Lege Artis Medicinae

A diclofenac/orphenadrin kombinált analgetikum helye a fájdalomcsillapító terápiában. Irodalmi áttekintés

ROJKOVICH Bernadette

2014. JÚNIUS 20.

Lege Artis Medicinae - 2014;24(05-06)

A dolgozat célja, hogy a nem szteroid gyulladáscsökkentő diclofenac és centrális izomlazító orphenadrin kombinációját tartalmazó Neodolpasse® infúzió hatásosságát és biztonságosságát ismertesse az újabb adatok alapján. A Medline-on és a hazai szakirodalomban közölt IV. fázisú véletlen besorolásos, kontrollcsoportos vizsgála­tokat gyűjtötte össze a szerző. Az irodalmi adatok alapján a diclofenac/orphenadrin infúzió hatásos és biztonságos készítmény, könnyen alkalmazható és kombinálható más fájdalomcsillapítóval akut derékfájdalomban, más fájdalmas reumatológiai kórképekben és posztoperatív fájdalomban.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Az evés és a testkép zavarai a 21. század elején - mit hoz a jövő?

TÚRY Ferenc, HAYRIYE Güleç, MEZEI Ágnes

Az evészavarok a modern civilizációs betegségek közé tartoznak, az anorexia nervosa (AN) 1873 óta ismert, a bulimia nervosa (BN) pedig mindössze 1979 óta. Pszichoszomatikus zavarokról van szó, amelyek megértését a biopszichoszociális modell könnyíti: a kialakulásban szerepük van biológiai, pszichológiai és társadalmi- kulturális tényezőknek egyaránt.

Lege Artis Medicinae

A hepatitis C-vírus epidemiológiája, a fertőzés átvitelének lehetőségei

HAGYMÁSI Krisztina, LENGYEL Gabriella

A hepatitis C-vírus (HCV) -fertőzés egészségügyi jelentősége világszerte kiemelkedő. A HCV-fertőzés lehetséges következménye az idült májkárosodás, a cirrhosis és a hepatocellularis carcinoma kialakulása. Az idült fertőzés becsült gyakorisága 3%, amely 180 millió fertőzöttet jelent. Ha­zánkban a vírushordozás aránya <1%. Az 1999 és 2005 között megfigyelt gyakoriságnövekedésért Kelet-Ázsiában, Nyu­gat-Európában és a szubszaharai Afrika nyugati részén észlelhető prevalenciaemelkedés tehető felelőssé. A HCV-genotípusok földrajzi eloszlása is jellegzetes. A fertőződés módja az esetek 40%-ában nem azonosítható. A transzmisszió leggyakoribb formája a fejlett országokban az intravénás droghasználat, míg a fejlődő országokban a nem biztonságos egészségügyi ellátás. A jövőben megfelelő, nukleinsav-kimutatáson alapuló módszerek alkalmazása a szűrésben, a kockázati csoportok azonosítása, a vakcináció fejlesztése segíthetné a betegség visszaszorítását.

Lege Artis Medicinae

Poszttraumás növekedés a rákbetegek körében

TANYI Zsuzsanna

Napjainkban a pszichológiai trauma negatív következményeinek vizsgálatán túl egyre inkább reflektorfénybe kerül a jelentős distresszel együtt járó életesemények pozitív hozadéka is, amelyet a kutatók általában poszttraumás növekedés (PTN) néven emlegetnek. A jelen összefoglaló tanulmány elsőként a PTN-megnyilvánulás területeit, valamint a kialakulásában szerepet játszó tényezőket részletezi. Ezután áttér a PTN daganatos betegek körében leggyakrabban megtapasztalt formáira és a gyakoriságára. Végül pedig megpróbál választ adni arra a kérdésre, hogy a PTN élménye együtt jár-e egy jobb fizikai egészségi állapottal.

Lege Artis Medicinae

Dada és szürrealizmus

NAGY Zsuzsanna

A „Dada és szürrealizmus - Magritte, Duchamp, Man Ray, Miró, Dalí. Válogatás a jeruzsálemi Izrael Múzeum gyűjteményéből” című kiállítás eddig nem látott teljességgel tárja a látogatók elé a 20. századi nagy avantgárd irányzatok legkiválóbb alkotásait 2014. július 9. és október 5. között a Magyar Nemzeti Galériában.

