Lege Artis Medicinae

A nagyon idős és esendő állapotú betegek antihipertenzív kezelésének gyakorlata az alapellátásban

TORZSA Péter, KALABAY László, CSATLÓS Dalma, HARGITTAY Csenge, MÁRKUS Bernadett, MOHOS András, SZIGETI Mátyás, FERENCI Tamás, MARJOLEIN Verschoor, ROZSNYAI Zsofia, JACOBIJN Gussekloo, ROSALINDE K. E. Poortvliet, SVEN Streit

2020. MÁRCIUS 10.

Lege Artis Medicinae - 2020;30(03)

DOI: https://doi.org/10.33616/lam.30.011

HÁTTÉR - A nagyon idős, esendő hypertoniás betegek kezelésekor figyelembe kell venni a nagyon idősek általános egészségi állapotát, esendőségét, cardiovascularis betegség (CVD) meglétét és a szisztolés vérnyomásértéket (SBP). CÉLKITŰZÉS - A 29 országban végzett klinikai vizsgálatban a cél a családorvosi gyakorlat antihipertenzív terápiában mutatkozó eltéréseinek elemzése volt a 80 évesnél idősebb betegek körében, illetve arra kerestük a választ, hogy mennyire befolyásolja kezelési döntésüket az időskori esendőség. Tanulmányunk másik célkitűzése a magyar eredmények nemzetközi eredményekkel való összehasonlítása volt. MÓDSZEREK - Az online kérdőíves felmérés során a családorvosoknak különböző karakterisztikájú - esendőség, SBP és CVD tekintetében -, nagyon idős betegeknél kellett dönteniük a vérnyomáscsökkentő kezelés megkezdésének szükségességéről. Országonként összehasonlításra került azon esetek aránya, amelyekben a kezelés mellett döntöttek a családorvosok. Lo­gisz­tikus kevert modellt használtunk az elesettség figyelembevételének többváltozós mo­dellezésére. EREDMÉNYEK - 2543 családorvos vett részt a nemzetközi felmérésben, 52%-uk nő, 51%-uk városban praktizáló. A praxisok 61%-ában fordultak elő több mint 10%-os arányban az igen idős betegek. Magyarországról 247 családorvos vett részt a vizsgálatban, 52,3%-uk nő, 63,1%-uk dolgozik városban. A praxisok 48,8%-ában 10% felett volt az igen idős betegek számaránya. A 29 országból 24 országban (83%) a beteg esendő állapotát a családorvosok azzal a döntéssel kapcsolták össze, hogy inkább nem indítanak kezelést, és ez az SBP, a CVD és a családorvosok jellemzői szerinti korrekció után is igaz volt [esélyhányados (OR) 0,53; 95%-os konfidenciaintervallum (CI) 0,48-0,59; országonként OR 0,11-1,78]. A legalacsonyabb kezelési arány Hollandiában volt (34,2%; 95%-os CI: 32,0-36,5%), a legmagasabb arány pedig Ukrajnában (88,3%; 95%-os CI: 85,3-90,9%). Magyarországon a kezelési arány 50-59% között volt. Az esendőség hatását vizsgálva Magyarország a 27. helyen állt, a magyar családorvosokat nem befolyásolta szignifikánsan a páciens esendősége a kezelés megkezdésében (OR = 1,16; 95% CI 0,85-1,59). A magyar családorvosok ugyan gyakrabban kezdték meg az idős betegek gyógyszeres kezelését, ha a családorvos férfi volt (OR = 1,45; 95% CI: 0,81-2,61), ha az orvos kevesebb mint öt éve dolgozik a praxisában (OR = 2,41; 95% CI: 0,51-11,38), és ha sok 80 év feletti betege van a praxisában (OR = 2,18; 95% CI: 0,70-6,80), de ezek a különbségek statisztikailag nem szignifikánsak. A ma­gyar családorvosoknál a terápia megkezdését szignifikánsan befolyásolta a cardiovascularis megbetegedés (OR = 3,71; 95% CI: 2,64-5,23) és a 160 Hgmm feletti SBP (OR = 190,39; 95% CI: 106,83-339,28). KÖVETKEZTETÉSEK - Vizsgálatunkban jelentős különbség volt az egyes országok között az antihipertenzív kezelés megindításában az igen idős betegek esetében. Magyarország azon országok közé tartozott, ahol a családorvosok inkább kezelik az esendő betegeket. A beteg esendősége nem befolyásolta a terápia megkezdését, sokkal jobban a cardiovascularis megbetegedés és a 160 Hgmm feletti SBP. A vizsgálat fontos üzenete volt, hogy to­vább­ra is szükséges a családorvosok és a csa­ládorvos-rezidensek oktatása az idős, esen­­dő hypertoniás betegek kezelésével kap­csolatban.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Az Európai Atherosclerosis Társaság (EAS) és az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) dyslipidaemia-ajánlása. Fókuszban a primer prevenció

