LAM KID

Combnyaktörések ellátása DHLS-csavarral - korai eredmények

KOCSIS András, KÁDAS István, KÁDAS Dániel, HANGODY László

2013. DECEMBER 20.

LAM KID - 2013;3(04)

Magyarországon az osteoporosis talaján kialakult medialis combnyaktörés ellátási taktikája függ a törés típusától és a sérült általános állapotától. Nyilvánvaló cél, hogy kis kockázatú, minimálisan invazív műtéti technika megtartása mellett minimálisra csökkentsük a módszer leggyakoribb szövődményeit: a combfejnecrosist és a törés újbóli elmozdulását. Kézenfekvő volt, hogy az országunkban legáltalánosabban alkalmazott módszert, a kettős kanülált csavarozást kombináljuk a kompressziós HLS-csavar technikával, ami intraoperatív kompressziót, így nagyobb stabilitást biztosít a minimálinvazív elvek megtartása mellett.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

LAM KID

A mikro-RNS-ek mint a hormonok egy új családja

BOJCSUK Dóra, SIPOS Lilla, BÁLINT Bálint László

A mikro-RNS-molekulák az átírt RNSmolekulák fehérjékre való átfordítását szabályozzák. Maria A. Cortez és munkatársai a Nature folyóiratban 2011-ben közölt tanulmányukban felvetik annak lehetőségét, hogy az általánosan elfogadott biomarker és transzlációs szerepük mellett a mikro- RNS-molekulákat nukleinsav természetű hormonoknak is tekinthetjük. Jelen cikkünkben bemutatjuk a hormonok és a mikro-RNS-ek olyan tulajdonságait, melyek alapján hormonszerű működésük valószínűsíthető.

LAM KID

A D-vitaminról - kombináljunk!

HONTVÁRI Lívia

A D-vitamin-hiány világszerte elterjedt egészségügyi probléma. A közelmúltban megrendezett D-vitamin konszenzuskonferencia ajánlásaira alapozva szeretnénk a figyelmet felhívni a prevenció és a tényleges hiányállapot felismerésének, kezelésének fontosságára. Megemlítjük, hogy a rendelkezésre álló antiporoticumok között olyan (az antihipertenzívumok elnevezéséből átvéve) „prefix” vagy „kombi” készítmények is rendelkezésre állnak, amelyek biztosíthatják a csontanyagcserére ható szer mellett a megfelelő kalcium- és D-vitamin-bevitelt is, segítve a betegek terápiahűségét.

LAM KID

Újra az adherenciáról - Divatos téma vagy csontig hatoló aktualitás?

VALKUSZ Zsuzsanna

Az osteoporosis kezelésében alkalmazott gyógyszerek esetében a nem megfelelő beteg-együttműködés vagy adherencia nemcsak Magyarországon, de világszerte is jól ismert probléma. Krónikus betegségek esetén, ez a nem megfelelő gyógyszerszedési compliance komoly egészségügyi és gazdasági problémát jelent a betegek és a társadalom számára egyaránt. Osteoporosisban ez a következmény az elkerülhető törések számának növekedése. Az együttműködést és perzisztenciát javító törekvések, mint például a gyógyszerszedés frekvenciájának csökkentése, javíthat az adherencián. Számtalan klinikai vizsgálat bizonyítja, hogy osteoporosisban csak kellő adherencia esetén várható a csonttörések számának csökkenése. Igazi áttörést hozhat azonban az adherencia javításában az orvos- beteg kommunikáció, a betegek oktatása, a betegek szükségleteinek, igényeinek jobb megismerése és a betegek bevonása a terápiás döntésbe.

LAM KID

Az elõdök igazsága - Záró gondolatok az urátkristályok oldhatóságáról-oldékonyságáról

BÉLY Miklós, KRUTSAY Miklós

A szerzők az urátkristályok oldódását vizsgálták alkoholban, 8%-os vizes formaldehidoldatban és acetonban. Azt találták, hogy az urátkristályok legnagyobb mennyiségben az alkoholban maradnak vissza. A vizes formaldehidoldatban - az alkoholban találtakhoz képest - megfogyatkoztak az urátkristályok, ezzel a szerzők megerősítették az elődök azon korábbi ajánlását, hogy köszvény gyanúja esetén a szövetmintákat alkoholban kell rögzíteni. Az urátkristályok legnagyobb mértékű megfogyatkozása az acetonban következett be. A szövettani laboratóriumok általánosan használják az acetont a paraffinos beágyazást megelőző víztelenítésre, így ez - az esetleg helytelenül alkalmazott vizes formaldehidfixálás mellett - szintén hozzájárul az urátkristályok kioldásához. Az urátkristályok kioldását a hematoxilineozinnal festett metszetekből - a szerzők korábbi vizsgálatai szerint - elsősorban a hematoxilinnal történő magfestés okozza, így az urátkristályok kimutatásának legcélravezetőbb módszere a festetlen metszetek vizsgálata.

LAM KID

Csontritkulásban szenvedõ betegek életminõsége Magyarországon

VOKÓ Zoltán, INOTAI András, HORVÁTH CSABA, BORS Katalin, SPEER Gábor, KALÓ Zoltán

CÉL - Keresztmetszeti vizsgálatunk célja az életminőség csontritkulásos törések miatti romlásának becslése volt. MÓDSZEREK - A vizsgálatot csontritkulásos betegek gondozására és csonttörések akut ellátására szakosodott 21 centrumban végeztük, 840 beteg bevonásával. A betegeket véletlenszerűen választottuk, és a törés lokalizációja, illetve a törés óta eltelt idő szerint csoportosítottuk őket. Az életminőséget a Qualeffo-41 és az EuroQoL-5D kérdőívekkel értékeltük. EREDMÉNYEK - Eredményeink közül kiemelendő, hogy az egynél több morfometriás csigolyatörést szenvedett betegeknél kaptuk az EQ-5D index legalacsonyabb medián értékét (0,59). A tünetet mutató csigolya-, combnyak- és kartörések szintén jelentősen rontották az életminőséget. Hasonlóan, az egynél több morfometriás csigolyatörést szenvedett betegeknél kaptuk a legrosszabb Qualeffo- 41-pontértéket. Életkorra és nemre történő korrigálás után a combnyaktörést vagy morfometriás csigolyatörést szenvedett betegeknél legalább 0,2 értékkel kisebb a hasznossági értékek átlaga, mint azoknál a csontritkulásban szenvedő betegeknél, akiknek a kórtörténetében nem szerepel csonttörés. Azoknál a betegeknél, akiknél a kórtörténetben több mint egy éve combnyaktörés szerepelt, ugyanolyan rossz volt az életminőség, mint az akut törést szenvedett betegeknél. Ugyanakkor a csukló- és kartörések esetén az életminőség akut romlása idővel némiképp enyhül. KÖVETKEZTETÉSEK - Eredményeink alapján állíthatjuk, hogy a csontritkulásos törések, különösen a combnyak- és a csigolyatörések miatt jelentősen romlik a betegek életminősége. Eredményeink azt jelzik, hogy fokozni kell a morfometriás csigolyatörésekkel kapcsolatos orvosi figyelmet, mert ezek a törések jelentős humántőkeveszteséggel járnak.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ca&Csont

A combnyaktörések betegségteher-modellezése finanszírozói szemszögből

SEBESTYÉN Andor, PÉNTEK Márta, GULÁCSI László, NYÁRÁDY József

CÉLKITŰZÉS - A tanulmány a combnyaktörések ellátási költségvonzatait és az egy év alatt bekövetkező törési események finanszírozási terheit modellezi a 2009-es finanszírozási értékek alapján egészségbiztosítói szemszögből. MÓDSZERTAN - A tanulmány a combnyaktörések ellátásának költségeit az OEP által finanszírozott, vagy támogatott ellátásformák teljes spektrumában modellezi, amely az akut és krónikus fekvőbeteg-ellátás, a járóbeteg- szakellátás, a gyógyszer- és gyógyászatisegédeszközigény, az otthoni szakápolás, az utazási költségtérítés vagy betegszállítás, valamint a keresőképtelenségi időszak egészségbiztosítói kiadásait tartalmazza. Külön vizsgálja a primer ellátásra gyógyuló (komplikáció nélküli) és a szövődményes eseteket. Szövődményként a leggyakrabban előforduló nagy műtéti igényű ellátások költségeit veszi számba. EREDMÉNYEK - A primer ellátásra gyógyuló betegek finanszírozói kiadásai az egyes ellátások költséghatáraitól és igénybevételeitől függően az aktív korosztályban 1 010 110-1 479 034 Ft között, a nyugdíjas korosztályban a táppénzes kiadások nélkül 635 350-1 104 274 Ft között alakulhatnak. A szövődményes betegek finanszírozói költségei (primer + szövődmény ellátása) az aktív korosztályban 1 858 438-3 133 096 Ft között, míg a nyugdíjasok esetében 1 108 918-2 383 576 Ft között is előfordulhatnak. A primer ellátások és a szövődmények szűken vett további ellátásainak kiadásai modellszámításaink alapján minimálisan 4 373 857 668-6 247 717 438 Ft finanszírozási terhet jelenthetnek az egészségbiztosítás számára az egy év alatt előforduló combnyaktörések további ellátása során. MEGBESZÉLÉS - A csípőtáji törések incidenciájának csökkentése érdekében hangsúlyozandó a jelen és jövőbeli intervenció fontossága, mely a finanszírozási teher társadalmi szintű mérséklésének lehetőségét is előrevetíti. A finanszírozási költségek elemzése átfogó egészséggazdaságtani tanulmányoknak képezheti alapját, szakmai és egészségpolitikai döntéshozók által is támogatott költséghatékony stratégia kialakításával.

Ideggyógyászati Szemle

[Heveny vestibularis szindróma képében jelentkező késői meningitis carcinomatosa – klinikopatológiai esetismertetés]

JARABIN András János, KLIVÉNYI Péter, TISZLAVICZ László, MOLNÁR Anna Fiona, GION Katalin, FÖLDESI Imre, KISS Geza Jozsef, ROVÓ László, BELLA Zsolt

[Célkitűzés – Bár a szédülés a leggyakrabban előforduló panaszok egyike, a vestibularis perifériák hirtelen kialakult tónusaszimmetriája hátterében mégis ritkán találunk peri­fériás eredetű betegséget utánzó malignus koponyaűri tumorokat. Dolgozatunk egy heveny vestibularis szindróma klinikai képében jelentkező, késői, temporalis csontot is beszűrő, disszeminált, generalizált mikrometa­sztá­zi­sok­kal járó meningitis carcinomatosa esetet mutat be, ami egy primer pecsétgyűrűsejtes gyomorcarcinoma fel­ébredé­sét követően jelent meg. Kérdésfelvetés – Célul tűztük ki, hogy azonosítjuk azon patofiziológiai folyamatokat, melyek magyarázatul szolgálhatnak a daganat felébredésére, disszeminációjára. A vestibularis tónusaszimmetria lehetséges okait szintén vizsgáltuk. Ötvenhat éves férfi betegünk interdiszciplináris orvosi adatait retrospektíven elemeztük. Összegyűjtöttük és részletesen újraértékeltük az eredeti klinikai és patológiai vizsgálatok leleteit, majd új szövettani festésekkel és immunhisztokémiai módszerekkel egészítettük ki a diagnosztikus eljárásokat. Kórboncolás során a nagyagy és a kisagy oedamás volt. A bal piramiscsont csúcsát egy 2 × 2 cm nagyságú daganatmassza szűrte be. A gyomorreszekátum eredeti szövettani metszeteinek újraértékelése submucosus daganatinfiltrációt igazolt vascularis invázió jeleivel. Immunhisztokémiai vizsgálatokkal dominálóan magányosan infiltráló daganatsejteket láttunk cytokeratin 7- és vimentinpozitivitással, valamint részleges E-kadherin szövettani festésvesztéssel. A kórboncolás során nyert szövetminták ezt követő hisztológiai vizsgálatai igazolták a disszeminált, többszervi mikroszkopikus daganatinváziót. Az újabb eredmények igazolták, hogy a vimentin kifejeződése, valamint az E-kadherin elvesztése szignifikáns (p < 0,05) kapcsolatot mutat az előrehaladott stádiummal, a nyirokcsomóáttétek jelenlétével, a vascularis és neuralis invázióval, valamint a nem differenciált szöveti típussal. Betegünk középkorú volt és nem volt immunhiányos állapotban, így a gyomorcarcinoma kilenc éven át tartó alvó állapotot követő felébredését nem tudtuk megmagyarázni. A daganat szervspecifikus tropizmusa, melyet a „seed and soil” teóriával magyaráznánk, kifejezetten váratlan volt, mivel a gyomorrákok ritkán képeznek áttétet az agyburkokon, hiszen a daganatsejtek elenyésző számban jutnak át a vér-agy gáton. Következtetések – Az előzményben szereplő malignus folyamat, valamint egy új neurológiai tünet megjelenése fel kell, hogy keltse a klinikus figyelmét a központi ideg­rendszer daganatos érintettségére, melyet adekvát, célzott diagnosztikus és terápiás stratégia megtervezése kell, hogy kövessen. Ehhez célzott szövettani festési eljárások, specifikus antitestek alkalmazása szükséges. A közelmúlt eredményei sejtkultúrákon igazolták a metformin epithelialis-mesenchymalis transitiót erősen gátló hatását gyomor­rák esetében. Így további kutatást kell végezni azon esetekben, amelyekben az epithelialis-mesenchymalis transitióra pozitív eredményeket kapunk.]

Lege Artis Medicinae

Fókuszban a LAM (Lege Artis Medicinae)

VASAS Lívia, GEGES József

Három évtizeddel ezelőtt azzal a céllal in­dult a LAM, hogy az orvostudomány és annak határterületeivel kapcsolatos tudományos információkról tájékoztasson. Már a kezdetektől fogva felvállalt egy különleges tématerületet is, amelyben a medicinát a művészet világával kapcsolja össze. Az or­vosszakmai közlemények palettáján ez ma is különlegesnek számít. A LAM eddigi történetének elemzését nemzetközileg elfogadott publikációs irányelvek, és az objektivitást biztosító, tudományos adatbázisok segítségével végeztük. Megvizsgáltuk a LAM gyakorlatát, hogy a hagyományos nyomtatott füzet és az elektronikus verzió tartalmának közzététele során miként felel meg a legfőbb szempontoknak, a jelen kor szakmai elvárásainak. Feltártuk a kiadvány jelenlétét a legnagyobb bibliográfiai és tudománymetriai adatbázisokban, áttekintettük helyét a ha­zai szakmai folyóiratok között. Az eredmények azt bizonyítják, hogy az elmúlt évek során a LAM annak ellenére szerzett nemzetközi ismertséget, hogy a ke­vesek által beszélt magyar nyelven megjelenő kiadvány. Köszönhető ez a külföldi társszerzőkkel, valamint a kizárólag kül­honi kutatók által írott cikkek LAM-ra való hivatkozásainak. A magyar bibliográfiai adat­bázisok érthető módon teljes terjedelmében tartalmazzák a folyóiratot, amelynek az élenjáró lapok között van az olvasottsága. A kiadvány nagy erénye a szerzők munkahelye szerinti megoszlás széles spektruma, mellyel szinte teljes egészében lefedik a hazai egészségügyi intézményi rendszert. A tartalom különlegességét eme­lik a művészeti tárgyú írások, amelyek az or­vosi szakközleményekhez hasonló feltártság esetén fokozott magyar és külföldi érdeklődésre tarthatnak számot.

Lege Artis Medicinae

Életvégi dilemmák Az eutanázia és a palliatív terápia néhány etikai és jogi kérdése

HEGEDŰS Katalin

A legsúlyosabb állapotú betegek ellátása az egészségügynek az a területe, amely folyamatosan az erkölcsi nézőpontok kereszttüzében áll. Az emberi élet meghosszabbításának és megrövidítésének lehetősége, az ezzel kapcsolatos döntési helyzet mindig is az orvosi etika egyik leginkább vitatott témaköre volt. A legfőbb kérdések ezzel kapcsolatban: - Kinek és mikor van joga eldönteni, hogy meddig éljen a beteg? - Szükségszerű-e a szenvedés? - Van-e lehetőség emberséggel elkísérni valakit a halálba vezető úton? - Milyen érveket hozhatunk fel az eutanázia ellen és mellett? - Mi a jó halál?