Lege Artis Medicinae

Mitől boldogok a mai fiatalok? Vallás, spiritualitás és a mentális jóllét összefüggései középiskolások körében

PIKÓ Bettina, KOVÁCS Eszter, KRISTON Pálma

BEVEZETÉS - A kutatások szerint a hagyományos vallásgyakorlás egyre inkább háttérbe szorul a serdülők körében, ami azonban nem jelent vallástalanságot vagy a spiritualitás teljes hiányát. A spiritualitás/vallás ma is jelentős védőfaktor. Ezért tanulmányunk célja az volt, hogy középiskolás mintán elemezzük a spiritualitás/vallásosság változóinak tükrében a fiatalok mentálisjóllét-indikátorait. MÓDSZEREK - Kérdőíves adatfelvételünk (2010) során 656 szegedi középiskolást kérdeztünk meg (életkoruk 14-21 év, átlag = 16,5 év, szórás = 1,5 év, a minta 49,1%-a lány). Függő változóként a depressziós tünetegyüttes, az élettel való elégedettség és az optimizmus, függetlenként pedig spirituális és vallásos változók szerepeltek. A leíró statisztikán túl korrelációelemzést és többváltozós lineáris regresszióelemzést (stepwise módszert) alkalmaztunk. EREDMÉNYEK - Eredményeink szerint a mai fiatalok boldogsága elsősorban egzisztenciális jóllétüktől függ: azok, akik látják életük értelmét, akiknek céljai vannak, és hisznek abban, hogy képesek életük eseményeit átlátni és megérteni, elégedettebbek életükkel, optimistábbak, és kevésbé hajlamosak depresszióra. Emellett az élettel való elégedettséghez a spirituális hit is hozzájárul, míg a vallás fontossága a depresszió esetében védőfaktor. KÖVETKEZTETÉSEK - Eredményeink alapján arra következtethetünk, hogy az egzisztenciális jóllét (amely főként az élet értelmére vonatkozik) kiemelten fontos spirituális mutató. Az adatok azonban azt is sugallják, hogy a fiatalok mentális jólléte csak kis részben származik a vallásgyakorlásból, a fiatalok spirituális hite jórészt más forrásból táplálkozik. Ennek kiderítése további vizsgálatokat igényel. Mindenesetre bizonyossá vált, hogy a mai fiataloknak ugyanúgy szükségük van az élet értelmébe vetett hitre, mint más korosztályoknak.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

LAM KID

A csontáttétek okozta fájdalom csillapítása

BOÉR Katalin

A csontáttétek kialakulása számos szolid tumor szóródásának jellegzetes velejárója. A vázrendszeri áttétek kezelése palliatív, az elsődleges cél a fájdalom enyhítése, és emellett fontos szempont a csontfracturák kockázatának csökkentése, a túlélés meghosszabbítása, a betegek aktivitásának megőrzése. A fájdalom a csontmetasztázisok leggyakoribb tünete, és a betegek életminőségének fenntartásában fontos szerepe van a korszerű fájdalomcsillapításnak. A fájdalomcsillapítás módszereit a gyógyszeres kezelés, a radioterápia, műtét, szisztémás onkoterápia, mint például kemoterápia és/vagy hormonterápia, multibone radioaktívizotóp-terápia és a biszfoszfonátok adása képezik. A rosszindulatú daganatok okozta fájdalom csillapításában a Nemzetközi Egészségügyi Világszervezet által kifejlesztett ajánlás az irányadó. A fájdalomcsillapítás algoritmusa a fájdalom intenzitásának felmérésével kezdődik, és farmakológiai, illetve nem farmakológiai módszerekkel történik. Az analgetikus terápián belül nem opioid, opioid és adjuváns szerek kerülnek alkalmazásra. A korszerű fájdalomcsillapítók kombinációjával a fájdalmat a betegek túlnyomó többségében eredményesen lehet enyhíteni.

Klinikai Onkológia

Új irányok a daganatos fájdalomcsillapításban

RUZSA Ágnes, HORVÁTH Zsolt

A szerzők a hosszan túlélő, de mintegy 25-30%-ban fájdalomtól szenvedő betegek fájdalomcsillapításának lehetőségeit elemzik. Ismertetik a fájdalom új molekuláris kutatási eredményeit, az esetleges új támadáspontok, újabb gyógyszerek lehetőségeit. Felhívják a fi gyelmet arra, hogy a hosszan túlélő, krónikus, előrehaladott daganatban szenvedő betegek fájdalomcsillapítása új nézőpontba helyezi a daganatos fájdalom csillapításának stratégiáját. Előtérbe kerülhetnek az invazív fájdalomcsillapító módszerek, melyekkel opioidot lehet megtakarítani, a hosszan adott opioidok életminőséget rontó mellékhatásai nélkül.