BAJNOK László

Az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) égisze alatt 2019-ben megújult az Európai Atherosclerosis Társaság (EAS) dyslipidaemia-ajánlása. Haladóbbá vált, mint elődje, így a kis kockázatú, nem súlyosan hypercholesterinaemiások esetében is megfontolásra javasolt a gyógyszeres kezelés. Ezen kis kockázatú csoportot leszámítva, az atherogen célértékek, például az LDL-ko­lesz­teriné, egy kategóriával csökkentek, bizonyos esetekben extrém alacsonyra. Ha ezeket a célokat nem lehet statin-monoterápiával elérni, kombinációs terápia javasolt a koleszterinfelszívódást gátló ezetimibbel általánosan, egyes igen nagy kockázatú esetekben pedig innovatív koleszterincsökkentéssel is, úgynevezett PCSK9-gátlóval.

Lege Artis Medicinae

A hiperaktív hólyag kivizsgálása és kezelése

MAJOROS Attila, ROMICS Miklós

A hiperaktív hólyag szindróma (overactive bladder syndrome, OAB) tünettani diagnózis, melynek legfőbb ismérve a sürgető vizelési inger („urgencia”). Az állapotot szá­mos etiológiai faktor kiválthatja, az esetek nagyobbik részében idiopathiás eredetről van szó. Nemtől és kortól függetlenül körülbelül 16%-nak mondható a prevalencia, és súlyos életminőség-romlást okoz az érintett betegek körében. A kivizsgálás többnyire a kötelező alapvizsgálatok segítségével történik, ritkán van szükség másodvonalbeli invazív vizsgálatokra. A kezelés spektruma széles, az életmódrendezéstől és kiváltó faktorok szanálásától, a viselke­dés­terápián és gyógyszeres kezelésen ke­resztül, a minimálisan invazív (botulinum toxin, neuromoduláció, tibialis ideg percu­tan stimulációja), ritkán az invazív kezelésekig tart.

Lege Artis Medicinae

Tápláltsági állapot, sarcopenia felismerése és a prehabilitáció jelentősége daganatos betegek sebészeti kezelése kapcsán

CSIBA Borbála, NAGY Ákos, LUKOVICH Péter, BAROK Bianka

BEVEZETÉS – A műtéti beavatkozások ki­menetelét a malnutríció jelentősen befolyásolja. Jelenleg a betegek rizikócsoportba sorolása a testtömegindexen (BMI) alapul, műtéti előkészítésük pedig abban merül ki, hogy tápszereket kapnak. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK – Az osz­tá­lyunkon működő táplálási team az első kon­zílium alkalmával felmérte a tumoros be­tegek tápláltsági állapotát (BMI, MUST), sarcopeniáját (bőrredőmérés, kézszorító erő), illetve fittségi állapotát (6 perces járásteszt, sit to stand teszt). A rizikócsoportba tartozó betegeknek műtét előtt tápszert és fizioterápiát javasoltunk. A preoperatív nyomonkövetésre online felületet hoztunk létre, majd közvetlenül a műtét előtt újra felmértük betegeinket. EREDMÉNYEK – 135 beteget (76 férfi, 59 nő) operáltunk meg tumor miatt. Átlagéletkoruk 69,6 év. Átlag 8,7 kg-ot fogyott 33 beteg az első konzílium idejéig, a BMI-értékük 26,3-nek bizonyult, míg 21 betegünk átlag 7,8 kg-ot hízott az első vizsgálat előtti hat hónapban. A bal leszálló colonfél, a máj- és hasnyálmirigytumorok BMI-átlaga a túlsúlyos tartományba tartozott, míg a gyomor és jobb colonfél értékei a normáltartományba estek. Az online rendszerbe került betegek eredményei javultak a második felméréskor. KÖVETKEZTETÉS – Felmérésünk szerint a betegek nagy része túlsúlyos a BMI alapján, az antropometriai vizsgálatok szerint pedig sarcopeniás. Ezért a sebészeti betegek időben felismert és elkezdett preoperatív táplálásterápiája mellett elengedhetetlen az együttesen alkalmazott fizioterápia.

