NOTES - Az endoszkópos sebészet új irányvonala a belgyógyászgasztroenterológus és a sebész szemszögéből
PAPP János, METZGER Péter
2009. AUGUSZTUS 12.
LAM Extra Háziorvosoknak - 2009;1(03)
PAPP János, METZGER Péter
2009. AUGUSZTUS 12.
LAM Extra Háziorvosoknak - 2009;1(03)
NOTES - Natural Orifice Transluminal Endoscopic Surgery - nem más, mint a hagyományos flexibilis endoszkópia működési területének kiterjesztése az üreges szervek anatómiai határán túl. A testfelület megnyitása nélkül a testüregben manipulálni nem új gondolat! A gasztroszkópia, a kolonoszkópia, valamint a fül-orr-gégészeti, az urológiai, a transvaginalis és intrauterin nőgyógyászati sebészi beavatkozások a mindennapi rutin szerves részévé váltak...
LAM Extra Háziorvosoknak
A kivonatos ismertetés szerint a vizsgálat szerzői arra kerestek választ, hogy a savszekréciót csökkentő gyógyszerek vajon növelik-e a bélinfekciók gyakoriságát, és hogy ennek kockázatát még milyen tényezők befolyásolják.
LAM Extra Háziorvosoknak
Clement Marot zsoltárfordításaival az egyetemes református hitélet fontos alakja. Versikéiben alkalmasint életmódbeli és gyógyító tanácsokat is ad.
LAM Extra Háziorvosoknak
Az akut pancreatitis kezelése döntően szupportív jellegű: a kiváltó és fenntartó tényezők kiiktatásából, illetve korrekciójából, a szövődmények lehetőségének csökkentéséből és a kialakult szövődmények kezeléséből áll. A patofiziológiai folyamatok befolyásolását célzó gyógyszeres próbálkozások ineffektívnek bizonyultak mind proteázinhibitorokkal, mind a proinflammatoricus citokinkaszkád terápiás célú befolyásolásával, így egyértelműen hatásos specifikus gyógyszeres kezelés a klinikai gyakorlatban ma még nem ismert. A farmakológiai terápia fontos részét képezi az adekvát fájdalomcsillapítás, és - bár e kérdés még vitatott - valószínűleg sorsdöntő részét a súlyos fokú nekrotizáló pancreatitis esetén időben, korán elkezdett antibiotikus profilaxis, továbbá a gyulladásos szövődmények (fertőződött nekrózis vagy folyadékgyülem, SIRS, szepszis) megfelelő antimikrobás kezelése. A leghatékonyabb antibiotikumoknak a carbapenemszármazékok bizonyultak; a nem ritka gombás felülfertőződés miatt fluconazol korai alkalmazása is csökkentheti a mortalitást. Műtéti kezelés indikált fertőződött nekrózis esetén az inficiálódás bevezető szakában, továbbá a pancreaticus és extrapancreaticus folyadékgyülemek befertőződése esetén. Fokozott műtéti kockázat során bizonyos esetekben endoszkópos vagy percutan drenázs és lavage is megkísérelhető. A súlyos fokú nekrotizáló pancreatitis kezelésének optimális feltételei, továbbá a szervi-sokszervi elégtelenség adekvát kezelése csak intenzív osztályon biztosíthatók. Az endoszkópos retrográd kolangiopankreatográfia szövődményeként kialakuló akut pancreatitis prevenciójában új lehetőséggel bíztatnak a nem szteroid gyulladásgátlók; a proteázgátló ulinastatin kedvező hatásáról még kevés adat áll rendelkezésre, míg a nitrátokkal és az interleukin- 10-zel kapcsolatos eredmények ellentmondóak.
LAM Extra Háziorvosoknak
Az 54 éves, elhízott, diétával egyensúlyban tartott 2-es típusú diabetesben szenvedő, hyperlipidaemiás panaszmentes nőbeteg hasi ultrahangvizsgálatánál az echogen májban több echószegény góc ábrázolódott. A multiplex májmetasztázis lehetőségének kizárására ultrahangvezérelt célzott biopszia történt. A szövettani vizsgálat steatosist igazolt A máj elzsírosodása gyakran észlelt elváltozás, ritkán jelenik meg térképszerű vagy multiplex gócos formában, s ez komoly differenciáldiagnosztikai problémát okoz...
LAM Extra Háziorvosoknak
Néhány évtizeddel ezelőtt a gluténszenzitív enteropathiát elsősorban a gyermekkor megbetegedésének tartották. Az elmúlt évtizedekben kiderült, hogy a coeliakia genetikai hajlamhoz kötött kórkép, amelyet számos, még nem teljesen ismert környezeti, elsősorban táplálkozási tényező befolyásol, és így az élet különböző szakaszaiban válhat klinikai tüneteket okozó betegséggé...
Lege Artis Medicinae
Az elmúlt három évtizedben a laparoszkópos műtétek elterjedése forradalmasította a sebészetet. A német nőgyógyász, Kurt Semm a diagnosztikus laparoszkópiát műtéti eljárásként használva, appendectomiát végzett. A sebész, Eric Mühe laparoszkópos cholecystectomiával gazdagította a sebészet eszköztárát. A laparoszkópos sebészetet világszerte alkalmazni kezdték, sok eljárás még ma is felülmúlja a nyitott műtétekét. A morbid obesitas számtalan szövődménnyel és nagy halálozással jár. A dietetikai módszerek kudarca új sebészeti eljárások kifejlesztését hozta, az eredmények váratlanul kitűnőek lettek. Megszületett a „metabolikus” sebészet. A plasztikai sebészet a korszerű eszközök és az egyre növekvő társadalmi elvárások piaci hatására hatalmasat fejlődött. Az anyagtechnológiai újításoknak is köszönhetően, az emlőrekonstrukció új utakra lépett. Az 1990-es években fejlesztették ki a „master-slave” robotot, melyet a sebész működtet. A robotsebészet jövője a költségek csökkentésétől, új megoldásoktól és az optimális alkalmazás megtalálásától függ. A társszakmákkal való együttműködés a sebészet további fejlődésének elengedhetetlen része. Az új technológiák kétségtelen hatásai mellett a sebészi gondolkodás, a sebész személyisége, döntésképessége és szakmai tudása a további fejlődés alapvető feltétele.
Lege Artis Medicinae
Az európai és hazai orvoslás és képviselői óriási változáson mentek keresztül a 16- 19. század folyamán. Az orvoslás sokszínű piaca a 18. századtól kezdve jelentősen átalakult. A felvilágosult abszolutizmusnak a köz, az állampolgárok egészségét szem előtt tartó intézkedései indították el a modern orvosképzést és az orvosi professzionalizációt eredményező folyamatokat. Ennek során az orvoslás bizonyos képviselőit kiemelték a kézművesek, népi gyógyászok sorából (sebészek, gyógyszerészek, bábák, állatorvosok), másokat viszont kiszorítottak (olejkárok). A felülről jövő kezdeményezést a reformkorban az orvosok, sebészek „öntudatra ébredése” követte, s megjelentek az önszerveződés első formái, igény a szakmai továbbképzésre, diszkusszióra az új folyóiratokon, egyesületeken, gyűléseken keresztül. A korszak legnagyobb kérdése a középkorból örökölt, ám a sebészet és a medicina új vívmányainak köszönhetően idejétmúlttá vált orvosdoktori és sebészmesteri kettős képzés megszüntetése, egyesítése volt, ami 1872-ben valósult meg, a doctor medicinae universalis cím bevezetésével. A modern orvosi hivatás kialakulásához hozzájárult az 1876. évi XIV. tc., azaz a közegészségügyi törvény, valamint az orvosok önálló érdekvédelmi szervezetei, az 1897-ben alakult Budapesti, valamint Vidéki Orvosszövetségek.
Ideggyógyászati Szemle
Célkitűzés - Az agydaganat műtéti kezelése utáni rehabilitáció lehetőségének, szükségességének, eredményességének vizsgálata, saját tapasztalatok közzététele. A vizsgálat módszere - Retrospektív leíró vizsgálat. A vizsgálat alanyai - Agydaganat idegsebészeti műtéti eltávolítását követően az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Agysérültek Rehabilitációs Osztályán kezelt betegek, 2001. január 1. és 2016. december 31. közötti időszakban. Eredmények - A vizsgált 16 éves időszakban az osztályon kezelt közel 4500 betegből 84 rehabilitációját végezték agydaganat idegsebészeti eltávolítása után. A 34 férfi és 50 nő átlagéletkora 58 év (20-91) volt. Az eltávolított daganatok közül szövettanilag 57 benignus elváltozás, 27 malignoma, ebből hat más szervből származó agyi metasztázis volt. A betegek rehabilitációs átvételére átlagosan a műtét utáni 41. napon (10-139) került sor. A vezető klinikai tünetek felvételkor: hemiparesis (64 eset), kognitív problémák (26), dysphagia (23), aphasia (16), ataxia (15), tetraparesis (5), paraparesis (1). Az osztályon végzett rehabilitációs tevékenység rehabilitációs szakorvos vezetésével multidiszciplináris teammunka keretében történt. A felvételi Barthel-index átlaga 35, a kibocsátási 75 volt. A kórházi rehabilitáció átlagosan 49 (2-193) napig tartott. Kibocsátáskor 73 esetben javulást tapasztaltak az önellátási képességben, kilenc esetben lényeges változás nem történt, míg két beteg állapota romlott. Következtetések - Agydaganat műtéti eltávolítását követő funkciózavarok miatt szükség lehet kórházi rehabilitációs kezelésre. Az idegsebészeti műtét után elengedhetetlen a sebész, a rehabilitációs szakember, a beteg és hozzátartozója bevonásával végzett konzultáció a reális rehabilitációs célok kitűzése érdekében. Malignomák esetében nélkülözhetetlen az onkológus szakemberrel történő egyeztetés a várható kimenetel és az onkológiai kezelés szervezése miatt. A szerzők tapasztalata alapján az agydaganat műtéti eltávolítását követő multidiszciplináris rehabilitációs kezelés osztályukon eredményes volt.
Lege Artis Medicinae
Az orvosi hivatás díjazásának problémái nem mai keletűek. Ráadásul az igazi hivatások (pap, jogász, orvos, pedagógus) közül szükségszerűen egyedül az orvosok végeznek fizikai munkát is, ami csak fokozza a díjazásuk körüli bizonytalanságot. Kétkezi munkáért az ókorban (sebészet, szülészet) az orvost mesteremberként fizették, míg az orvos-papok spirituális közbenjárásáért a beteg, tehetőssége szerinti hálaáldozatot mutatott be. Rugalmas díjtételként ez utóbbit ültette át világi használatra Hippokratész üzleti etikája. A középkortól egyes országokban a közhatalom az orvosoknak is tarifákat írt elő, máshol viszont, mint például Magyarországon, az orvosok szabadon egyezkedtek a beteggel. Nálunk ezért is okozott sokkhatást az 1891-ben „bismarcki” mintára bevezetett szociális betegbiztosítás a nyomott költségtérítési kínálatával. Az első megrázkódtatás után olyan 100 év következett, amelyben minden lehetséges hibát elkövetve jutottunk el az 1989-es rendszerváltásig. A letűnt szocialista egészségügy (1949– 1989) után a háziorvosok vállalkozók lettek, de a mai napig közfinanszírozási gyámság alatt állnak. Járó- és fekvőbeteg szakorvosi ellátásban az alulfizetett közalkalmazottak (ha akarnak és tudnak) a hálapénzes kvázimagánpiacon kaptak „működési” engedélyt. Jelenleg a fogorvoslás a rendezett magánfinanszírozás egyetlen példája, sőt a „fogászati turizmus” a szakmát nemzetközileg is „beárazta”. Minden más szakterületen fokozódik a jövedelmi elégtelenség: az orvosok nagyobb fizetést követelnek, vagy külföldi munkát vállalnak, és időnként a hálapénzviták is fellángolnak. A fogászattal ellentétben, az általános orvosi diplomákra épülő szakorvoslásban jelenleg nincs olyan etalon, amellyel összemérhetnénk az orvosok jövedelmi elvárásait, illetve a köz- és a magánfinanszírozás fizetési hajlandóságát. Jelen tanulmány először azt bizonyítja, hogy korábban volt ilyen etalon, majd be-mutatja, hogy politikailag elnyomva ma is létezik, és ha akarnánk, eldönthetné a légüres térben zajló „fizetésrendezési” vitákat.
Ideggyógyászati Szemle
Bevezetés – A háti porckorongsérv, és a sebészi megoldását igénylő esetek ritka előfordulása miatt az alkalmazott feltárások a mai napig is kihívást jelentenek, és hatékonyságuk is vita tárgyát képezi. A hazai gyakorlatban elterjedt leggyakrabban alkalmazott feltárások (costotransversectomia, laminectomia) mellett számos egyéb módszer is létezik, így a torakoszkópos műtéti eljárás és a hátsó transduralis feltárás. Egy eset bemutatása kapcsán az SZTE Idegsebészeti Klinikán és Magyarországon először alkalmazott hátsó transduralis sequesterectomia műtéti technikáját és előnyeit kívánjuk elemezni. Esetismertetés – Az 50 éves, achondroplasiás nanismusban szenvedő beteget 2011 óta több alkalommal operáltuk progresszív, több szegmensre terjedő, myelopathiát okozó nyaki porckorongsérv miatt. Visszatérő paraparesise hátterében végül porckorongsérvek igazolódtak a Th. VIII. és Th. IX. magasságokban. Miután intraoperatív elektrofiziológia alkalmazása a korábbi nyaki myelopathia miatt nem volt kivitelezhető, a legjobb és legbiztonságosabb vizuális kontrollt biztosító, hátsó transduralis feltárást alkalmaztuk. Következtetések – Megítélésünk szerint a hátsó transduralis feltárás megfelelő tapasztalattal rendelkező sebész számára eredményesebb és hozzáférhetőbb alternatívát kínál, szemben a hagyományos vagy technikailag nehezen kivitelezhető, speciális eszköztárat igénylő, nagy szövődményrátájú feltárásokkal.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás