A statinkezelés jelentősége a stroke prevenciójában
KÁPOSZTA Zoltán, RÁCZ Klára
2009. JANUÁR 27.
Lege Artis Medicinae - 2009;19(01)
Összefoglaló közlemény
KÁPOSZTA Zoltán, RÁCZ Klára
2009. JANUÁR 27.
Lege Artis Medicinae - 2009;19(01)
Összefoglaló közlemény
A stroke a harmadik leggyakoribb halálok és a leggyakoribb rokkantsági ok a fejlett országokban. Magyarországon stroke-betegség miatt 100 000 lakosonként 400-500 kórházi kezelésre kerül sor évente. Az elmúlt évtizedben vált bizonyítottá, hogy a koleszterinszint csökkentése a 3-hidroxi-3-metilglutaril-koenzim A- (HMGCoA-) reduktáz inhibitorokkal (statinok) csökkenti a stroke rizikóját szívbetegeken és szívbetegségben nem szenvedőknél egyaránt. A coronariabetegek első stroke-jának esélyét a statinkezelés 25-35%-kal csökkenti és további rizikócsökkenés érhető el az LDL-koleszterin értékének 2,6 mmol/l alá csökkentésével. Nemrégiben az is ismertté vált, hogy emelt dózisú statinkezeléssel mérsékelhető a stroke ismétlődésének veszélye olyan stroke-betegeken vagy átmeneti agyi keringészavarban szenvedők körében, akik - függetlenül attól, hogy cukorbetegek- e - szívbetegségben nem szenvednek. A stroke és a tranzitorikus ischaemiás attak rizikójának együttes csökkenése 23% volt. A retrospektív vizsgálatok azt is igazolták, hogy a statinkezeléssel a stroke kimenetele is javítható. Ez a hatás összefüggésben állhat a statinok pleiotrop effektusával, amely magában foglalja az endothelium funkcionális aktivitásának javítását, a gyulladás és a kóros véralvadás elleni hatást, valamint az immunmodulációt. Tekintettel arra, hogy a statinok biztonsággal és egyszerűen alkalmazhatók, használatuk mindenképpen kívánatos az orvosi gyakorlatban, a klinikai vizsgálatok által meghatározott hatásos dózisban mindazon betegek esetén, ahol a primer vagy szekunder stroke-rizikó csökkentése válik szükségessé.
Lege Artis Medicinae
BEVEZETÉS - A biszfoszfonátszármazékokat egyre szélesebb körben alkalmazzák az osteoporosis kezelésére, valamint egyes csontérintettséggel járó daganatok esetében. Így az általuk ritkán okozott mellékhatás, az állcsontok necrosisa is egyre gyakoribb jelenség. ESETISMERTETÉS - 2005. szeptember 1. és 2008. március 31. között 40 beteget kezeltünk klinikánkon a biszfoszfonátszármazékok alkalmazása után az arc-állcsont régióban kialakult osteonecrosis miatt. Ebből a betegcsoportból két esetet választottunk ki, ahol típusosnak mondható a szövődmények megjelenése. KÖVETKEZTETÉS - A nemzetközi irodalomban, illetve a saját klinikai tapasztalataink alapján a prevenció fontosságára szeretnénk felhívni a figyelmet. Tünetek kialakulása esetén a beteg kezelése az erre felkészült szakintézetben ajánlatos.
Lege Artis Medicinae
Ma a diabetes mellitus a világ lakosságának több mint 5%-át érintő betegség. A 2-es típus 85- 95%-ban fordul elő. A növekvő esetszámmal együtt fokozódik az igény a magasabb szintű ellátás biztosítására, és - bár hatásosságáról a nem inzulinnal kezelt betegek esetében megoszlanak a klinikai bizonyítékok - egyre szélesebb körben terjed a vércukorszint otthoni monitorozása.
Lege Artis Medicinae
A köldökben megjelenő, Sister Mary Joseph-csomónak nevezett növedék általában rossz prognózisú, előrehaladott daganatos betegséget jelez, annak első tünete is lehet. A csomó átmérője ritkán 10 cm-es nagyságot is elérhet. Lehet aszimptomatikus, máskor fájdalmas, ép bőrrel fedett vagy kifekélyesedett. A leggyakoribb primer tumor az ovarium-, férfiakban a gyomorcarcinoma.
Lege Artis Medicinae
Mellkassebész szakorvosként az egyik fővárosi baleseti sebészeten voltam ügyeletes. Az egyik éjszaka egy sokkban lévő, mellkason lőtt fiatal férfit hozott a mentő. A beteg eszméletlen volt, így a balesetről semmilyen információt nem lehetett tőle megtudni.