Lege Artis Medicinae

A Magyar Pszichiátriai Társaság és a Pszichiátriai Szakmai Kollégium Pszichiátriai Tagozata és Tanácsa szakmai állásfoglalása Bányai Borbála és Légmán Anna „Életutak a társadalomban pszichi

BALÁZS Judit, BITTER István, FEKETE Sándor, FODOR László, FRECSKA Ede, HARMATTA János, JANKA Zoltán, KÁLMÁN János, KURIMAY Tamás, MOLNÁR Károly, DR. Német

A Magyar Pszichiátriai Társaság Elnöksége, valamint a Szakmai Kollégium Pszichiátriai és Pszi­cho­terápiás Tagozata és Tanácsadó Testülete az alábbiakat teszi közzé Bányai Borbála és Légmán Anna „Életutak a társadalomban pszichiátriai beteg diagnózissal” című közleményével (LAM 2019;29:371-80.) kapcsolatban.

Lege Artis Medicinae

Pszichiátriai beteg, vagy ember, akinek pszichiátriai betegsége (is) van?

VÁLYI Péter

A Lege Artis Medicinæ (LAM) Szer­kesz­tősége kifejezetten üdvözli, és kiemelten fontosnak tartja az orvostudomány és a társtudományok fejlődése, együttműködése szempontjából, ha a folyóiratban megjelent közlemények tudományos vitát váltanak ki. A LAM 2019. évi 8-9. számában jelent meg Bányai és Légmán (a továbbiakban Szerzők) cik­ke: „Életutak a társadalomban pszichiátriai beteg diagnózissal” (1). A közleménnyel kapcsolatosan a Magyar Pszichiátriai Társaság és a Pszi­chiát­riai Szakmai Kollégium Pszichiátriai Tagozata és Tanácsa egy közös levélben fordult szerkesztőségünkhöz. Szerkesztőségi elveinkhez és gyakorlatunkhoz híven, a szakmai állásfoglalást (a továbbiakban MPT-állásfoglalás) változatlan formában közöljük (2). Az állásfoglalást az etikai normák tiszteletben tartásával a szerkesztőség elküldte a közlemény szerzőinek, akik válaszlevelét is közöljük (3). A téma tudományos és társadalmi fontosságához, a kialakult polémia jelentőségéhez mérten a LAM Szerkesztősége úgy határozott, hogy szerkesztőségi kommentárban fejti ki a véleményét a levelezésben foglaltakra.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Hypertonia és Nephrologia

Hypertonia és kognitív funkció

KÉKES Ede, KISS István

A szerzők az irodalmi adatok és saját tapasztalataik alapján elemezték a magas vérnyomás és kognitív funkció kapcsolatát. A kor előrehaladásával egyre inkább kell számolni a diszfunkció megjelenésével és a vascularis dementia kialakulásával. Ebben jelentős szerepet játszik a hypertonia jelenléte. Egyszerű módszerekkel, tesztekkel érdemes a háziorvosi praxisban és a szakellátásban is ezt a funkciót ellenőrizni, számolván azzal, hogy a lakosság öregedése megállíthatatlan folyamat. A hatásos antihipertenzív kezelés, a vérnyomás-variabilitás csökkentése kedvezően befolyásolja a kognitív funkció romlását, különösen, ha a kezelést minél előbb indítjuk.

LAM Extra Háziorvosoknak

Új fix kombináció a hatékony cardiovascularis prevencióban

NAGY András Csaba

A magasvérnyomás-betegség korszerű kezeléséről könyvtárnyi irodalom áll rendelkezésre. Az elmúlt 10-20 év tapasztalatai számos területen írták át a gyógyszeres kezelés és a szövődmények megelőzésének gyakorlatát. Nemcsak az újabb és újabb hatóanyagok megjelenése forradalmasította a terápiát, hanem a kombinációs kezelés bevezetése is. Jelen tanulmányban egy új, összetevőit (telmisartan-amlodipin) illetően számos kiváló bizonyítékkal rendelkező vérnyomáscsökkentő fix kombinációban történő adását járjuk körül. Külön kiemeljük e kombinációs kezelés előnyeit a szív-ér rendszeri megelőzésben, amelyek a jobb mellékhatásprofilból adódóan a jobb betegcompliance-nek is köszönhetők.

Hypertonia és Nephrologia

2013-as ESH/ESC irányelvek az artériás magas vérnyomás kezelésére

GIUSEPPE Mancia (elnök) (Olaszország)*, KRZYSZTOF Narkiewicz (szekciókoordinátor) (Lengyelország), JOSEP Redon (szekciókoordinátor) (Spanyolország), ALBERTO Zanchetti (szekciókoord

Lege Artis Medicinae

Új fix kombináció a hatékony cardiovascularis prevencióban

NAGY András Csaba

A magasvérnyomás-betegség korszerű kezeléséről könyvtárnyi irodalom áll rendelkezésre. Az elmúlt 10-20 év tapasztalatai számos területen írták át a gyógyszeres kezelés és a szövődmények megelőzésének gyakorlatát. Nemcsak az újabb és újabb hatóanyagok megjelenése forradalmasította a terápiát, hanem a kombinációs kezelés bevezetése is. Jelen tanulmányban egy új, összetevőit (telmisartan-amlodipin) illetően számos kiváló bizonyítékkal rendelkező vérnyomáscsökkentő fix kombinációban történő adását járjuk körül. Külön kiemeljük e kombinációs kezelés előnyeit a szív-ér rendszeri megelőzésben, amelyek a jobb mellékhatásprofilból adódóan a jobb betegcompliance-nek is köszönhetők.

Hypertonia és Nephrologia

A fix dózisú amlodipin és lisinopril kombináció hatékonysága II. és III. fokozatú hypertoniás betegeknél

JOÃO Maldonado, TEIMO Pereira, MARGARIDA Carvalho

Megfigyeléses vizsgálatot végeztünk ambuláns vérnyomásmérés (ABPM) alapján azzal a céllal, hogy a II. és III. fokozatú hypertoniás betegek fix dózisú, lisinopril 20 mg és amlodipin 5 mg kombinációval történő nyolchetes kezelésének hatékonyságát vizsgáljuk. A vizsgálatban 30, gyógyszeres kezelésben előzetesen nem részesülő hypertoniás beteg vett részt, 36%-uk nő, átlagéletkoruk 52,44±11,54 év, testtömegindexük 28,73±4,54 kg/m2, kiindulási brachialis artériás szisztolés vérnyomásuk (SBP) 174,43±15,06 Hgmm, diasztolés vérnyomásuk (DBP) 102,83±10,67 Hgmm volt. Minden betegen 24 órás ABPM-mérést végeztünk a kiindulási állapotban és a nyolchetes kezelés után, az értékelést kiegészítve rendelői vérnyomásméréssel és a rutin vér- és vizeletvizsgálat paramétereivel. A fix dózisú, lisinopril 20 mg és amlodipin 5 mg kombinációval történő nyolchetes kezelés után az artériás vérnyomásban igen jelentős csökkenés mutatkozott. Az ABPM által rögzített, a szisztolés és diasztolés érték három mérési időszakban (24 órás, nappali és éjszakai) történő normalizálódása alapján számított normalizálódási arány 69% volt. A rutin vérnyomásmérés alapján pedig ugyanez az arány 79% volt. A laborértékeket tekintve szignifikáns változást mértünk a microalbumin értékében, 37,40 mg/24 h csökkenéssel (95%-os KI: 2,82-71,97; p=0,035), valamint az éh - gyomori glükóz értékében is mérhető volt, 0,64 mmol/l-es csökkenéssel (95%-os KI: 0,19-1,09; p=0,007). A vizsgálati időszak alatt egy betegnél sem jelentkezett szignifikáns mellékhatás. A fix dózisú, lisinopril 20 mg és amlodipin 5 mg kombinációval történő nyolchetes kezelés igen hatékonynak bizonyult a mérsékelt és súlyos hypertoniás betegek csoportjának kezelése során, valamint bizonyítást nyert, hogy ezt a hatást gyorsan, biztonságosan és jól tolerálható módon lehet elérni.