LAM KID

Csontmetasztázist adó emlõ- vagy prostatacarcinomában szenvedõ betegek zoledronsav-kezelésének hatása a fájdalomra és az életminõségre - Multicentrikus, prospektív, nyílt megfigyeléses vizsgálat

PÁPAI Zsuzsanna, LANDHERR László, SPEER Gábor

BEVEZETÉS - A csontáttétek kialakulása az emlő- és a prostatatumor szóródásának gyakori velejárója. A vázrendszeri áttétek biszfoszfonátkezelése palliatív, az elsődleges cél a fájdalom enyhítése, és emellett fontos szempont a csontfracturák kockázatának csökkentése, a túlélés meghosszabbítása, a betegek aktivitásának megőrzése. A fájdalom a csontmetasztázisok leggyakoribb tünete. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - A hazai gyakorlatban elsőként elvégzett nyílt, multicentrikus, prospektív, megfigyeléses vizsgálatba 845 beteg került bevonásra. A vizsgálati készítmény hatóanyaga a zoledronsav (Zometa®) volt. A vizsgálat időtartama 20 hónap, és elsődleges célja a fájdalom és az életminőség közötti korreláció vizsgálata volt csontmetasztázist adó emlő- vagy prostatacarcinomában szenvedő betegek kezelése során. EREDMÉNYEK - A vizsgálat végén a betegek átlagos fájdalma a vizuális analóg skálán mérve a 18 hónap alatt 42%-kal csökkent (p<0,0001). A 18. hónap végére a panaszmentes betegek aránya 15%-kal nőtt, és 73%-kal csökkent a kifejezett panaszokkal rendelkező betegek száma. KÖVETKEZTETÉS - A vizsgálat igazolta azt a nemzetközi irodalomban is publikált tényt, hogy csontmetasztázisban szenvedő emlőés prostatadaganatos betegeknél a zoledronsav- kezelés előnyös a fájdalom csökkentésére és ezen keresztül az életminőség javítására nézve.

Lege Artis Medicinae

A coxibok hatásai és mellékhatásai a reumatológiai gyakorlatban

GÉHER Pál

A szerző áttekinti a reumatológiai betegségben alkalmazott fájdalomcsillapítás eszközeit, különös tekintettel a gyógyszeres fájdalomcsillapításra, azon belül a szelektív ciklooxigenázgátló coxibokra. A fájdalomcsillapítás új eszközeinek más a mellékhatásprofiljuk; bár ez kedvezőbb az eddig alkalmazott szereknél, de a fokozott biztonsági követelményeknek nem minden készítmény felelt meg. Az új, Magyarországon forgalomban lévő szerek gyomor-bél rendszert érintő mellékhatásainak kockázata jóval kisebb a hagyományos nem szteroid gyulladáscsökkentőkénél, ugyanakkor hatásossága azokkal megegyezik. A nem szteroid gyulladáscsökkentők - ideértve az újabb coxibokat is - különböző mértékben, de fokozzák a cardiovascularis megbetegedések kialakulásának kockázatát. A mozgásszervi betegségekben szükséges fájdalomcsillapítás és gyulladáscsökkentés gyógyszereinek kiválasztásakor a hatásosságot és a leggyakoribb - a gyomor- és bélrendszerre, illetve a cardiovascularis rendszerre kifejtett - mellékhatásokat mérlegelve kell a kezelést kiválasztani.

LAM KID

Fájdalomcsillapítás a reumatológiában

NAGY Katalin

A fájdalom a reumatológiában a leggyakrabban előforduló tünet; lehet mechanikus és gyulladásos eredetű, akut és krónikus, nociceptív, neuropathiás és pszichogén. A fájdalom csökkentésére adhatunk analgetikumokat, nem szteroid gyulladáscsökkentőket, opioidokat, adjuváns szereket és a kiváltó ok szerint speciális gyógyszereket, például a köszvényes roham szüntetésére colchicint. A fájdalomcsillapításban a WHO terápiás ajánlását használjuk, amelynek első lépcsőfokán az analgetikumok, a nem szteroid gyulladáscsökkentők és az adjuváns szerek állnak, a második fokozat a gyenge, a harmadik az erős opioidok használata. A reumatológiában általában az első fok szereit használjuk. A nem szteroid gyulladáscsökkentőket lehetőleg kúraszerűen adjuk, kiegészítésképpen analgetikumok és izomlazítók használhatók. Ha nem elégséges a hatás, tramadol adása javasolt. Fontos része a reumatológiai fájdalomcsillapításnak a lokális és intraarticularis injekciók adása, a fizioterápia, a TENS és a balneoterápia. A fenti lehetőségeket kombináló komplex kezelés sokszor eredményesebb, mint önmagában a csak gyógyszeres fájdalomcsillapítás.