LAM Extra Háziorvosoknak

Szenzoros inzulinpumpa és gyakorlati alkalmazása

KÁNTOR Irén

2012. DECEMBER 15.

LAM Extra Háziorvosoknak - 2012;4(05)

Esetismertetés

A diabetes egyike a leggyakoribb krónikus betegségeknek. A technológia fejlődése egyre kifinomultabb eszközöket ad a klinikus kezébe az 1-es és 2-es típusú diabetes kezelésére. A folyamatos subcutan inzulininfúzió, amit inzulinpumpának is neveznek, lehetővé teszi a kifinomult inzulinadagolást: bázis- és/vagy bolusinzulin vonatkozásában egyaránt. A folyamatos glükózmonitorizálás a betegnek és a klinikusnak egyaránt segíthet megérteni és menedzselni a vércukortrendeknek a változásait, valamint a percről percre történő vércukoringadozásokat egyaránt. Ezeknek az eszközöknek az egyesítése hozta létre a „szenzorral kiegészített inzulinpumpát”, ami korszakalkotó előrelépés az önszabályozó zárt rendszerű inzulinadagolás vagy mesterséges pancreas elérésében.

KULCSSZAVAK

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

LAM Extra Háziorvosoknak

A nebivolol és a carvedilol hatása a balkamra-funkcióra és a terhelési kapacitásra

LIPTÁK Judit

A szívelégtelenség súlyos problémát jelent a fejlett országokban. A prognózis a gyógyszeres terápia fejlődése ellenére igen rossz. Az egyik fő kórélettani folyamat szívelégtelenségben a szimpatikus idegrendszer aktivációja, és a keringő katekolaminok szintjével arányosan válik súlyosabbá a betegek állapota.

LAM Extra Háziorvosoknak

A magas vérnyomás kezelése carvedilollal, friss eredmények

LIPTÁK Judit

Az artériás hipertenzió a stroke, a coronariaesemények és a veseelégtelenség fontos kockázati tényezője. A European Society of Hypertension/European Society of Cardiology irányelvei szerint monoterápiával kell kezdeni a kezelést I. stádiumú hypertonia, enyhe vagy közepes cardiovascularis kockázat vagy <140/90 Hgmm-es célvérnyomás esetén

LAM Extra Háziorvosoknak

Zeneterápia és autizmus

KOLLÁR János

Kanner azonosította elsőként a gyermekkori autizmus szindrómáját. Az autisztikus zavarban szenvedő gyermeket a következők jellemzik: 1. szélsőségesen visszahúzódó, 2. nehezen lép kapcsolatba emberekkel, ehelyett inkább élettelen tárgyakhoz vonzódik, 3. állandóságra van szüksége a környezetében, 4. gyakran ismétlődő, repetitív reakciókat produkál, 5. gyakran nem képes a nyelvhasználatra.

LAM Extra Háziorvosoknak

Szülésábrázolás a 20-21. század képzőművészetében

SZABÓ András

A szülés a mindennapok igen gyakori, nagyon is konvencionális történése, alapvető része az emberi létnek. Ábrázolásával mégis alig találkozunk a képzőművészetben, kultúrkörünkben szinte tabunak számít.

LAM Extra Háziorvosoknak

Az osteoporosis és a táplálkozás kapcsolata az emberré válás története során

KISS Zoltán, KISS István, JÓZSA László

Az őskőkortól a 20. századig lényegesen változtak a táplálkozási szokások, a tápanyagok minősége és összetétele. A korábbi emberfajok fehérjealapú kalóriafelvételét a neolit forradalom (a termelő gazdálkodásra történt áttérés) óta felváltotta a szénhidrátalapú táplálkozás. Az élelemtermelés kezdete a tápanyagok skálájának változását, a mozgásszegény életmód kezdetét is jelentette. Ezzel egy időben, mintegy ötezer évvel napjaink előtt megjelent az osteoporosis. A szerzők röviden ismertetik a korai emberfajok őskőkori és a Homo sapiens újkőkori, ókori, középkori és újkori táplálkozási szokásait, eledeleit és a táplálkozás, valamint a csontritkulás lehetséges kapcsolatát.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Személyre szabott antiepileptikum-választás

ALTMANN Anna

Az epilepszia az egyik leggyakoribb gyermekkori krónikus neurológiai betegség. Az epilepsziás betegek – még az úgynevezett jóindulatú epilepszia esetén is – évekig gyógy­-szeres kezelésre szorulnak. Ez idő alatt a gyermekek na­gyon nagy változáson mennek keresztül, nemcsak a súlyuk és testmagasságuk gyarapszik, de változnak a hormonális és az anyagcsere-folyamataik is. Életkorok szerint eltérő ütemben zajlanak a különböző agyi területek érési folyamatai is. A mindennapi gyakorlatban az epilepszia diagnózisát követően a legtöbbször a formakör és a rohamtípus alapján választunk gyógyszert. A terápiás stratégia kialakításakor azonban számtalan egyéb tényezőt is figyelembe kell venni: 1. hatékonyság (epilepszia-formakör, rohamtípus), 2. életkor, nem, 3. a gyógyszer farmakológiai tulajdonságai, 4. az adott gyógyszer mellék­hatásprofilja, 5. életforma, alkat (kövér, sovány, gyermek­közösség), 6. egyéb társbetegségek (etethetőség, viselke­dési és tanulási probléma, keringési zavar, vese- vagy májbetegség) 7. a már alkalmazott egyéb gyógyszerekkel várható interakciók, 8. genetika, 9. egyéb szempontok (törzskönyvi szabályok, felírási szokások). A közlemény annak eldöntésében szeretne segítséget nyújtani, hogy a különböző társbetegségek esetén egy adott gyermeknél mely antiepileptikumoktól várható a legkeve­sebb mellékhatás, és mely készítményeket kellene lehe­tőség szerint kerülni.

Hypertonia és Nephrologia

Hyperkalaemia IV. rész

DEÁK György, PATÓ Éva, KÉKES Ede

A hat részből álló összefoglaló bemutatja a hyperkalaemia epidemiológiáját, diagnózisát, patogenezisét és kezelését. A szívelégtelenségben (SZE) szenvedő, csökkent ejekciós frakciójú (HFrEF) betegek kezelésénél RAASg-, szakubitril/valzartán, valamint a MRA-kezelés jelentősen javította az életkilátásokat, csökkentette a mortalitást. Ugyanakkor ezeknek a szereknek az alkalmazása a gyógyszer bevezetésekor csökkentheti a vesefunkciót (eGFR) – ami egy tisztán hemodinamikai hatás, és az intraglomerularis nyomás csökkenésére vezethető vissza, míg hosszú távon ez a kezelés mérsékli a vesefunkció-romlás ütemét – és emeli a szérumkálium...

Ideggyógyászati Szemle

Diabetes, dementia, depresszió, distressz

SZATMÁRI Szabolcs, ORBÁN-KIS Károly, MIHÁLY István, LÁZÁR Alpár Sándor

A cukorbetegséggel élők száma folyamatosan nő, így a velük kapcsolatba kerülő neurológus vagy más szakemberek is egyre gyakrabban szembesülhetnek ezen betegek neuropszichiátriai zavaraival. Az utóbbi időben és jelenleg is számos kutatás foglalkozik nemcsak a cukorbetegség és az idegrendszer kölcsönhatásaival, az agy finomszerkezeti és funkcionális elváltozásaival, hanem az antidiabetikus kezelések kognitív vonatkozásaival is. A diabetes mellitus mindkét típusában megjelenhetnek a kognitív hanyatlás és a depresszió tünetei, és álmatlanság, szorongás, distressz szintén előfordulhatnak. Mindezek a diabetesszel és egymással kétirányú kapcsolatok révén további egészség- és életminőség-romlást eredményezhetnek, ezért is fontos, hogy minden résztvevő, aki a betegek ellátásában szerepet kap, időben tudomást szerezzen a fennálló zavarokról. A magasabb kockázat megállapítása és a szűrővizsgálatok szintén javíthatnák a diabetes prognózisát és a szövődmények megelőzését.

Lege Artis Medicinae

A modern inzulinkezelés inzulinpumpával, vagy inzulinpumpával és szenzorral

GERÔ László

Száz évvel ezelőtt fedezték fel az inzulint. Ebből az alkalomból készült az összefog­lalás a pumpa, illetve pumpa és szenzor alkalmazásával szerzett tapasztalatokról, kiemelve a Magyarországon elérhető új alkalmazásokat. 2020. január 1-jétől ha­zánk­ban az 1-es típusú cukorbetegek 18, de továbbtanulás esetén 24 éves korukig 98%-os támogatással juthatnak hozzá az eszközökhöz. Az idősebb 1-es típusú betegek 80%-os anyagi támogatással kaphatják meg a pumpát, illetve a szenzort. Egy hazai cég által forgalmazott glükózszenzor a kö­zeljövőben szintén elérhető lesz. Kí­vá­natos lenne, hogy a labilis anyagcseréjű 1-es tí­pusú cukorbetegeknek minél nagyobb há­nyada használja az inzulinpumpát és a szenzort, mivel a kezeléssel stabilabb az anyagcsere, kisebbek a vércukorszint ingadozások és alacsonyabb lesz a glükózvariabilitás. Mindez a szövődmények kialakulásának csökkenéséhez vezethet.

Képdiagnosztika

Mit lát az alábbi cukorbeteg lábán?