LAM KID

Combnyaktörések ellátása DHLS-csavarral - korai eredmények

KOCSIS András, KÁDAS István, KÁDAS Dániel, HANGODY László

2013. DECEMBER 20.

LAM KID - 2013;3(04)

Magyarországon az osteoporosis talaján kialakult medialis combnyaktörés ellátási taktikája függ a törés típusától és a sérült általános állapotától. Nyilvánvaló cél, hogy kis kockázatú, minimálisan invazív műtéti technika megtartása mellett minimálisra csökkentsük a módszer leggyakoribb szövődményeit: a combfejnecrosist és a törés újbóli elmozdulását. Kézenfekvő volt, hogy az országunkban legáltalánosabban alkalmazott módszert, a kettős kanülált csavarozást kombináljuk a kompressziós HLS-csavar technikával, ami intraoperatív kompressziót, így nagyobb stabilitást biztosít a minimálinvazív elvek megtartása mellett.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

LAM KID

A mikro-RNS-ek mint a hormonok egy új családja

BOJCSUK Dóra, SIPOS Lilla, BÁLINT Bálint László

A mikro-RNS-molekulák az átírt RNSmolekulák fehérjékre való átfordítását szabályozzák. Maria A. Cortez és munkatársai a Nature folyóiratban 2011-ben közölt tanulmányukban felvetik annak lehetőségét, hogy az általánosan elfogadott biomarker és transzlációs szerepük mellett a mikro- RNS-molekulákat nukleinsav természetű hormonoknak is tekinthetjük. Jelen cikkünkben bemutatjuk a hormonok és a mikro-RNS-ek olyan tulajdonságait, melyek alapján hormonszerű működésük valószínűsíthető.

LAM KID

A D-vitaminról - kombináljunk!

HONTVÁRI Lívia

A D-vitamin-hiány világszerte elterjedt egészségügyi probléma. A közelmúltban megrendezett D-vitamin konszenzuskonferencia ajánlásaira alapozva szeretnénk a figyelmet felhívni a prevenció és a tényleges hiányállapot felismerésének, kezelésének fontosságára. Megemlítjük, hogy a rendelkezésre álló antiporoticumok között olyan (az antihipertenzívumok elnevezéséből átvéve) „prefix” vagy „kombi” készítmények is rendelkezésre állnak, amelyek biztosíthatják a csontanyagcserére ható szer mellett a megfelelő kalcium- és D-vitamin-bevitelt is, segítve a betegek terápiahűségét.

LAM KID

Újra az adherenciáról - Divatos téma vagy csontig hatoló aktualitás?

VALKUSZ Zsuzsanna

Az osteoporosis kezelésében alkalmazott gyógyszerek esetében a nem megfelelő beteg-együttműködés vagy adherencia nemcsak Magyarországon, de világszerte is jól ismert probléma. Krónikus betegségek esetén, ez a nem megfelelő gyógyszerszedési compliance komoly egészségügyi és gazdasági problémát jelent a betegek és a társadalom számára egyaránt. Osteoporosisban ez a következmény az elkerülhető törések számának növekedése. Az együttműködést és perzisztenciát javító törekvések, mint például a gyógyszerszedés frekvenciájának csökkentése, javíthat az adherencián. Számtalan klinikai vizsgálat bizonyítja, hogy osteoporosisban csak kellő adherencia esetén várható a csonttörések számának csökkenése. Igazi áttörést hozhat azonban az adherencia javításában az orvos- beteg kommunikáció, a betegek oktatása, a betegek szükségleteinek, igényeinek jobb megismerése és a betegek bevonása a terápiás döntésbe.

LAM KID

Az elõdök igazsága - Záró gondolatok az urátkristályok oldhatóságáról-oldékonyságáról

BÉLY Miklós, KRUTSAY Miklós

A szerzők az urátkristályok oldódását vizsgálták alkoholban, 8%-os vizes formaldehidoldatban és acetonban. Azt találták, hogy az urátkristályok legnagyobb mennyiségben az alkoholban maradnak vissza. A vizes formaldehidoldatban - az alkoholban találtakhoz képest - megfogyatkoztak az urátkristályok, ezzel a szerzők megerősítették az elődök azon korábbi ajánlását, hogy köszvény gyanúja esetén a szövetmintákat alkoholban kell rögzíteni. Az urátkristályok legnagyobb mértékű megfogyatkozása az acetonban következett be. A szövettani laboratóriumok általánosan használják az acetont a paraffinos beágyazást megelőző víztelenítésre, így ez - az esetleg helytelenül alkalmazott vizes formaldehidfixálás mellett - szintén hozzájárul az urátkristályok kioldásához. Az urátkristályok kioldását a hematoxilineozinnal festett metszetekből - a szerzők korábbi vizsgálatai szerint - elsősorban a hematoxilinnal történő magfestés okozza, így az urátkristályok kimutatásának legcélravezetőbb módszere a festetlen metszetek vizsgálata.

LAM KID

Csontritkulásban szenvedõ betegek életminõsége Magyarországon

VOKÓ Zoltán, INOTAI András, HORVÁTH CSABA, BORS Katalin, SPEER Gábor, KALÓ Zoltán

CÉL - Keresztmetszeti vizsgálatunk célja az életminőség csontritkulásos törések miatti romlásának becslése volt. MÓDSZEREK - A vizsgálatot csontritkulásos betegek gondozására és csonttörések akut ellátására szakosodott 21 centrumban végeztük, 840 beteg bevonásával. A betegeket véletlenszerűen választottuk, és a törés lokalizációja, illetve a törés óta eltelt idő szerint csoportosítottuk őket. Az életminőséget a Qualeffo-41 és az EuroQoL-5D kérdőívekkel értékeltük. EREDMÉNYEK - Eredményeink közül kiemelendő, hogy az egynél több morfometriás csigolyatörést szenvedett betegeknél kaptuk az EQ-5D index legalacsonyabb medián értékét (0,59). A tünetet mutató csigolya-, combnyak- és kartörések szintén jelentősen rontották az életminőséget. Hasonlóan, az egynél több morfometriás csigolyatörést szenvedett betegeknél kaptuk a legrosszabb Qualeffo- 41-pontértéket. Életkorra és nemre történő korrigálás után a combnyaktörést vagy morfometriás csigolyatörést szenvedett betegeknél legalább 0,2 értékkel kisebb a hasznossági értékek átlaga, mint azoknál a csontritkulásban szenvedő betegeknél, akiknek a kórtörténetében nem szerepel csonttörés. Azoknál a betegeknél, akiknél a kórtörténetben több mint egy éve combnyaktörés szerepelt, ugyanolyan rossz volt az életminőség, mint az akut törést szenvedett betegeknél. Ugyanakkor a csukló- és kartörések esetén az életminőség akut romlása idővel némiképp enyhül. KÖVETKEZTETÉSEK - Eredményeink alapján állíthatjuk, hogy a csontritkulásos törések, különösen a combnyak- és a csigolyatörések miatt jelentősen romlik a betegek életminősége. Eredményeink azt jelzik, hogy fokozni kell a morfometriás csigolyatörésekkel kapcsolatos orvosi figyelmet, mert ezek a törések jelentős humántőkeveszteséggel járnak.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ca&Csont

A combnyaktörések betegségteher-modellezése finanszírozói szemszögből

SEBESTYÉN Andor, PÉNTEK Márta, GULÁCSI László, NYÁRÁDY József

CÉLKITŰZÉS - A tanulmány a combnyaktörések ellátási költségvonzatait és az egy év alatt bekövetkező törési események finanszírozási terheit modellezi a 2009-es finanszírozási értékek alapján egészségbiztosítói szemszögből. MÓDSZERTAN - A tanulmány a combnyaktörések ellátásának költségeit az OEP által finanszírozott, vagy támogatott ellátásformák teljes spektrumában modellezi, amely az akut és krónikus fekvőbeteg-ellátás, a járóbeteg- szakellátás, a gyógyszer- és gyógyászatisegédeszközigény, az otthoni szakápolás, az utazási költségtérítés vagy betegszállítás, valamint a keresőképtelenségi időszak egészségbiztosítói kiadásait tartalmazza. Külön vizsgálja a primer ellátásra gyógyuló (komplikáció nélküli) és a szövődményes eseteket. Szövődményként a leggyakrabban előforduló nagy műtéti igényű ellátások költségeit veszi számba. EREDMÉNYEK - A primer ellátásra gyógyuló betegek finanszírozói kiadásai az egyes ellátások költséghatáraitól és igénybevételeitől függően az aktív korosztályban 1 010 110-1 479 034 Ft között, a nyugdíjas korosztályban a táppénzes kiadások nélkül 635 350-1 104 274 Ft között alakulhatnak. A szövődményes betegek finanszírozói költségei (primer + szövődmény ellátása) az aktív korosztályban 1 858 438-3 133 096 Ft között, míg a nyugdíjasok esetében 1 108 918-2 383 576 Ft között is előfordulhatnak. A primer ellátások és a szövődmények szűken vett további ellátásainak kiadásai modellszámításaink alapján minimálisan 4 373 857 668-6 247 717 438 Ft finanszírozási terhet jelenthetnek az egészségbiztosítás számára az egy év alatt előforduló combnyaktörések további ellátása során. MEGBESZÉLÉS - A csípőtáji törések incidenciájának csökkentése érdekében hangsúlyozandó a jelen és jövőbeli intervenció fontossága, mely a finanszírozási teher társadalmi szintű mérséklésének lehetőségét is előrevetíti. A finanszírozási költségek elemzése átfogó egészséggazdaságtani tanulmányoknak képezheti alapját, szakmai és egészségpolitikai döntéshozók által is támogatott költséghatékony stratégia kialakításával.

Ideggyógyászati Szemle

[Heveny vestibularis szindróma képében jelentkezô késôi meningitis carcinomatosa – klinikopatológiai esetismertetés]

JARABIN András János, KLIVÉNYI Péter, TISZLAVICZ László, MOLNÁR Anna Fiona, GION Katalin, FÖLDESI Imre, KISS Geza Jozsef, ROVÓ László, BELLA Zsolt

[Célkitûzés – Bár a szédülés a leggyakrabban elôforduló panaszok egyike, a vestibularis perifériák hirtelen kialakult tónusaszimmetriája hátterében mégis ritkán találunk peri­fériás eredetû betegséget utánzó malignus koponyaûri tumorokat. Dolgozatunk egy heveny vestibularis szindróma klinikai képében jelentkezô, késôi, temporalis csontot is beszûrô, disszeminált, generalizált mikrometa­sztá­zi­sok­kal járó meningitis carcinomatosa esetet mutat be, ami egy primer pecsétgyûrûsejtes gyomorcarcinoma fel­ébredé­sét követôen jelent meg. Kérdésfelvetés – Célul tûztük ki, hogy azonosítjuk azon patofiziológiai folyamatokat, melyek magyarázatul szolgálhatnak a daganat felébredésére, disszeminációjára. A vestibularis tónusaszimmetria lehetséges okait szintén vizsgáltuk. Ötvenhat éves férfi betegünk interdiszciplináris orvosi adatait retrospektíven elemeztük. Összegyûjtöttük és részletesen újraértékeltük az eredeti klinikai és patológiai vizsgálatok leleteit, majd új szövettani festésekkel és immunhisztokémiai módszerekkel egészítettük ki a diagnosztikus eljárásokat. Kórboncolás során a nagyagy és a kisagy oedamás volt. A bal piramiscsont csúcsát egy 2 × 2 cm nagyságú daganatmassza szûrte be. A gyomorreszekátum eredeti szövettani metszeteinek újraértékelése submucosus daganatinfiltrációt igazolt vascularis invázió jeleivel. Immunhisztokémiai vizsgálatokkal dominálóan magányosan infiltráló daganatsejteket láttunk cytokeratin 7- és vimentinpozitivitással, valamint részleges E-kadherin szövettani festésvesztéssel. A kórboncolás során nyert szövetminták ezt követô hisztológiai vizsgálatai igazolták a disszeminált, többszervi mikroszkopikus daganatinváziót. Az újabb eredmények igazolták, hogy a vimentin kifejezôdése, valamint az E-kadherin elvesztése szignifikáns (p < 0,05) kapcsolatot mutat az elôrehaladott stádiummal, a nyirokcsomóáttétek jelenlétével, a vascularis és neuralis invázióval, valamint a nem differenciált szöveti típussal. Betegünk középkorú volt és nem volt immunhiányos állapotban, így a gyomorcarcinoma kilenc éven át tartó alvó állapotot követô felébredését nem tudtuk megmagyarázni. A daganat szervspecifikus tropizmusa, melyet a „seed and soil” teóriával magyaráznánk, kifejezetten váratlan volt, mivel a gyomorrákok ritkán képeznek áttétet az agyburkokon, hiszen a daganatsejtek elenyészô számban jutnak át a vér-agy gáton. Következtetések – Az elôzményben szereplô malignus folyamat, valamint egy új neurológiai tünet megjelenése fel kell, hogy keltse a klinikus figyelmét a központi ideg­rendszer daganatos érintettségére, melyet adekvát, célzott diagnosztikus és terápiás stratégia megtervezése kell, hogy kövessen. Ehhez célzott szövettani festési eljárások, specifikus antitestek alkalmazása szükséges. A közelmúlt eredményei sejtkultúrákon igazolták a metformin epithelialis-mesenchymalis transitiót erôsen gátló hatását gyomor­rák esetében. Így további kutatást kell végezni azon esetekben, amelyekben az epithelialis-mesenchymalis transitióra pozitív eredményeket kapunk.]

Lege Artis Medicinae

Öngyilkossági veszélyeztetettség idôskorban – rizikótényezôk, prevenció és ellátás

BARACZKA Krisztina

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarországon a 65 éven felüli lakosok száma 2001-ben az össznépesség 11,8%-a, 2011-ben a 13,2%-a , míg 2019-ben a 19,3%-a volt. Az idôsödés korába (60 év) lépô, idôs (75 év), agg (90 év) és matuzsálemi (100 év) korú személyek ellátása jelentôs terhet ró az egészségügyre, és a szociális-gazdasági szférára. A testi és lelki egészség, az egyén szubjektív jóllétének megôrzése idôskorban is kiemelkedôen fontos. A World Health Organization (WHO) adatai szerint az adatszolgáltató országok összességében a 60–79 éves lakosság körében a befejezett öngyilkosságok száma 1987-tôl 2006-ig mintegy 21%-kal növekedett. Magyarországon az öngyilkosságok száma 1980 óta egyenletesen és jelentôsen csökkent (1980-ban 4809, 2018-ban 1656 fô, 66%-os a csökkenés), és 2018 óta már nem vagyunk Európában az elsô három, a világon az elsô 15 helyre sorolt országok között. A befejezett öngyilkosságok, illetve az öngyilkossági kísérletek száma az idôskorúak vonatkozásában azonban változatlanul magas, és emelkedô tendenciát mutat. Az öngyilkosság megelôzésére, az öngyilkossághoz vezetô tényezôk feltárására és az öngyilkosságot megkísérlôk ellátására vonatkozóan a kutatások által feltárt eredmények szélesebb körben való megismertetésére és azok átfogó elemzésére van szükségünk. A közleményben a nemzetközi és hazai irodalmi adatokat tekintjük át, választ keresve elsôsorban a prevenció kérdéseire.

Ideggyógyászati Szemle

A bizonyítékon, illetve tapasztalaton alapuló orvosi szemlélet ütközései az epilepsziás betegek szakellátása során hozott egyes döntésekben

RAJNA Péter

Célkitûzés – A szerzô a vonatkozó szakirodalmi adatok és több évtizedes szakmai tapasztalata alapján kiemeli a bizonyítékon, illetve tapasztalaton alapuló betegellátási szemlélet mindennapos ütközési pontjait a felnôtt epilepszia-járóbetegellátás terepén. Kérdésfeltevés – Az epilepsziás betegek ellátása és gondozása során melyek azok a felelôsségteljes döntési feladatok, amelyekben a leghatékonyabb megoldáshoz a tudományos eredmények önmagukban nem szolgáltatnak elegendô alapot? A vizsgálat módszere – Az epilepszia-szakellátás érvényes hazai szakmai irányelvét alapul véve, annak szerkezete szerint haladva áttekinti a betegellátási folyamatot, és kiemeli a célkitûzésnek megfelelô kritikus feladatokat. Rámutat a döntési dilemmák szakmai alapjaira (azok hiányosságára vagy bizonytalanságára, vagy a terület kutatásának nehézségeire). Eredmények – A szerzô véleménye szerint a tapasztalaton alapuló szemlélet egyes vonatkozásokban felülírhatja a bizonyítékon alapulót az epilepsziabetegség definíciója, az epilepsziás roham besorolása, az etiológiai meghatározás, a genetikai háttér, a kiváltó és kockázati tényezôk, az akut rohamprovokáló tényezôk jelentô­sé­gé­nek megítélésében. Ez pedig befolyásolhatja a komplex diagnózisalkotást. A gyógyszeres kezelés során az elsô szer beállításánál, a terápiás algoritmusok közötti válasz­tásban, valamint a farmakoterápia során alkalmazott gondozási teendôkben is érvényesülhetnek az ajánlástól eltérô egyéni szempontok. De ezek megjelennek a nem gyógyszeres kezelési módok döntési folyamatában épp­úgy, mint a rehabilitáció és gondozás területén. Következtetések – A szakmai tapasztalat (és a betegérdek) érvényesítése a bizonyítékon alapuló orvosi szemlélet fel­tétlen kiegészítôje, az optimális eredmény érdekében azon­ban több esetben felül is írhatja a hivatalos ajánlásokat. Ezért lenne szükség arra, hogy a magas szintû betegellátás érdekében a problémás betegek hivatalosan, szervezett formában is eljuthassanak azokba a centralizált intézmé­nyekbe, amelyekben a felelôsségteljes döntések meg­hoza­talára alkalmas szakemberek állnak rendelkezésre.