Lege Artis Medicinae
1986-ban egy New York-i bohóc, Michael Christensen alapította az első kórházi „bohócterápia-részleget”. Azóta ő és munkatársai számos országban bohócdoktor-viziteket tartanak, legfőbb eszközükkel, a nevetéssel operálva. Ausztriában, Franciaországban, Hollandiában, Spanyolországban, Németországban, Svédországban és Magyarországon is jöttek létre hasonló alapítványok.
Lege Artis Medicinae
Az atherosclerosis folyamata gyermekkorban kezdődik és a szervezet haláláig tart. A legtöbb cardiovascularis betegség és halálozás hátterében atheroscleroticus érelváltozások állnak. A folyamat maga több ezer éves, de komplex patofiziológiáját csak mára kezdjük ismerni és érteni. A ma rendelkezésre álló bizonyítékok alapján úgy gondoljuk, hogy az atherosclerosis a nagy és közepes artériák olyan krónikus gyulladásos betegsége, amelyet oxidatív és egyéb módosulást szenvedett lipoproteinek, immunsejtek és az extracelluláris mátrix subendothelialis felhalmozódása jellemez. A veleszületett és a szerzett immunitás az atherogenesis olyan összetett szabályozó rendszere, amely adott esetben a proatherogen gyulladásos és az atheroprotectiv gyulladásellenes folyamatokat irányítva fokozza a plakkok progresszióját, vagy éppen stabilizálja azokat. Az atherogenesis folyamatairól nyert egyre bővülő ismereteinkkel tovább javíthatjuk a cardiovascularis rizikóállapotok meghatározását, és ennek következtében személyre szabottabb terápiás stratégiákat alkalmazhatunk.
Ideggyógyászati Szemle
[Háttér: A közlemény összefoglalja a transcranialis Doppler alkalmazási lehetőségeit ischaemiás stroke-ban. Eredmények: Egy gyorsan elvégezhető neurovascularis ultrahangvizsgálati protokollt fejlesztettek ki az elzáródás vagy stenosis kimutatására. A technika megbízhatóbban diagnosztizál carotisterületi, mint vertebrobasilaris stroke-ban. A pulzalitási index követésével diagnosztizálni lehet a megnövekedett intracranialis nyomást. A TIBI-skálát a residualis áramlás osztályozására fejlesztették ki. Igazolták, hogy a TCD megbízhatóan jelzi a teljes vagy részleges rekanalizációt. A rekanalizációt illetően a TCD érzékenysége 92%, fajlagossága 88%, pozitív prediktív értéke 96%, negatív prediktív értéke 78%, míg az általános pontosság 91%. A sonothrombolysis ígéretes alkalmazásnak tűnt, de a randomizált vizsgálatok eredményei alapján nem javítja a klinikai kimenetelt. Csupán a TCD képes microembolusjelek detektálására, melyek fokozott stroke-kockázattal járnak. Microembolusokat lehet detektálni carotis-endarterectomia során, de szimptomatikus és aszimptomatikus carotisstenosisok esetén is. Antithromboticus terápiával csökkenthető a microembolusok száma. Az intravénás kontrasztbefecskendezéses TCD-vizsgálat, Valsalva-manőverrel kiegészítve, alkalmas a jobb-bal sönt diagnosztizálására.]
Lege Artis Medicinae
Az atherosclerosis nemcsak a leggyakoribb halálesetet okozó cardiovascularis betegségek legfőbb okaként, hanem az erek rugalmasságának korral járó elvesztésében mindenkiben lényeges szerepet játszó tényezőként is fontos napjaink egészségügyi ellátásában. Az utóbbi két évtized nagy vizsgálatai kimutatták, hogy a magas koleszterinszint kezelésével csökkenteni lehet a cardiovascularis események gyakoriságát és az összhalálozást, valamint igazolódott az is, hogy a már kialakult atheroscleroticus plakk nagysága is csökkenthető. Ez utóbbi a gyógyszeres kezelésben szinte egyedülálló. Lipidcsökkentéssel nemcsak megelőzhetők az éresemények, hanem gyógyítani is tudjuk az atherosclerosist, ha megfelelő módon végezzük azt. Jelenleg három gyógyszercsoport (statinok, ezetimib és PCSK9-gátlók) mögött áll teljes értékű evidencia arra, hogy alkalmazásukkal csökkenteni lehet a cardiovascularis események számát és plakkregresszióra is képesek. A számos meggyőző klinikai vizsgálat ellenére a lipidcsökkentő terápia a cardiovascularis prevenciós palettán a megtűrt vagy kényszeredetten alkalmazott kategóriában áll. Ahhoz, hogy a benne rejlő lehetőségeket megfelelő szinten kiaknázzuk, objektíven, tényleges súlyának megfelelően kell nekünk, orvosoknak is közelednünk hozzá, és a betegeink felé azt kell sugároznunk, hogy olyan, élethosszig tartó kezelésről van szó, mellyel nemcsak a cardiovascularis események fellépésének valószínűségét csökkenthetjük, hanem ereink öregedését is lassítani tudjuk.
Ideggyógyászati Szemle
[A tanulmány célja annak megállapítása volt, hogy hogyan befolyásolja az akut ischaemiás stroke bekövetkezte előtt alkalmazott thrombocytaaggregáció-gátló és antikoaguláns terápia a mechanikus thrombectomia sikerességét. A Gaziantep Egyetem Stroke Központjában 2018 januárja és 2019 februárja között akut ischaemiás stroke miatt mechanikus thrombectomiával kezelt 174 beteg adatait elemeztük retrospektív módon. Értékeltük a betegek demográfiai sajátosságait, a stroke bekövetkezte előtt alkalmazott thrombocytaaggregáció-gátló és antikoaguláns terápiájukat és a mechanikus thrombectomia sikerességét jelző, azaz a reperfúzió mérése érdekében rögzített módosított TICI- (Thrombolysis-In-Cerebral-Infarction) pontszámukat. Az eredményeket p < 0,05-os statisztikai szignifikanciaszinttel elemeztük. A mechanikus thrombectomián áteső 174 beteg átlagos életkora 63,3 ± 13,5 volt. 23/174 (13,2%) beteg részesült a stroke-ot megelőzően anti- koaguláns terápiában (warfarin/OAC vagy új generációs orális antikoaguláns/NOAC) és 28/174 (16,1%) részesült thrombocytaaggregáció-gátló kezelésben. Szignifikánsan (p = 0,001) magasabb volt azoknak az akut ischaemiás stroke-ot megelőzően antikoaguláns terápiában részesült betegeknek a száma, akik kórtörténetében pitvarfibrilláció szerepelt. Azok a betegek, akik kórtörténetében az akut ischaemiás stroke-ot megelőzően hypertonia (HT), diabetes mellitus (DM) vagy koszorúér-betegség (CAD) szerepelt, nagyobb arányban részesültek thrombocytaaggregáció-gátló kezelésben (p = 0,003; p = 0,037; p = 0,005). A sikeres rekanalizáció (mTICI ≥ 2b) aránya nagyobb volt abban a mechanikus thrombectomiában részesült betegcsoportban, amelynek tagjai az akut ischaemiás stroke-ot megelőzően antikoaguláns terápiát kaptak (p = 0,025). Vizsgálatunk eredménye azt mutatja, hogy a mechanikus thrombectomia előtti thrombocytaaggregáció-gátló és antikoaguláns terápia indirekt pozitív hatással lehet a mechanikus thrombectomia sikerességére.]
Ideggyógyászati Szemle
[Az elmúlt évek változásai a stroke-ellátásban szükségessé teszik pontos és könnyen használható módszerek kifejlesztését nagyérelzáródás (NÉO) detektálására akut ischaemiás stroke-ban (AIS). Kutatásunk célja számos stroke-skála NÉO detektálására való alkalmasságának vizsgálata AIS-betegek esetében. Egy hazai stroke-regiszteren alapuló keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk, melybe olyan betegeket vontunk be, akik első AIS-jukat szenvedték el, és 4,5 órán belül felvételre kerültek egy komprehenzív stroke-centrumba. Összesen 14 stroke-skála diagnosztikus képességét vizsgáltuk receiver operating characteristic (ROC) analízis segítségével. A ROC-görbe alatti terület az NIHSS, modified NIHSS, shortened NIHSS-EMS, sNIHSS-8, sNIHSS-5 és Rapid Arterial Occlusion Evaluation (RACE) skálák esetében volt a legmagasabb (>0,800 mindegyik esetben). Összesen hat skála esetében találtunk olyan küszöbértéket, amellyel legalább 80%-os szenzitivitás (SN) és 50%-os specificitás (SP) volt elérhető. Olyan küszöbértéket, amely legalább 70%-os SN-t és 75%-os SP-t biztosított, öt skála esetében találtunk. Több stroke-skála is alkalmas lehet NÉO detektálására AIS-ban. Az NIHSS és a modified NIHSS elsősorban kórházi felhasználásra alkalmas. Mivel azonban a sNIHSS-EMS, sNIHSS-8, sNIHSS-5, RACE és 3 Item Stroke Scale (3I-SS) skálák rövidebbek és egyszerűbb a felvételük, alkalmazásuk akár prehospitális körülmények között is kivitelezhető lehet. További vizsgálatok szükségesek ezen skálák prospektív (prehospitális) validálásának céljából. ]
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás