Lege Artis Medicinae

A kettős ballonos endoszkópia szerepe a vékonybélbetegségek diagnózisában és kezelésében összehasonlítva a kapszulás endoszkópiával

LAKATOS Péter László1, HORVÁTH Henrik Csaba1, ZUBEK László2, PÁK Gábor3, NÉMETH Artúr4, RÁCZ István4, PÁK Péter3, FUSZEK Péter1, NAGYPÁL Anna1, GEMELA Orsolya1, PAPP János1

2009. NOVEMBER 20.

Lege Artis Medicinae - 2009;19(11)

BEVEZETÉS - A legutóbbi évekig csak a vékonybél kezdeti szakasza volt megközelíthető a diagnosztikus vagy terápiás endoszkópos beavatkozások számára. Egy új, kettős ballonos (DBE) endoszkópos eljárás, amely nagy felbontású képet szolgáltat, mindkettőre lehetőséget nyújt a gastrointestinalis traktus bármely területén. A tanulmány célja az volt, hogy beszámoljunk a Fujinon EN-T5 terápiás kettős ballonos enteroszkóppal szerzett tapasztalatainkról, illetve összevessük az eredményeket a korábbi kapszulás endoszkópia eredményével, akinél ez rendelkezésre állt. BETEGEK ÉS MÓDSZER - 2005 augusztusa és 2009 augusztusa között 150 DBE-vizsgálatot végeztünk 139 betegen (férfi/nő: 62/72, életkor: 51,1±18,6 év) a Semmelweis Egyetem I. Sz. Belgyógyászati Klinikáján. Felső megközelítésből végeztük a vizsgálatot 112 esetben, 16 esetben alulról és 11 betegen mindkét irányból. A DBE indikációja leggyakrabban ismeretlen eredetű gastrointestinalis vérzés volt (83 eset), de végeztünk vizsgálatot gyulladásos bélbetegség diagnózisa vagy komplikációja (29), polyposisszindróma, illetve malignitásának gyanúja (25) miatt is. Egy esetben az eszközzel endoszkópos retrográd kolangiopankreatográfiát végeztünk. A beavatkozásokra ambuláns vizsgálatként iv. anaesthesiában került sor. A vizsgálat után a betegeket az ébredőhelyiségben négy óráig figyeltük meg. Kapszulás endoszkópia eredménye 27 beteg esetében volt ismert. EREDMÉNYEK - Ismeretlen eredetű gastrointestinalis vérzés esetén a vizsgálat során a betegek 60,2%-ában találtunk valamilyen szignifikáns vékonybéleltérést, az esetek többségében angiodysplasiát, kis eróziókat vagy fekélyt. A vérzés indikációjával vizsgált betegek 7,2%-ában (6/83) találtunk malignus alapbetegséget (három gastrointestinalis stromatumor, egy non-Hodgkinlymphoma, egy korábban nem ismert melanomametasztázis és egy duodenumra terjedő pancreasadenocarcinoma). Beavatkozást 24 betegnél végeztünk. Gyulladásos bélbetegség gyanúja esetén a diagnózis felállítása a vizsgálat során öt esetben volt lehetséges (38,5%). Ismert Crohn-betegség esetén a betegség kiterjedésének, viselkedésének és aktivitásának a megítélése volt az indikáció. Nyolc Peutz-Jeghers- és familiaris adenomatosus polyposis szindrómás betegnél történt polypectomia, míg négy vékonybél- adenocarcinoma került felismerésre. A kapszulás endoszkópia és a DBE eredménye 51,8%-ban egyezett (14/27), a DBE során felismerésre került egy kapszulás endoszkóppal nem diagnosztizált malignitás is. Átlagosan 213 cm (50-480 cm, SD: 111) vékonybélszakaszt tekintettünk át egy vizsgálat során. KÖVETKEZTETÉSEK - Eredményeink alapján a kettős ballonos enteroszkópia biztonságos módszer, amely jelentős segítséget nyújt a vékonybél betegségeinek a kivizsgálásában és kezelésében olyan betegek esetében is, akiknél feltételezett szűkület miatt a kapszulás endoszkópia kontraindikált.

AFFILIÁCIÓK

  1. Semmelweis Egyetem, I. Sz. Belgyógyászati Klinika
  2. Semmelweis Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika
  3. Vaszary Kolos Kórház, II. Belgyógyászati Osztály
  4. Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, I. Belgyógyászati-Gasztroenterológiai Osztály

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

A cukorbetegség és a daganatos kockázat

BECHER Péter, PATAI Árpád, MÁJER Katalin

Az elmúlt évtizedekben a diabetes mellitus micro- és macrovascularis szövődményeinek megelőzése állt a betegség kezelésének célpontjában. Az idei év nagy vihart kavart publikációi alapján azonban fel kell hívnunk a figyelmet a cukorbetegség, különböző kezelési formái, valamint a daganatok összefüggéseire. A sokszor ellentmondásos humán eredményeket elemezve, megfelelő prospektív vizsgálatok hiányában, a biztonságos kezelési mód kiválasztásakor a preklinikai eredményeket is figyelembe kell vennünk.

Lege Artis Medicinae

A bor íve

NAGY Zsuzsanna

Az alkimisták szerették volna felfedezni a Bölcsek Kövét, amely a tudás végtelenjét adhatja az emberiségnek; meg akarták találni az örök fiatalság kulcsát, a Halhatatlanság Elixírjét; és meg akarták találni, hogy hogyan lehet egyik fémet a másikba átalakítani. Vida Péter szekszárdi borász igazi alkimista.

Lege Artis Medicinae

A májcirrhosis és szövődményei: a diagnózis és a kezelés lehetőségei

PÁR Alajos

Az utolsó két évtizedben drámai változás következett be a cirrhosis szövődményeinek a kezelésében, és ennek köszönhetően jelentősen javult a betegek túlélése. A közlemény áttekintést ad a cirrhosis és szövődményeinek diagnosztikájáról, terápiájáról és a prevenció lehetőségeiről, tárgyalja a portalis hipertenzió, a varixvérzés, az ascites, a hepatorenalis és hepatopulmonalis szindrómák, az encephalopathia és a bakteriális infekció kérdéskörét. A nem invazív diagnosztikai eljárások mellett a farmakológiai és endoszkópos kezelési módok között jelentős hangsúlyt kap a nem szelektív béta-blokkolók, a vazoaktív terápia, az antibiotikum- és albuminkezelés fontossága. A cirrhosis megelőzése és korai felismerése, valamint a kifejlesztés alatt álló újabb gyógyszerek a jövőben várhatóan további haladást hoznak az előrehaladott stádiumú krónikus májbetegek gyógyításában.

Lege Artis Medicinae

A statinok pleiotrop hatásainak jelentősége

KOLOSSVÁRY Endre

A statinok gyógyszercsoportjának alkalmazása az atherosclerosis primer és szekunder prevenciójában kiemelkedő jelentőségű. A statinok cardiovascularis kockázatot csökkentő hatása elsősorban a szérumkoleszterin-szint csökkentésével függ össze. Az elmúlt években ismertté vált tudományos eredmények felvetik a statinok koleszterinszint- csökkentő hatásától elkülöníthető előnyös hatásainak a jelentőségét. Ezeket nevezzük pleiotrop hatásoknak. Az összefoglaló közlemény a pleiotrop hatások jelenleg aktuális szemléletét kíséreli meg bemutatni.

Lege Artis Medicinae

A remisszió kultúrája - Az alkoholpolitika tartaléka

KELEMEN Gábor

„Minden beteg elmondja a maga történetét, ha hagyjuk” - hangzott el gyakorta ez a szállóigévé vált mondat Hámori Artúr, a pécsi orvosegyetem egykori karizmatikus belgyógyászprofesszorának szájából.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

LAM KID

Emésztőszervi betegségekhez társuló csontanyagcsere-eltérések

LŐRINCZY Katalin, LAKATOS Péter László, MIHELLER Pál, RÁCZ Károly

A csontritkulás gyakori szövődménye egyes emésztőszervi megbetegedéseknek. Leggyakrabban coeliakiában, gyulladásos bélbetegségekben, krónikus májbetegségben szenvedő és gyomorműtéten átesett betegek esetében kell számolnunk csontritkulással. A megelőzés, a kórisme és a kezelés az időskori és a menopauza után jelentkező csontritkulás kapcsán szerzett tapasztalaton alapul. Jelen összefoglalóban az emésztőszervi betegségekhez szövődött csontvesztéssel kapcsolatos ismereteket összegezzük.

Ideggyógyászati Szemle

Agyi sinusthrombosis és colitis ulcerosa - két eset ismertetése

ILNICZKY Sándor, DEBRECZENI Róbert, KOVÁCS Tibor, SZIRMAI Imre

A gyulladásos bélbetegségek (colitis ulcerosa és Crohnbetegség) mind az artériás, mind a vénás rendszerben thrombosishajlammal járnak. A képalkotó módszerek elterjedésének köszönhető, hogy az agyi vénás rendszer thrombosisát - a gyulladásos bélbetegségek viszonylag ritka szövődményét - egyre gyakrabban ismerik fel. Az együttesen fennálló veleszületett alvadászavarok (APCrezisztencia, antitrombin III-hiány, protein S-hiány) mellett a szerzett antifoszfolipid-szindróma a gyulladásos bélbetegségekben növelik a thrombosishajlamot. Az alapbetegséget gyógyító kortikoszteroid-kezelés is okozhat mellékhatásként vénás thrombosist. A szerzők két, colitis ulcerosában szenvedő, agyi sinusthrombosis miatt eredményesen kezelt betegük kórtörténetét ismertetik. Tárgyalják a gyulladásos bélbetegségek és a thromboticus állapotok kapcsolatát és a terápia kockázatait.

LAM KID

Szekunder osteoporosisok gasztroenterológiai kórképekben

FUSZEK Péter

Az osteoporosis okát keresve ritkábban jut eszünkbe, hogy gastrointestinalis betegséget feltételezzünk, mint ahogy azok ténylegesen előfordulnak. Számos emésztőszervi betegségben, esetenként pedig az ezekre szedett gyógyszerek miatt felszívódási zavar, malabszorpciós szindróma alakulhat ki. Ezek következtében elégtelenné válhat a kalcium, a foszfát, a magnézium, a D- és K-vitamin, a fehérjék felszívódása, ami osteopeniát, osteoporosist, osteomalaciát okozhat. Az összefoglaló célja, hogy áttekintsük az osteoporosishoz vezető gasztroenterológiai betegségeket és a kezelési lehetőségeket.

Lege Artis Medicinae

TNF-alfa-ellenes antitest-terápia Crohn-betegségben

LAKATOS Péter László, LAKATOS László

A Crohn-betegség krónikus gyulladásos kórkép, amely a gastrointestinalis traktus bármely területét érintheti. A betegség patogenezise csak részben ismert, különböző környezeti és egyéni (például genetikai, epithelialis, immun- és nem immun-) tényezők együttesen vezetnek a krónikus gyulladásos folyamat elindításához, amelyben egyaránt jelentős szerepe van a pro- és antiinflammatorikus citokineknek és a lamina propria T-sejtjei defektív apoptózisának. A proinflammatorikus citokinek közül Crohn-betegségben a TNF-α játssza az egyik legfontosabb szerepet. Az utóbbi években a Crohn-betegség patogenezisének pontosabb megismerése számos új, specifikus (köztük TNF-α és TNF-α-receptorellenes) biológiai szer kifejlesztéséhez vezetett. A szerzők az anti-TNF-α-kezeléssel kapcsolatos eredményeket foglalják össze.

Lege Artis Medicinae

A gyulladásos bélbetegségek genetikája

LAKATOS Péter László, LAKATOS László

A gyulladásos bélbetegségek kialakulásában különböző környezeti tényezők és faktorok (genetikai, epithelialis, immunmechanizmusok és nem immuntényezők) egyaránt szerepet játszanak. A patogenezisben fontos a genetikai tényezők szerepe, a betegség ismereteink szerint poligénes természetű. Úgy tűnik, hogy egyes gének általában a gyulladásos bélbetegségekre való fogékonyságot hordozzák, mások ezen belül a colitis ulcerosára vagy a Crohn-betegségre való hajlamot, illetve a betegség fenotípusát (enyhe vagy súlyos, agresszív, lokalizált vagy kiterjedt stb.) befolyásolják. Ebben az összefoglaló közleményben az elmúlt néhány év genetikai újdonságait foglaljuk öszsze: a gyulladásos bélbetegségekkel kapcsolatba hozható megismert új kromoszómarészleteket, a NOD2/CARD15, az SLC22A4/A5, illetve a DLG5 szerepét. A genetikai ismeretanyag bővülése egyelőre elsősorban a patogenezis jobb megértését segíti, ez alapul szolgálhat új terápiás támadáspontú gyógyszerek kifejlesztésében. A jövőben elképzelhető, hogy szerepe lesz a diagnózis pontosításában, a betegség lefolyásának pontosabb előrejelzésében.