Lege Artis Medicinae

A krónikus C-vírus-hepatitis kezelésének optimalizálása a hármas kombinációk idején. - A vírusrezisztencia jelentősége

TORNAI István

2013. JÚNIUS 20.

Lege Artis Medicinae - 2013;23(05-06)

A krónikus C-vírus-hepatitis kezelése egyre eredményesebb. A tartós virológiai válasz (SVR) elérése esetén megelőzhető a májelégtelenség és a hepatocellularis carcinoma kialakulása is. A jelenleg alkalmazott kettős kombinációval (peginterferon és ribavirin PR) az 1-es genotípusú betegek 40- 50%-ában érhető el SVR. A proteázgátlókkal kiegészített hármas kombinációval (PRP) a korábban kezelésben még nem részesült betegek 70-75%-ában SVR volt elérhető. A kettős kombinációval nem gyógyultak számára a PRP-kezelés új esélyt ad, de a korábbi kezelés eredménye, ami tükrözi az interferon (IFN) -érzékenységet, befolyásolja a hármas kezelés esélyét is. A relapszusba kerülők IFN-szenzitivitása a legnagyobb, gyógyulási esélyük elérheti a 85%-ot, míg a nullreszponderek esetében csak 30-40% SVR várható. A PRP-kombinációk esetén új jelenség a vírusrezisztencia. Kialakulására az IFN-re legkevésbé érzékenyek, azaz a korábbi nullreszponderek esetében van a legnagyobb esély, mert ilyenkor szinte funkcionális proteázgátló monoterápiát kap a beteg. A kezelések optimalizálása szempontjából, hiszen sok beteg számára esetleg a mostani proteázgátlók jelenthetik az utolsó gyógyulási esélyt, fontos a betegkiválasztás. A relapszerek esélyei kitűnőek, kezelésük indikációja nem kérdéses. A cirrhoticus nullreszponderek esetén van a legtöbb kérdőjel. Ebben a csoportban várható a legtöbb virológiai elégtelenség, melynek hátterében elsősorban a gyógyszerre rezisztens vírus megjelenése áll. Megelőzése a betegkiválasztáson túl a hatékony bázisterápiától is függ. Minden adat a pegIFN-α-2a és RBV kombináció erőteljesebb, gyorsabb hatását bizonyítja, mely mellett a proteázgátlók hatékonysága is kifejezettebb. Emiatt, különösen az újrakezelésre várók esetén, ez a bázisterápia javasolható a betegek gyógyulása érdekében. További fontos szempont a hatékonyság növelésére a gyógyszerbevétel pontossága. Ha a rezisztencia mégis kialakul, akkor a kezelést azonnal le kell állítani.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Fischer Dániel az őrületről (1716)

MAGYAR László András

A 14 esztendős Fischer előbb Miskolcra költözött magyart tanulni, majd Boroszlóban végezte humán tanulmányait és ugyanitt ismerkedett meg a szláv nyelvekkel is. 1713-tól Wittenbergben tanult teológiát, bölcsé- szetet és orvostant. 1716-ban az egyetemen két tanulmányt is közzétett, egyet a tokaji viharkárok kapcsán a boszorkányokról - akiknek létezésében és kártevő képességében feltétlenül hitt -, a másikat pedig az elmebetegségekről...

Lege Artis Medicinae

A sebészprofesszor és fiziológus Peken Mátyás

V. MOLNÁR László

Híres orvosként vált ismertté a cári birodalomban Peken Keresztély fia, Mátyás (Matvej) is, aki 1756-ban született Péterváron.

Lege Artis Medicinae

Az EDUVITAL-koncepció: tudatos epigenetikával együtt az egészségért

FALUS ANDRÁS, MELICHER Dóra

Orvosok, pedagógusok, biológusok, pszichológusok, lelkészek, szociológusok, bioetikusok és egészségtudományi szakemberek 2012 elején életre hívták az EDUVITAL Nonprofit Egészségnevelési Társaságot (EDUVITAL NET, www.eduvital.net).

Lege Artis Medicinae

A fulvesztrant helye a metasztatikus emlőrák kezelésében

BÁNHEGYI Róbert János, FÜLÖP Ferenc, MELLÁR Erzsébet, PIKÓ Béla

Az új szerek (hagyományos citosztatikumok, biológiai célpontokra ható - „target” - vegyületek és ezek különféle kombinációi) utóbbi években tapasztalt elterjedésével egyidejűleg, illetve azok elterjedése ellenére az emlőrák kezelésében a klasszikus hormonterápia továbbra is megőrizte jelentőségét.

Lege Artis Medicinae

Egy iskolateremtő tanító

BEDROS J. Róbert

Mély megrendüléssel értesültem a fájdalmas hírről, hogy 2013. április 11-én hajnalban elhunyt dr. Halmy László belgyógyászprofesszor, tanítómesterem, akinek oly sokat köszönhettem a szakma, a tudomány és az élet egyéb területén is!

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A Covid-19-kardiológiáról – 2020 tavaszán

VÁLYI Péter

A 2019 decemberében kitört, a SARS-CoV-2 (Se­vere Acute Respiratory Syndrome Co­ro­navirus-2) vírus okozta világjárványban 2020. áp­rilis 30-ig 3 247 648 ember betegedett meg, akik közül 230 615 halt meg (1). Ma­gyar­or­szágon az igazoltan új koronavírussal fertôzöttek száma 2775, az új koronavírus okozta betegségben (Co­ronavirus Disease 2019 – Covid-19) 312 személy halt meg (2). A Covid-19 kardiológiai vonatkozásairól egyre nagyobb számban jelennek meg közlemények. Pél­dául a renin-angiotenzin rendszer gátlóinak és a Covid-19-nek az összefüggéseit Kékes és szerzôtársai tárgyalják (3). A LAM jelenlegi számában pedig Hepp és szerzôtársai foglalják össze azokat az ismereteket a Covid-19 kapcsán, amelyekrôl nemcsak a kardiológusoknak kell tudniuk (4).

Hypertonia és Nephrologia

Táplálkozási javaslatok Covid-19-járvány idején

VÁLYI Péter

Az új koronavírus (SARS-CoV-2) okozta, 2019 késô ôszén Kínában kirobbant, 2020. márciusban már világjárványnyá vált betegség (Coronavirus disease 2019 – Covid-19) alapvetôen megváltoztatta az emberek életét.

Ideggyógyászati Szemle

A SARS-CoV-2 koronavírus által okozott COVID-19-járvány neurológiai vonatkozásai

BERECZKI Dániel, STANG Rita, BÖJTI Péter, KOVÁCS Tibor

A SARS-CoV-2 koronavírus által okozott COVID-19- jár­vány 2020 tavaszára világszerte elterjedt, gyors és haté­kony reakciót igényelve össztársadalmi szinten, és az egész­­ségügyi ellátás szervezésében is. A COVID-19 fô tünetének a lázat, a köhögést és a nehézlégzést tartják. A légzôszervi érintettségen túl a fertôzés egyéb panaszokat és tüneteket is okozhat. Az eddigi adatok alapján neuro­lógiai jellegû panaszok és tünetek a kórházba kerülô COVID-19-betegek 30–50%-ánál elôfordulnak, és gyakrabban jelentkeznek a súlyos állapotú eseteknél. Leírtak a COVID-19-hez társuló klasszikus akut neurológiai kórképeket is. A COVID-19-ellátásra fókuszáló egészségügyi ellátórendszerekben az egyéb akut ellátást igénylô kórképek szakellátásának visszaesését figyelték meg. A COVID-19-járvány során fontos feladat a krónikus neurológiai kórképekben szenvedôk folyamatos ellátásának biztosítása is. A jövô feladata lesz a COVID-19 járvány által az egyéb neurológiai kórképekre kifejtett hatások felmérése, valamint annak megítélése, hogy a SARS-CoV-2 koronavírus által okozott fertôzés járhat-e késôi neurológiai szövôdményekkel.

