LAM Extra Háziorvosoknak

NOTES - Az endoszkópos sebészet új irányvonala a belgyógyászgasztroenterológus és a sebész szemszögéből

PAPP János, METZGER Péter

2009. AUGUSZTUS 12.

LAM Extra Háziorvosoknak - 2009;1(03)

NOTES - Natural Orifice Transluminal Endoscopic Surgery - nem más, mint a hagyományos flexibilis endoszkópia működési területének kiterjesztése az üreges szervek anatómiai határán túl. A testfelület megnyitása nélkül a testüregben manipulálni nem új gondolat! A gasztroszkópia, a kolonoszkópia, valamint a fül-orr-gégészeti, az urológiai, a transvaginalis és intrauterin nőgyógyászati sebészi beavatkozások a mindennapi rutin szerves részévé váltak...

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

LAM Extra Háziorvosoknak

Gyomorsavcsökkentő kezelés és a bakteriális gastroenteritis kockázata

KIS János Tibor

A kivonatos ismertetés szerint a vizsgálat szerzői arra kerestek választ, hogy a savszekréciót csökkentő gyógyszerek vajon növelik-e a bélinfekciók gyakoriságát, és hogy ennek kockázatát még milyen tényezők befolyásolják.

LAM Extra Háziorvosoknak

Egy francia költő mint dietetikus

KIS Domonkos Dániel

Clement Marot zsoltárfordításaival az egyetemes református hitélet fontos alakja. Versikéiben alkalmasint életmódbeli és gyógyító tanácsokat is ad.

LAM Extra Háziorvosoknak

Az akut pancreatitis kezelése

DÖBRÖNTE Zoltán

Az akut pancreatitis kezelése döntően szupportív jellegű: a kiváltó és fenntartó tényezők kiiktatásából, illetve korrekciójából, a szövődmények lehetőségének csökkentéséből és a kialakult szövődmények kezeléséből áll. A patofiziológiai folyamatok befolyásolását célzó gyógyszeres próbálkozások ineffektívnek bizonyultak mind proteázinhibitorokkal, mind a proinflammatoricus citokinkaszkád terápiás célú befolyásolásával, így egyértelműen hatásos specifikus gyógyszeres kezelés a klinikai gyakorlatban ma még nem ismert. A farmakológiai terápia fontos részét képezi az adekvát fájdalomcsillapítás, és - bár e kérdés még vitatott - valószínűleg sorsdöntő részét a súlyos fokú nekrotizáló pancreatitis esetén időben, korán elkezdett antibiotikus profilaxis, továbbá a gyulladásos szövődmények (fertőződött nekrózis vagy folyadékgyülem, SIRS, szepszis) megfelelő antimikrobás kezelése. A leghatékonyabb antibiotikumoknak a carbapenemszármazékok bizonyultak; a nem ritka gombás felülfertőződés miatt fluconazol korai alkalmazása is csökkentheti a mortalitást. Műtéti kezelés indikált fertőződött nekrózis esetén az inficiálódás bevezető szakában, továbbá a pancreaticus és extrapancreaticus folyadékgyülemek befertőződése esetén. Fokozott műtéti kockázat során bizonyos esetekben endoszkópos vagy percutan drenázs és lavage is megkísérelhető. A súlyos fokú nekrotizáló pancreatitis kezelésének optimális feltételei, továbbá a szervi-sokszervi elégtelenség adekvát kezelése csak intenzív osztályon biztosíthatók. Az endoszkópos retrográd kolangiopankreatográfia szövődményeként kialakuló akut pancreatitis prevenciójában új lehetőséggel bíztatnak a nem szteroid gyulladásgátlók; a proteázgátló ulinastatin kedvező hatásáról még kevés adat áll rendelkezésre, míg a nitrátokkal és az interleukin- 10-zel kapcsolatos eredmények ellentmondóak.

LAM Extra Háziorvosoknak

Multifokális gócos zsírmáj - esetleírás képekben

BAJOR Judit, GREXA Erzsébet, ROSTÁS Tamás, KRAVJÁK András, BERÓ Tamás

Az 54 éves, elhízott, diétával egyensúlyban tartott 2-es típusú diabetesben szenvedő, hyperlipidaemiás panaszmentes nőbeteg hasi ultrahangvizsgálatánál az echogen májban több echószegény góc ábrázolódott. A multiplex májmetasztázis lehetőségének kizárására ultrahangvezérelt célzott biopszia történt. A szövettani vizsgálat steatosist igazolt A máj elzsírosodása gyakran észlelt elváltozás, ritkán jelenik meg térképszerű vagy multiplex gócos formában, s ez komoly differenciáldiagnosztikai problémát okoz...

LAM Extra Háziorvosoknak

A coeliakia gondozása a háziorvosi praxisban

MAGYAR Anna

Néhány évtizeddel ezelőtt a gluténszenzitív enteropathiát elsősorban a gyermekkor megbetegedésének tartották. Az elmúlt évtizedekben kiderült, hogy a coeliakia genetikai hajlamhoz kötött kórkép, amelyet számos, még nem teljesen ismert környezeti, elsősorban táplálkozási tényező befolyásol, és így az élet különböző szakaszaiban válhat klinikai tüneteket okozó betegséggé...

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A sebészet 30 éves múltja és a sebész jövője

KUPCSULIK Péter

Az elmúlt három évtizedben a lapa­rosz­kópos műtétek elterjedése forradalmasította a sebészetet. A német nőgyógyász, Kurt Semm a diagnosztikus laparoszkópiát mű­téti eljárásként használva, appendectomiát végzett. A sebész, Eric Mühe laparoszkópos cholecystectomiával gazdagította a sebészet eszköztárát. A laparoszkópos se­bészetet világszerte alkalmazni kezdték, sok eljárás még ma is felülmúlja a nyitott műtétekét. A morbid obesitas számtalan szövődménnyel és nagy halálozással jár. A dietetikai módszerek kudarca új sebé­szeti eljárások kifejlesztését hozta, az ered­mé­nyek váratlanul kitűnőek lettek. Meg­szü­le­tett a „metabolikus” sebészet. A plasz­tikai sebészet a korszerű eszközök és az egyre növekvő társadalmi elvárások piaci hatására hatalmasat fejlődött. Az anyagtechnológiai újításoknak is köszönhetően, az emlőrekonstrukció új utakra lépett. Az 1990-es években fejlesztették ki a „master-slave” ro­botot, melyet a sebész működtet. A ro­botsebészet jövője a költségek csökkentésétől, új megoldásoktól és az optimális al­kalmazás megtalálásától függ. A társ­szak­mákkal való együttműködés a sebészet to­vábbi fejlődésének elengedhetetlen része. Az új technológiák kétségtelen hatásai mellett a sebészi gondolkodás, a sebész személyisége, döntésképessége és szakmai tu­dása a további fejlődés alapvető feltétele.

Nővér

Florence Nightingale élete és munkássága – Mit üzen napjaink ápoló hallgatóinak Florence Nightingale?

SEBESTYÉN Anett Katalin

Minden év május 12-én ünnepelik az ápolók nemzetközi napját. Az idei év nagy jelentőségű, hiszen az ápolók egyik legnagyobb példaképének, Florence Nightingale születésének 200. évfordulója van. A lámpás hölgyként is ismert ápoló életútja nem volt egyszerű, sok mindennel kellett szembenéznie. Az ápolói hivatás tiszteletét és az ápolók elismerését vívta ki. Küzdött a nők jogaiért is. Rengeteget tanult, melynek köszönhetően a mai napig használt statisztikai módszereket dolgozott ki. Feljegyzéseinek köszönhetően számos, ma is használatos statisztikai összefüggést állapított meg. Számszerű adatokkal támasztotta alá, hogy milyen fontos kapcsolat van a halálozás és a higiénés körülmények között. Több ápolói képzés is indult tanácsaira, valamint a kórházi rendszereket is megreformálta. Egyik legkiválóbb műve a feljegyzések az ápolásról (Notes on nursing), melyet ma is az ápolás első kézikönyvének tartunk.

Ideggyógyászati Szemle

Az agydaganat műtéti kezelését követő rehabilitáció lehetősége, eredményei

DÉNES Zoltán, TARJÁNYI Szilvia, NAGY Helga

Célkitűzés - Az agydaganat műtéti kezelése utáni rehabilitáció lehetőségének, szükségességének, eredményességének vizsgálata, saját tapasztalatok közzététele. A vizsgálat módszere - Retrospektív leíró vizsgálat. A vizsgálat alanyai - Agydaganat idegsebészeti műtéti eltávolítását követően az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Agysérültek Rehabilitációs Osztályán kezelt betegek, 2001. január 1. és 2016. december 31. közötti időszakban. Eredmények - A vizsgált 16 éves időszakban az osztályon kezelt közel 4500 betegből 84 rehabilitációját végezték agydaganat idegsebészeti eltávolítása után. A 34 férfi és 50 nő átlagéletkora 58 év (20-91) volt. Az eltávolított daganatok közül szövettanilag 57 benignus elváltozás, 27 malignoma, ebből hat más szervből származó agyi metasztázis volt. A betegek rehabilitációs átvételére átlagosan a műtét utáni 41. napon (10-139) került sor. A vezető klinikai tünetek felvételkor: hemiparesis (64 eset), kognitív problémák (26), dysphagia (23), aphasia (16), ataxia (15), tetraparesis (5), paraparesis (1). Az osztályon végzett rehabilitációs tevékenység rehabilitációs szakorvos vezetésével multidiszciplináris teammunka keretében történt. A felvételi Barthel-index átlaga 35, a kibocsátási 75 volt. A kórházi rehabilitáció átlagosan 49 (2-193) napig tartott. Kibocsátáskor 73 esetben javulást tapasztaltak az önellátási képességben, kilenc esetben lényeges változás nem történt, míg két beteg állapota romlott. Következtetések - Agydaganat műtéti eltávolítását követő funkciózavarok miatt szükség lehet kórházi rehabilitációs kezelésre. Az idegsebészeti műtét után elengedhetetlen a sebész, a rehabilitációs szakember, a beteg és hozzátartozója bevonásával végzett konzultáció a reális rehabilitációs célok kitűzése érdekében. Malignomák esetében nélkülözhetetlen az onkológus szakemberrel történő egyeztetés a várható kimenetel és az onkológiai kezelés szervezése miatt. A szerzők tapasztalata alapján az agydaganat műtéti eltávolítását követő multidiszciplináris rehabilitációs kezelés osztályukon eredményes volt.

Lege Artis Medicinae

„Vires unitae agunt” - Az egységesedés útján: orvosi professzionalizáció Magyarországon a 18-19. században

SIMON Katalin

Az európai és hazai orvoslás és képviselői óriási változáson mentek keresztül a 16- 19. század folyamán. Az orvoslás sokszínű piaca a 18. századtól kezdve jelentősen átalakult. A felvilágosult abszolutizmusnak a köz, az állampolgárok egészségét szem előtt tartó intézkedései indították el a modern orvosképzést és az orvosi professzionalizációt eredményező folyamatokat. Ennek során az orvoslás bizonyos képvise­lőit kiemelték a kézművesek, népi gyógyászok sorából (sebészek, gyógyszerészek, bá­bák, állatorvosok), másokat viszont ki­szorítottak (olejkárok). A felülről jövő kezdeményezést a reformkorban az orvosok, sebészek „öntudatra ébredése” követte, s megjelentek az önszerveződés első formái, igény a szakmai továbbképzésre, diszkusszióra az új folyóiratokon, egyesületeken, gyűléseken keresztül. A korszak legnagyobb kérdése a középkorból örökölt, ám a sebészet és a medicina új vívmányainak köszönhetően idejétmúlttá vált orvosdoktori és sebészmesteri kettős képzés megszüntetése, egyesítése volt, ami 1872-ben valósult meg, a doctor medicinae universalis cím bevezetésével. A modern orvosi hivatás kialakulásához hozzájárult az 1876. évi XIV. tc., azaz a közegészségügyi törvény, valamint az orvosok önálló érdekvédelmi szervezetei, az 1897-ben alakult Buda­pes­ti, valamint Vidéki Orvosszövetségek.

Lege Artis Medicinae

Az orvosi munka gazdasági értéke – objektíven az orvosi jövedelmekről

BALÁZS Péter

Az orvosi hivatás díjazásának problémái nem mai keletűek. Ráadásul az igazi hivatások (pap, jogász, orvos, pedagógus) közül szükségszerűen egyedül az orvosok végeznek fi­zikai munkát is, ami csak fokozza a díjazásuk körüli bizonytalanságot. Kétkezi munkáért az ókorban (sebészet, szülészet) az or­vost mesteremberként fizették, míg az or­vos-papok spirituális közbenjárásáért a beteg, tehetőssége szerinti hálaáldozatot mu­­­tatott be. Rugalmas díjtételként ez utóbbit ültette át világi használatra Hippok­ra­tész üzleti etikája. A középkortól egyes országokban a közhatalom az orvosoknak is tarifákat írt elő, máshol viszont, mint például Magyar­or­szá­gon, az orvosok szabadon egyezkedtek a beteggel. Nálunk ezért is okozott sokkhatást az 1891-ben „bismarcki” mintára be­vezetett szociális betegbiztosítás a nyomott költségtérítési kínálatával. Az első meg­ráz­kódtatás után olyan 100 év követ­ke­zett, amelyben minden lehetséges hibát elkövetve jutottunk el az 1989-es rend­szer­váltásig. A letűnt szocialista egészségügy (1949– 1989) után a háziorvosok vállalkozók lettek, de a mai napig közfinanszírozási gyámság alatt állnak. Járó- és fekvőbeteg szakorvosi ellátásban az alulfizetett közalkalmazottak (ha akarnak és tudnak) a hálapénzes kvázimagánpiacon kaptak „műkö­dési” engedélyt. Jelenleg a fogorvoslás a rendezett magán­finanszírozás egyetlen példája, sőt a „fogászati turizmus” a szakmát nemzetközileg is „beárazta”. Minden más szakterületen fo­kozódik a jövedelmi elégtelenség: az orvosok nagyobb fizetést követelnek, vagy külföldi munkát vállalnak, és időnként a hálapénzviták is fellángolnak. A fogászattal el­lentétben, az általános orvosi diplomákra épü­lő szakorvoslásban jelenleg nincs olyan etalon, amellyel összemérhetnénk az orvosok jövedelmi elvárásait, illetve a köz- és a magánfinanszírozás fizetési hajlandóságát. Jelen tanulmány először azt bizonyítja, hogy korábban volt ilyen etalon, majd be-mutatja, hogy politikailag elnyomva ma is létezik, és ha akarnánk, eldönthetné a lég­üres térben zajló „fizetésrendezési” vitákat.