Az alprazolamcsalád új tagja bemutatkozik
FERENCZ Csaba
2014. ÁPRILIS 20.
LAM Extra Háziorvosoknak - 2014;6(02)
FERENCZ Csaba
2014. ÁPRILIS 20.
LAM Extra Háziorvosoknak - 2014;6(02)
A szorongásos betegségek és tünetek elleni küzdelem egyidejű a gyógyító emberrel. A szorongásoldók fejlesztése a farmakológia fontos területét képezi kezdetektől fogva. Ezen harcban mérföldkőnek számít a benzodiazepinek, majd az ezek evolúciójaként kifejlesztett nagy potenciálú benzo - diazepinek megjelenése, melyeknek a ma legszélesebb körben alkalmazott és arany standardnak tekinthető képviselője az alprazolam. A hatóanyag mellett ugyanolyan jelentőségű az azt tartalmazó gyógyszerforma, mely a hatóanyag szervezetbe juttatásában, leadásában, biohasznosulásában, sőt a jó beteg-együttműködés (compliance) kialakításában jelentős. Napjainkban ugyanazt a hatóanyagot tartalmazó, különféle készítményekből álló gyógyszercsaládok kifejlesztésének lehetünk tanúi. Az alprazolam esetében az azonnali, majd az elnyújtott hatóanyag-leadású tablettát követően új családtagot köszönthetünk. A közlemény célja az alprazolamcsalád új tagja, a sublingualis tabletta bemutatása.
LAM Extra Háziorvosoknak
CÉLKITŰZÉS - A vizsgálat célja a 9-14 éves leánygyermeket nevelő nők méhnyak - rákkal és méhnyakrákszűréssel kapcsolatos ismereteinek feltárása, valamint a szűréssel kapcsolatos attitűdök, a szűrésen való megjelenés vagy távolmaradás motivációinak megismerése volt. ADATOK ÉS MÓDSZEREK - Kvantitatív keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk saját szerkesztésű kérdőív segítségével 2012- ben Nagyatád városban. Azok a nők kerültek a vizsgálatba, akik 9-14 éves leánygyermekkel, valamint Nagyatádon bejelentett lakcímmel rendelkeztek. Értékelhető választ 186 főtől kaptunk (válaszadási arány: 75,3%). EREDMÉNYEK - Jelentősen különböztek a megkérdezett nők ismeretei a méhnyakrákról életkortól, iskolai végzettségtől, családi állapottól, gazdasági aktivitástól függően. Mindössze 45 fő - felsőfokú végzettséggel rendelkező nő (p=0,043) - tekinthető tájékozottnak a témával kapcsolatban. A méh - nyakrákszűrésen való részvételi hajlandóság kedvezőbb az ismereteiknél, a nők 96,2%-a bevallása szerint évente eljár rákszűrésre. Az első vizsgálaton való megjelenés alkalmával a válaszadók átlagéletkora 20,92 év volt. KÖVETKEZTETÉSEK - Ugyan a szűrővizs - gálaton való részvételi arány jóval meghaladja a szakirodalomban közölt értékeket, mégis kiemelt jelentőségű az édesanyák tudásszintjének emelése a méhnyakrákkal, a kialakulását elősegítő tényezőkkel kapcsolatban, hogy ismereteiket átadva gyermekeik védelmét erősítsék az egyik leggyakoribb szexuális úton terjedő vírusfertőzéssel - illetve azzal összefüggésben kialakuló méhnyakrákkal - szemben.
LAM Extra Háziorvosoknak
A 19. század elején Oroszországban dolgozó magyar származású medikusok közül különös figyelmet érdemel az 1772. április 6-án, a Hont megyei Korponán (ma Krupina) evangélikus családban született Koritáry György (1772-1810) pályafutása, aki 1806 és 1810 között a harkovi egyetem orvosi karának professzora volt.
LAM Extra Háziorvosoknak
A 11-13. századi skolasztikus gondolkodás egységben látta a fizikai és metafizikai világot. A gótikus katedrális e világkép megjelenítése. A katedrális szimbolizmusa több szinten érvényesül. Értelmezhetjük élő organizmusként is: ekkor az élőlény testi/fizikai szintje a hosszházzal, a lélek a kórussal, a szellemi szféra a szentéllyel azonosítható.
LAM Extra Háziorvosoknak
A Magyar Nemzeti Galéria a magyar művészet meghatározó alakjait feldolgozó sorozatát folytatva 2014 tavaszán a 20. század egyik kiemelkedő magyar festőjének rendez kiállítást DERKOVITS. A művész és kora címmel, mely 2014. április 3. és július 27. között látható.
LAM Extra Háziorvosoknak
A szájüregi carcinoma nagy incidenciája Magyarországon elsősorban a dohányzási és alkoholfogyasztási szokásokkal hozható összefüggésbe. A közelmúltban fény derült arra, hogy a humánpapillomavírus-fertőzés is közrejátszhat a szájüregi rák kialakulásában. Összefoglalónkban áttekintettük a szájüregi carcinoma, illetve praeblastomatosisai és a humán papillomavírus összefüggését taglaló irodalmat, valamint a megbízható, és szűrésre is alkalmas korai diagnosztikai módszerek kialakítása érdekében végzett kutatásokat. A betegség korai felismerése és kezelése jelentősen javíthatja a betegek életkilátásait, a már rendelkezésre álló humánpapillomavírusvakcinák beillesztése a nemzeti vakcinációs programokba és a védőoltások mindkét nemre történő kiterjesztése pedig csökkentheti a HPV-fertőzéssel társult, elsősorban a fiatalabb korosztályt érintő szájüregi carcinoma prevalenciáját.
Lege Artis Medicinae
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarországon a 65 éven felüli lakosok száma 2001-ben az össznépesség 11,8%-a, 2011-ben a 13,2%-a , míg 2019-ben a 19,3%-a volt. Az idősödés korába (60 év) lépő, idős (75 év), agg (90 év) és matuzsálemi (100 év) korú személyek ellátása jelentős terhet ró az egészségügyre, és a szociális-gazdasági szférára. A testi és lelki egészség, az egyén szubjektív jóllétének megőrzése időskorban is kiemelkedően fontos. A World Health Organization (WHO) adatai szerint az adatszolgáltató országok összességében a 60–79 éves lakosság körében a befejezett öngyilkosságok száma 1987-től 2006-ig mintegy 21%-kal növekedett. Magyarországon az öngyilkosságok száma 1980 óta egyenletesen és jelentősen csökkent (1980-ban 4809, 2018-ban 1656 fő, 66%-os a csökkenés), és 2018 óta már nem vagyunk Európában az első három, a világon az első 15 helyre sorolt országok között. A befejezett öngyilkosságok, illetve az öngyilkossági kísérletek száma az időskorúak vonatkozásában azonban változatlanul magas, és emelkedő tendenciát mutat. Az öngyilkosság megelőzésére, az öngyilkossághoz vezető tényezők feltárására és az öngyilkosságot megkísérlők ellátására vonatkozóan a kutatások által feltárt eredmények szélesebb körben való megismertetésére és azok átfogó elemzésére van szükségünk. A közleményben a nemzetközi és hazai irodalmi adatokat tekintjük át, választ keresve elsősorban a prevenció kérdéseire.
Ideggyógyászati Szemle
[Célkitűzés - A krónikus betegségben, így például diabeteses neuropathiás fájdalomban szenvedők esetén gyakori a depresszió és a szorongás. A fájdalom erősebbnek tűnik azoknál a betegeknél, akiknél a fájdalomhoz depresszív tünetek csatlakoznak. Vizsgálatok szerint a pregabalin enyhíti a szorongást és a depressziót. Mindez felveti a kérdést: a pregabalin fájdalomcsillapító hatását analgetikus vagy hangulatjavító hatása eredményezi? A vizsgálat azt a célt tűzte ki, hogy kiderítse, a pregabalin diabeteses neuropathiás fájdalomban kifejtett pozitív hatása egyedül fájdalomcsillapító hatásának köszönhető-e, azaz kevesebb fájdalommal küzdenek a betegek vagy kevésbé zavarja őket a fájdalom? Módszerek - A retrospektív vizsgálatban 46, olyan diabeteses neuropathiás fájdalomban szenvedő beteg pregabalinkezelés előtti és utáni NRS-pontszámait hasonlítottuk össze, akik HADS-pontszámai nem változtak a kezelés alatt. Eredmények - A pregabalinkezelés csökkentette az NRS-pontszámokat. Következtetés - A pregabalinkezelés során bekövetkező fájdalomcsökkenés független a pregabalin depresszióra és szorongásra gyakorolt hatásától.]
Ideggyógyászati Szemle
[Cél - A vizsgálat célja a migrénes betegek rohamfrekvenciájának és rohamkarakterisztikájának, továbbá a szorongásos vagy depresszív tünetek hatásának az értékelése, valamint a migrén és a házastársi kapcsolat minősége közötti kapcsolat feltárása volt. Módszer - Keresztmetszeti vizsgálatunkba harminc olyan migrénbeteget vontunk be, akiket 2018 júliusa és októbere között láttunk el kórházunk neurológiai ambulanciáján; a migrén diagnózist a Nemzetközi Fejfájástársaság 2013-as diagnosztikai kritériumai alapján állítottuk fel. Rögzítettük a betegek életkorát, nemét, fejfájásuk gyakoriságát és súlyosságát, depresszív jellegzetességeiket, szorongásos státuszukat és házasságukkal való elégedettségüket. A releváns paramétereket Beck-féle Depresszió Kérdőívvel (BDI), Spielberger-féle Szorongás Kérdőívvel (STAI), Maudsley-féle Házassági Kérdőívvel (MMQ) és vizuális analóg skálával (VAS) mértük fel. Eredmények - A migrénsúlyosság VAS szerinti középértéke 6,93 ± 1,41 volt, a migrénrohamok átlagos száma pedig 4,50 ± 4,24. BDI: 12,66 ± 8,98; MMQ-M-pontszám: 19,80 ± 12,52; MMQ-S-pontszám: 13,20 ± 9,53; STAI-S: 39,93 ± 10,87; STAI-T: 45,73 ± 8,96 (valamennyi középérték). Nem találtunk szignifikáns összefüggést az életkor, a migrénes rohamok száma, a rohamok időtartama, a fejfájás intenzitása, valamint a BDI-, STAI- és MMQ-pontszámok között (p > 0,05). Pozitív összefüggést találtunk az MMQ-S-, valamint a BDI- és STAI-S-pontszámok között (p < 0,05). Következtetés - A vizsgálatunkban szereplő migrénbetegek több mint fele szenvedett enyhe, közepes vagy súlyos fokú depressziótól. Pozitív összefüggést találtunk a szexuális élettel való elégedetlenség, valamint a depressziót és szorongást mérő skálák pontszámai között.]
Ideggyógyászati Szemle
[Cél - A vizsgálat célja az idiopathiás carpal tunnel szindrómában (CTS) szenvedő betegek elektrofiziológiás stádiuma, tüneti súlyossága, funkcionális státusza és szorongásszintje közötti kapcsolat meghatározása volt. Anyagok és módszerek - A vizsgálatba olyan 25 és 79 éves kor közötti személyeket vontunk be (n = 130 fő), akiket elektromiográfiás (EMG) laboratóriumunkban klinikai és elektrofiziológiás kritériumok szerint idiopathiás CTS-betegnek diagnosztizáltunk. A fájdalomintenzitást vizuális analóg skálával (VAS) mértük fel nyugalomban és mozgás közben. A tüneti súlyosságot és a funkcionális státuszt a Boston Carpal Tunnel Skálával (BCTS) mértük fel. A BCTS részeként külön értékeltük a Tüneti súlyosság skálát (SSS) és a Funkcionális kapacitás skálát (FCS). A szorongást Beck-féle szorongás-kérdőívvel (BAI) értékeltük. Eredmények - A prospektív vizsgálatban 130 beteg (105 nő és 25 férfi) vett részt, átlagéletkoruk 46,95 ± 10,57 év volt. Az elektrofiziológiás stádium növekedésével nőtt az SSS- és az FCS-pontszám (p < 0,001). Nem volt szignifikáns kapcsolat az elektrofiziológiás stádium, valamint a VAS- vagy a BAI-pontszámok között. Pozitív korreláció volt kimutatható a VAS-pontszámok, valamint az SSS-, FCS- és BAI-pontszámok között (p < 0,001). A tüneti súlyosság és a funkcionális státusz összefüggést mutatott a szorongáspontszámokkal (p < 0,001). A III-as és magasabb stádiumú betegek SSS- és FCS-pontszámai szignifikánsan magasabbak voltak, mint az I-es és II-es stádiumú CTS-betegeké (p < 0,01). Következtetés - A vizsgálat szignifikáns összefüggést mutatott ki a CTS-betegek tüneti súlyossága, funkcionális státusza és szorongásszintje között. Ezt úgy is értelmezhetjük, hogy romlik a súlyosabb tünetekkel rendelkezők mentális állapota. Másrészt a közepesen súlyos tünetekkel rendelkezők számára is fel kellene ajánlani a pszichés támogatást. Az elektrofiziológiás mérés nem elégséges a betegség hatásainak értékelésére.]
Ideggyógyászati Szemle
Háttér és célkitűzés – Számos vizsgálat támasztja alá a kötődés zavarai és az evészavarok (súlyosságának) kapcsolatát, köztük mindössze egy magyar vizsgálat. A kötődés pontos hajlamosító aspektusai, és az összefüggések erőssége mindazonáltal tisztázatlan. Kutatásunk az utóbbiak feltárására irányult. Módszer – Vizsgálatunkat a „Hungarostudy 2013” reprezentatív, keresztmetszeti, kérdőíves kutatás keretében végeztük (n=2000; 46,9% férfi; átlagéletkor: 46,9 év; SD=18,24 év). Mérőeszközök: szociodemográfiai és önbevallásos antropometriai adatok (testmagasság, testtömeg), a Kapcsolati Kérdőív rövidített változata, SCOFF kérdőív, a Beck Depresszió Kérdőív rövidített változata. Eredmények – Az evészavarok (anorexia vagy bulimia nervosa) kockázatának előfordulási gyakorisága a válaszadók (n=1860) körében 3,9% (n=76) volt. A kötődési aggodalmaskodás szignifikánsan magasabb volt az evészavar által veszélyeztetett csoportban [t(1888)=3,939; p=<0,001], és a potenciális háttérváltozók kontrollja mellett szignifikáns kapcsolatot mutatott evészavarok kockázatával (OR=1,09; p=0,040). A kötődési függetlenség nem jelezte előre az evészavarok kockázatát (OR=0,98; p=0,515). A fiatalabb életkor (OR=0,97; p<0,001), a magasabb depressziószint (OR=1,09; p<0,001), és a magasabb testtömegindex (OR=1,08; p<0,001) szintén az evészavar-kockázat szignifikáns keresztmetszeti prediktorainak bizonyultak. A mo-dell által megmagyarázott variancia 10,7%. Konklúzió – Az eredmények megerősítették a nagyobb mértékű kötődési aggodalmaskodás és az evészavarok emelkedett kockázatának kapcsolatát, amelynek terápiás relevanciája lehet. A kötődés további aspektusainak felmérése és a többváltozós modellek alkotása elősegítheti az összefüggések teljesebb megértését és az intervenciós pontok optimalizálását.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
4.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás