eredmények: Az egyensúly (r=0,557), a járásminőség (r=0,515), a funkcionális mobilitás (r=-0,647) erős kapcsolatot mutatott az önellátási képességgel, azaz minél jobb az idős ember egyensúlya, járása és funkcionális mobilitása, annál magasabb az önellátási képessége. Az életkor, a tápláltsági állapot, a kognitív képesség, valamint a társbetegségek számának gyenge hatását tudtak kimutatni. Következtetés: Az eredmények azt mutatják, hogy a demens idősek funkcionális önállóságának megőrzése multidiszciplináris feladat: az ápoló és a gyógytornász együttműködve tudja a krónikus betegségeket kezelő orvos munkáját kiegészíteni.