Hypertonia és Nephrologia

A Covid-19-vírusfertőzés terjedési módjai

KÉKES Ede

A SARS-CoV-2 vírus terjedési módjait részletesen elemezték az elmúlt időszakban. Megállapítható, hogy a mikroméretű vírusrészecskék leülepedése a különböző felületeken, illetve levegőben való terjedése a fő oka a járvány erejének és kiterjedésének az egész világra. A vírus terjedése gyakorlatilag életünk, napi aktivitásunk minden eseményében jelen van. Az ember-ember kontaktus szokványos mozdulatai, az önmagunk életének sajátos szokásai (arcsimítás, szemdörzsölés stb.) növelik a terjedés kockázatát. A legnagyobb veszélyt a fertőzött, de tünetmentes egyének mint vírushordozók jelentik és ebben fő gond a transzmisszió dinamikájának gyorsasága. Erős bizonyítékokkal rendelkezünk, miszerint az 1,5-2 méteres távolságtartás, a maszkviselés és a szem védelme döntő elemek a vírus terjedési gyorsaságának mérséklésében. Feltételezhető, hogy a szokványos influenzavírus-fertőzésekhez hasonlóan a koronavírus megjelenése is szezonális megjelenési formát mutat.

Ideggyógyászati Szemle

A késői kezdetű Pompe-kórban szenvedők enzimpótló kezelésének hosszú távú követése

MOLNÁR Mária Judit, BORSOS Beáta, VÁRDI Visy Katalin, GROSZ Zoltán, SEBÕK Ágnes, DÉZSI Lívia, ALMÁSSY Zsuzsanna, KERÉNYI Levente, JOBBÁGY Zita, JÁVOR László, BIDLÓ Judit

A Pompe-kór (PD) egy ritka lizoszomális tárolási betegség, amit a GAA gén mutációja következtében kialakuló α-glü­kozidáz (GAA) enzim elégtelen mûködése okoz. Az enzim­deficientia a glikogén lizoszomális felszaporodásához vezet. A betegségnek két klinikai formája ismert, az újszülöttkori, valamint a késôi forma. Jelenleg a betegség hátterében a GAA génnek közel 600 mutációja ismert. A kaukázusi populációban a késôi forma hátterében a c.-32-13T>G mutáció a leggyakoribb, az allélfrekvencia közel 70%. A Pompe-kórt enzimpótló terápiával (ERT) tudjuk kezelni, kéthetente Myozyme infúzió adásával. Közleményünkben 13, több mint öt éve kezelt, késôi kezdetû formában szen­vedô beteg hosszú távú követését mutatjuk be. A leg­hosszabb követési idô 15 év volt. A kezelés eredmé­nyességének megítélésére évente mértük a 6 perces járó­távolságot és a légzésfunkciót. Az adatok alapján a 6 per­ces járótávolság az enzimpótló kezelés indítása után körülbelül 3-4 évig javult, ezt követôen az esetek többségében a megtett távolság csökkent. A több mint 10 éves követés után a kezdeti 6 perces járótávolsághoz képest romlást tapasztaltunk az esetek 77%-ában, javulást az esetek 23%-ában. A követés ideje alatt mindössze egyetlen beteg került kerekesszékbe. A légzésfunkció, különösen fekvô helyzetben hasonlóan alakult. A betegek terápiára adott válaszában nagy variabilitást figyeltünk meg, ami csak részben mutatott összefüggést a terápiás fehérje ellen termelôdô antitestszinttel. Az ERT eredményessége jelentôsen függött a betegséget okozó mutáció típusától, a betegség státuszától a kezelés kezdetekor, a beteg fizikai aktivitásától és táplálkozási szokásaitól. Az innovatív orphan gyógyszerekkel kezelt betegek hosszú távú követése kiemelkedôen fontos ahhoz, hogy megismerjük a kezelés valós hasznát és a betegek igényeit.