Az osteoporosis és a táplálkozás kapcsolata az emberré válás története során
KISS Zoltán, KISS István, JÓZSA László
2012. SZEPTEMBER 20.
LAM KID - 2012;2(03)
Interdiszciplináris fórum
KISS Zoltán, KISS István, JÓZSA László
2012. SZEPTEMBER 20.
LAM KID - 2012;2(03)
Interdiszciplináris fórum
Az őskőkortól a 20. századig lényegesen változtak a táplálkozási szokások, a tápanyagok minősége és összetétele. A korábbi emberfajok fehérjealapú kalóriafelvételét a neolit forradalom (a termelő gazdálkodásra történt áttérés) óta felváltotta a szénhidrátalapú táplálkozás. Az élelemtermelés kezdete a tápanyagok skálájának változását, a mozgásszegény életmód kezdetét is jelentette. Ezzel egy időben, mintegy ötezer évvel napjaink előtt megjelent az osteoporosis. A szerzők röviden ismertetik a korai emberfajok őskőkori és a Homo sapiens újkőkori, ókori, középkori és újkori táplálkozási szokásait, eledeleit és a táplálkozás, valamint a csontritkulás lehetséges kapcsolatát.
A fejlett országokban a GNP (Gross Na-tional Product) 1-2%-át emészti fel az arthrosis kezelése. A betegség kialakulásában kulcsszerepet játszik a hialinporc, illetve a proteoglikán felépítésében szerepet játszó glükóz- aminoglikán (GAG) -molekulák vízkötő képességének károsodása. Az életkorral növekvő arthrosis leggyakrabban az alsó végtagi teherviselő ízületeket, a csípőket, térdeket és - ezeket is megelőz-ve - a kéz kisízületeit érinti, krónikus fájdalmat, mozgáskorlátozottságot okozva. Az arthrosis okozta fájdalom kezelésében alkalmazott nem szteroid gyulladáscsök-kentők (NSAIDek) nemcsak a fájdalomra, hanem a porcanyagcserére, több más mellett a GAGmolekulákra is hatást gyakorolnak. Az NSAID-ek csökkentik a gyulladásos folyamatokban szerepet játszó prosztaglandinok (PG) bioszintézisét, befolyásolják a szabad oxigéngyököket, az interleukinok (IL) szintjét és többek között a metalloproteinázok működését is. Az ízület szempontjából ideális NSAID stimulálja a porc formációját, csökkenti a porc reszorpcióját és a katabolikus citokinek szintjét. A porc-metabolizmusra legtöbb szempontból kedvezőnek a vizsgálatok az aceclofenacot találták.
Az orvostudomány fejlődésében kiemelt szerepet játszottak az ikerkutatások. Jelen összefoglalónkban bemutatjuk a hazai ikerkutatás elérhető adatait, illetve a statisztikai adatokból meghatározható ikerszámokat. Nemzetközi adatokkal összehasonlítva és az esetleges gyakoriságokat figyelembe véve kísérletet teszünk annak megállapítására, hogy milyen számban élnek ma Magyarországon daganatos betegségekben szenvedő ikrek, vagy ikertestvérrel rendelkezők. Adataink alapján ilyen jellegű hazai adatbázis létrehozása lehetséges és nagy segítséget nyújthatna a betegségek okainak és mechanizmusuknak a jobb megértésében.
Az elmúlt évek vizsgálatai alapján kétségtelenné vált, hogy a D-vitamin nélkülözhetetlen az optimális immunvédekezés fenntartásához és immunmoduláns hatása szerepet játszik az infekciók elleni védekezésben is. Számos adat szól amellett, hogy alacsony szérum-25-(OH)-D-vitamin-koncentráció bizonyos infekciók gyakoribb előfordulásával jár és kedvezőtlenül befolyásol kórfolyamatokat. Erre vonatkozólag pozitív adatok elsősorban a Mycobacterium tuberculosis, általánosságban a légúti vírusok, a HIV, a hepatitis C és a szepszis esetében állnak rendelkezésre. A súlyos infekciók kimenetelének alakulásában igen sok tényező játszik szerepet, a D-vitaminhiány egyike azoknak, amelyek kedvezőtlen irányba tolják a folyamatot. További vizsgálatok feladata annak kiderítése, hogy ennek mekkora a klinikai jelentősége és a D-vitamin-hiány rendezése milyen mértékben befolyásolja a kórlefolyást.
Az osteoporosis és következményeinek ellátása jelentős egészségügyi teher a világ fejlett országaiban. A fejlett kezelési módszerek hatékonyan képesek csökkenteni a csontritkulás okozta csonttörések kockázatát. Kérdés azonban, hogy az utóbbi 15 évben bevezetett eljárások valóban számottevően csökkentették-e a valós élet körülményei között a törések számát, és ha igen, akkor ez mennyiben volt költséghatékony. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2004-2010 közötti adatainak elemzését végeztük el a fenti kérdés vizsgálatára. A hét év alatt az osteoporosissal kezelt betegek körében folyamatosan csökkent a csonttörések száma. Mindez igaz volt a csípőtáji töréseket külön vizsgálva is. Érdekesség, hogy az osteoporosisban szenvedő betegek mortalitása szignifikánsan kisebb volt, mint a hasonló korú hazai lakosságé, ami a hatékony osteoporosis elleni kezelés mellett az osteoporosisellátó hálózat egyéb irányú kiemelkedő gondozási tevékenységének is köszönhető. A törésszámcsökkenés következményeképpen évi 3,4 milliárd Ft-ot takarított meg a biztosító, ami körülbelül egyezik az osteoporosis elleni gyógyszerekre költött évi 3,5 milliárd Ft támogatással, azaz a befektetett anyagiak megtermelik magukat. A WHO alapján számított „quality adjusted life year”, amely a költséghatékonyság nemzetközileg elfogadott mércéje, azt mutatja, hogy ezeket az eredményeket a hazai körülmények között rendkívül költséghatékonyan tudjuk produkálni. Megjegyzendő és óvatosságra intő megfigyelés ugyanakkor, hogy a 2007-es gyógyszertámogatás-csökkenés hatására a betegek 51%-a hagyta el a kezelést, amely a tapasztalt hatékonyságot radikálisan rontotta.
Az osteoporosis talaján kialakuló törések kockázatát számos jól ismert rizikótényező befolyásolja. A törési kockázat számszerűsítésére irányuló próbálkozások közül a FRAX kérdőív terjedt el leginkább a mindennapi gyakorlatban. Azonban ez a módszer is csak százalékos valószínűséget ad meg a vizsgáló orvos számára, nem részletezi és nem súlyozza azokat a faktorokat, amelyek a már osteoporoticus törésen átesett betegünk egyéni töréskockázatának megítélésében, így a megfelelő terápia kiválasztásában fokozott jelentőségűek lehetnek. Ez az összefoglaló gyakorlati segítséget szeretne nyújtani a már korábban törésen átesett betegek személyes töréskockázatának megítéléséhez.
Az elesésekből származó traumatikus események gyakori előfordulása a csontritkulásos betegek körében és azok életminőségre gyakorolt negatív következményei fontossá teszik a hatékony mozgásterápiás intervenciók alkalmazását az elesések megelőzésére. A vizsgálat célja: A szerzők célja, hogy áttekintsék a csontritkulás kapcsán tett mozgásterápiás beavatkozások hatásosságát elsősorban az egyensúlyfejlesztés és az elesés prevenció területén. Részletes szisztematikus irodalomkeresést végeztünk az Ebsco Discovery Service adatbázisában 2014. január és 2019. december közötti időszakra vonatkozóan. Kizárólag angol nyelvű és teljes terjedelmükben elérhető cikkeket kerestünk, amihez megfelelő kulcsszavakat használtunk. Potenciálisan relevánsnak 42 db közleményt találtunk, amelyből 12 felelt meg a beválasztási kritériumoknak. A csontritkulással kapcsolatos mozgásprogramok szép számmal és varianciával bírnak. Az izomerő és egyensúlyfejlesztés szempontjából hatásosnak bizonyulnak és egyre növekszik azon bizonyítékok száma, mely a multimodális programok szerepét emelik ki.
Az életkor előrehaladtával párhuzamosan növekszik az osteoporosis megbetegedésben szenvedők száma. Nemzetközi viszonylatban több helyen az alapellátás keretein belül az egyetemi végzettséggel rendelkező kiterjesztett hatáskörű ápolók rendelhetnek szűrővizsgálatokat, és beavatkozást kezdeményezhetnek a szövődmények csökkentése érdekében. A nagy számban előforduló akut megbetegedések ellátása miatt a krónikus megbetegedésben szenvedők felkutatása és gondozása folyamatosan csökken. Hazánkban 2017 őszén elindult az APN mintájú kiterjesztett hatáskörű ápoló MSc képzés. Kompetenciájuknak megfelelően képessé válnak a közösségi ápolást végző praxisban önálló munkavégzésre. Ennek keretein belül saját hatáskörben menedzselik a krónikus megbetegedéseket, elvégzik a beteg fizikális vizsgálatát, felállítják az iránydiagnózist, döntenek a kezelési terv összeállításáról, szükség szerinti módosításáról, laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok elvégzéséről, konzílium elrendeléséről, terápia indításáról. Szakápolási és betegoktatási feladatokat látnak el, elvégzik a prevenciós vizsgálatokat, részt vesznek az akut történések elsődleges ellátásában, ezt követően szakambulanciára utalják a beteget, védőoltásokat rendelnek el, komplex rehabilitációs tervet állítanak össze, egészségtervet készítenek, egészség tanácsadást végeznek.
Hypertonia és Nephrologia
A renalis osteodystrophia (ROD) kezelése az új osteoporosisajánlások ismeretében a jelenlegi terápiás megközelítés újragondolását igényli. A D-vitamin-hiány rendezése és a csonttörés okozta életminőség-romlás mérséklése a veseelégtelen populációban is fontos szakmai kihívás. A ROD klasszikus nefrológiai kezelésével elérhető eredmények javítása az újabb molekuláris patomechanizmusok megismerésétől, a jobb képalkotó módszerektől várható. A vascularis kalcifikációval kapcsolatban felismert összefüggések a cardiovascularis szövődmények megelőzésére irányuló törekvéseinket segíthetik, a fogágybetegségekkel mutatkozó kapcsolat a rendszeres ellenőrzés jelentőségét támasztja alá. A foszforkötők, D-vitamin-agonisták és kalcimimetikumok mellett a jövőben várható a reszorpciógátló denosumab, a csontfelépítő folyamatokat támogató PTH-analógok, valamint a romosozumab szélesebb körben történő klinikai alkalmazása.
BEVEZETÉS - A Nyugat-Európában és az Amerikai Egyesült Államokban végzett viszgálatokból tudjuk, hogy a származás és a lakhely jelentősen befolyásolja az osteoporosis kockázatát. Kevesebbet tudunk ezekről az összefüggésekről Kelet-Európában. A szerzők célja volt, hogy leírják az osteoporosis és az osteoporoticus törések kockázati tényezőjét válogatott női populációban a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrologiai Társaság irányításával végzett keresztmetszeti, többcentrumos vizsgálatban. ANYAG ÉS MÓDSZER - A vizsgálatban tíz véletlenszerűen kiválasztott regionális osteoporosiscentrumból összesen 2602, 18 évesnél idősebb nő vett részt. Adatokat gyűjtöttünk a kockázati tényezőkről, a vérnyomásról, az antropometriai változókról és a csontsűrűségről. EREDMÉNYEK - Többszörös regresszióval azt találtuk, hogy az idősebb életkor, az alacsonyabb diasztolés vérnyomás, a családi anamnézisben szereplő csonttörés, az elesés az előző évben és az alacsony T-pontszám független összefüggésben álltak a csonttöréssel. A femoralis osteoporosis kockázati tényezői közé tartozott az idősebb életkor, a kisebb testtömeg, a csonttörés a családi anamnézisben, a kisebb fizikai aktivitás, az elesés az előző évben és a glükokortikoid-kezelés. MEGBESZÉLÉS - Vizsgálatunk az első nagy epidemiológiai áttekintés, amelyben leírtuk az osteoporosis és a csonttörések kockázati tényezőit a magyar női populációban. Adataink alapján felmerül, hogy az alacsonyabb diasztolés vérnyomás is összefüggésben állhat az osteoporoticus csonttörésekkel.
Magyar Immunológia
A „receptor activator of nuclear factor κB ligand” (RANKL) igen fontos citokin az osteoclastok fejlődésében és aktivációjában. Receptora, a RANK, az osteoclastok felszínén expresszálódik, és kapcsolatot létesít az osteoblastok és stromasejtek által termelt RANKL-lal. A RANK-RANKL kölcsönhatás kiemelt szerepet játszik a csontreszorpcióban, klinikailag a metabolikus csontbetegségekben, az arthritisekben, a malignus csonttumorokban és egyes vascularis kórképekben is. Az oszteoprotegerin fiziológiásan ellensúlyozza a RANKL hatásait. Számos faktor - az ösztradiol, a citokinek stb. - szabályozza a RANKL-oszteoprotegerin arányt. A RANKL gátlása rekombináns oszteoprotegerinnel vagy anti- RANKL antitesttel meggátolhatja az osteoporosishoz, arthritisekhez, malignus betegségekhez társuló csontvesztést. Az aktív vakcináció és a génterápia a távoli jövő lehetőségeit rejtik magukban. Elképzelhető, hogy mindezen terápiás lehetőségek felhasználhatók lesznek a csont- és vascularis betegségek jövőbeni kezelése során.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
Hypertonia és Nephrologia
A primer aldosteronismus ellátásának szűk keresztmetszetei – fókuszban a szűrés és biokémiai diagnózis
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás