A Magyar Idegtudományi Társaság által rendszeresen megrendezésre kerülő januári tudományos konferenciák helyett − páros években és változó helyszínen − a Magyar IBRO Bizottság rendez idegtudományi Workshopot. 2012-ben erre Szegeden, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont idegtudománnyal foglalkozó kutatócsoportjai közreműködésével került sor. A konferencia első napját Szentágothai János születése centenáriumának szentelték. A második és harmadik nap programjában egy-egy átfogó plenáris előadás, és hozzájuk tematikusan kapcsolódó szimpóziumok szerepeltek, amelyek a fájdalom mechanizmusai, a retinadegeneráció és a stressz-szabályozás izgalmas kérdései köré csoportosultak.

A gyermekágyi láz a XVIII. században, mint járványos jelleget öltő betegség, két tényezőnek tudható be:  az ipari forradalom következtében kialakult városi munkások tömege és a szülések közkórházakban történő orvosi ellátásának túlsúlyba kerülése. Az intézményekben az anyai halálozás meghaladta a 30%-ot, míg a bábák által levezetett szüléseknél 2%-nál kevesebb volt. A gyermekágyi lázról már az ókorban világos leírást adott Hippokratész, habár nem nevezte meg, okának a normálistól eltérő gyermekágyi folyást (lo­chiát) tekintette. „Ha egy nő megszült, a lochia nehezen, akadályozva jön, a méh begyullad, a méhszáj záródik. A gyermek születése után a genitáliák helyzete változik, és amikor ez történik, nem jön létre tisztulás, a váladék nem csökken, ami lázat, hidegrázást és haspuffadást okoz. Ha ilyenkor megérintik a nő testét - főleg a hasa környékén -, fájdalom járja át az egész testét. Ha nem mozgatják a hasat, spontán nem csökken a váladék. Ha nem kezelik időben félő, hogy a fertőzésveszély fokozódik, ezen kívül livid lesz, mint az ólom, vizenyőssé válik, a köldök kiemelkedik, mivel a méh kinyomja és sötétebb lesz, mint a has környező részei. Amikor ezek a tünetek jelentkeznek, a betegek nem élik túl a kórt, a fizikumuk állapotától és a betegségük előrehaladottságától függően, egyesek hamarabb meghalnak, mások viszont később”. (Hippokratész)

A 19. század második felében - a természettudomány látványos fejlődése nyomán - a medicina kezdte kiterjeszteni hatáskörét olyan jelenségekre is, amelyek hagyományosan a filozófia vagy az esztétika területéhez tartoztak. Ilyen volt a kiemelkedő kreativitás kérdése is, amit a kor leginkább a zseni fogalmával igyekezett megragadni és magyarázni.

A világháló születése óta folyamatosan fejlődik és gyarapodik.

A világháló születése óta folyamatosan fejlődik és gyarapodik. A kezdeti, kirakatnézegetéshez hasonló böngészéssel ellentétben ma egy olyan világháló képe bontakozik ki előttünk, amelyben a hangsúly a közösség, a kollaboráció, a valós idejű kommunikáció és a kreativitás irányába mozdul el.