LAM Extra Háziorvosoknak

Ásványvízfogyasztás Magyarországon

KISS István1,2, GÖRGÉNYI Frigyes, KERKOVITS Lóránd3

2010. FEBRUÁR 20.

LAM Extra Háziorvosoknak - 2010;2(01)

A természetes ásványvíz „természetes állapotában emberi fogyasztásra szánt, egy meghatározás szerint hivatalosan elismert víz, amely ásványianyag- és nyomelemtartalma következtében egészségügyi szempontból előnyös tulajdonságokkal rendelkezik. A felszín alatti ásványvizeink kezelés nélkül kerülnek palackozásra, mintegy félezer kútból és forrásból. Ma elsősorban a biológiai vízigény kielégítésére fogyasztunk ásványvizet. A hazai „germán típusú”, hagyományosan nagyobb ásványianyag-tartalmú ásványvizek mellett remélhetőleg előtérbe kerülnek az alacsony sótartalmú „mediterrán típusú” ásványvizek. Magyarországon a javasolt 6 g/nap alatti sófogyasztás helyett 15 g/nap feletti menynyiséget fogyasztunk. Az élelmiszerek sótartalmának csökkentésével, az elfogyasztott sómenynyiség csökkentésével a vérnyomás emelkedését és a szív- és érrendszeri események kockázatát lehet mérsékelni. A Magyar Hypertonia Társaság programként hirdeti meg a 2010. évre a sófogyasztás jelentősebb mértékű csökkentését a STOP-SÓ és a Szív és Érrendszeri Nemzeti Program részeként, amely programnak része lehet az alacsony nátriumtartalmú ásványvizek fogyasztása is.

AFFILIÁCIÓK

  1. Dél-budai Nefrológiai Központ, Fôvárosi Önkormányzat Szent Imre Kórház, B. Braun Avitum Hungary Zrt.
  2. Geriátriai Tanszéki Csoport, Semmelweis Egyetem, II. Sz. Belgyógyászati Klinika
  3. Dél-budai Nefrológiai Központ

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

LAM Extra Háziorvosoknak

Különleges gyógymódok lexikona Az érvágás

MAGYAR László András

"Azokon az embereken előnyös eret vágni, akik nagyon forrók, sok és erős bort isznak, akik gyakran lázasak, akiknek a vizelete vörös színű, a pulzusuk erős és gyors, illetve akiket megvertek, fellöktek." - A nedvkórtan szerint a négy testalkotó nedv egyensúlyában rejlik az egészség. Ennek elérésére számos szabályozó technika született, köztük az érvágás is.

LAM Extra Háziorvosoknak

Egy könyv a szakírók számára

VIANT Katalin

Számomra, aki szakkönyvkiadói felelős szerkesztő vagyok, természetes volt, hogy a kiadók rövid ismertetőt adtak szerzőiknek arról, mit és hogyan kérnek megírni, leadni stb., pedig minden könyvnek volt szerkesztője, aki felelős volt az egész kiadói folyamatért és a szerző segítéséért.

LAM Extra Háziorvosoknak

Pestis és influenza

KRAMER Imre

„A járvány lassan, mint a polip, befonja a várost, az emberek pánikba esnek, az amúgy sem a helyzet magaslatán álló városi hatóságok lassan intézkednek, és egyre több lesz a halál. Felnőtt férfiak halála, asszonyok és kisgyermekek halála...” Ne ijedj meg, nyájas olvasó, nem a jelenlegi influenzajárványról, hanem a rettenetes, 1665-ös londoni pestisről van szó. A pestis középkorban pusztító megbetegedéseinek egyes formái meglehetősen hasonlítanak korunk járványaira.

LAM Extra Háziorvosoknak

Ismerjünk magunkra függőségeinkben! - Beszélgetés Zacher Gábor toxikológussal

Bármelyikünkkel előfordulhat, hogy idekerül, mert olyannyira beszűkültnek érzi a saját döntési terét, hogy az öngyilkosságot tekinti az egyetlen kiútnak a párkapcsolati konfliktusból vagy a családi tragédiából. - Zacher Gábor toxikológus vall arról, miként képes rendkívüli vitalitással és humánummal helytállni egy krízisellátást végző osztály élén.

LAM Extra Háziorvosoknak

Arany, tömjén, mirha

BECHER Péter, PATAI Árpád

Ezek, a bibliai idők orvoslásában szereplő igen drága anyagok a mai medicinában is helyet kapnak. A napkeleti bölcsek e három szert ajándékozták a Kisdednek: mindegyik a korabeli orvoslás alapgyógyszere volt.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Hypertonia és Nephrologia

A Magyar Hypertonia Társaság szakmai irányelve - A hypertoniabetegség ellátásának irányelvei 11., módosított, javított és kiegészített kiadás.

FARSANG Csaba, JÁRAI Zoltán

Az előző, 2015-ben megjelent magyar irányelv óta számos új ismeret látott napvilágot, amelyeket a 2018-ban kiadott ESC/ESH új európai irányelv részletezett. Ezek érintik a vérnyomás emelkedésében és a következményes szervkárosodásokban (úgynevezett hypertonia mediálta szervkárosodás [hypertension-mediated organ damage] - HMOD) szerepet játszó kórélettani folyamatokat, a hypertonia epidemiológiáját, a társuló cardiovascularis kockázati tényezőknek és társbetegségeknek a hypertoniás betegekre gyakorolt hatását, a vérnyomáscsökkentő nem gyógyszeres és gyógyszeres kezelés hatékonyságát, valamint a hypertonia genetikáját. Ezek tették lehetővé a célvérnyomás pontosabb meghatározását is. Feladatunk tehát az volt, hogy ezeket az eredményeket beépítsük a korábbi irányelv szövegébe úgy, hogy egyúttal gyakorlatiasabb szempontokat is érvényesítsünk, és a hypertonia diagnosztikájára, kezelésére vonatkozó ajánlást közvetlenebb módon fogalmazzuk meg. A Magyar Hypertonia Társaság (MHT) 2018. évi irányelveinek szerkezete nem tér el lényegesen a korábbitól. Az ajánlások osztályai (I, IIa, IIb és III) és a bizonyítékok szintjei (A, B és C) is azonosak.

Hypertonia és Nephrologia

A Magyar Hypertonia Társaság szakmai irányelve

FARSANG Csaba, JÁRAI Zoltán, NEMCSIK János, TORZSA Péter

A hypertoniabetegség ellátásának irányelvei 11. módosított, javított és kiegészített kiadás.

Hypertonia és Nephrologia

A magas vérnyomás kezelése krónikus veseelégtelen betegeknél

SZLOVÁK Edina, SZILVESZTER Dolgos

A krónikus veseelégtelenség (KVE) és a magas vérnyomás prevalenciája világszerte folyamatosan növekszik. Az előrehaladott veseelégtelenség esetén a cardiovascularis halálozás esélye nagyobb, mint a végstádiumú veseelégtelenségbe való progresszió kockázata, ezért a magas vérnyomás kezelése, a célértékek elérése fontos, mind a vesefunkció hanyatlásának a lassításában, mind a cardiovascularis kockázat csökkentésében. Bár az irányelvek nem adnak meg egy egységesen el érendő célvérnyomást KVE-ben, de bizonyítékon alapuló terápiát javasolnak a ve se védelem és a kardioprotekció szempontjából. Jelen közleményben a magas vérnyomás kezelésének klinikai gyakorlati aktualitásait (gyógyszeres és nem gyógyszeres ke zelés, terápiás algoritmus, célérték, kezelés eredményessége) összegezzük krónikus veseelégtelen betegekben.

Hypertonia és Nephrologia

Az IL-10 citokincsalád szerepe a vesefibrosisban

PAP Domonkos, VERES-SZÉKELY Apor, SZEBENI Beáta, SZIKSZ Erna, KISS József Zoltán, TAKÁCS István Márton, REUSZ György, SZABÓ J. Attila, VANNAY Ádám

A krónikus veseelégtelenség a lakosság 8-16%-át érintő, mind orvosi, mind gazdasági szempontból igen jelentős egészségügyi probléma. A krónikus veseelégtelenségre etiológiájától függetlenül jellemző a krónikus gyulladás, amely a vese myofibroblastjainak aktivációjához vezet. A myofibroblastok tartós aktivációja az extracelluláris mátrix kóros felhalmozódásához, a veseszövet struktúrájának felbomlásához, hegesedéséhez és végül a vese funkciójának beszűküléséhez vezet. Bár a krónikus veseelégtelenség pontos patomechanizmusáról napról napra többet tudunk, jelenleg nem rendelkezünk olyan célzott gyógyszerrel, amely képes lenne a kórkép progresszióját csökkenteni vagy megállítani. Cikkünkben az IL-10 citokincsalád tagjainak szöveti hegesedésben betöltött szerepét összegeztük.

Lege Artis Medicinae

A vese nem daganatos betegségei miatti halálozás jellemzői Magyarországon 2005-2014 között

PAKSY András, KISS István

A szerzők áttekintik a vesebetegségek okozta magyarországi halálozás alakulását a 2005-2014 közötti 10 éves időszakban. A hazai mortalitási adatokat összehasonlították három közép-európai ország: Auszt­ria, Csehország és Németország adataival. Az elemzésekben a hypertoniás eredetű vesebetegségek, a glomerularis és tubulointerstitialis vesebetegségek, valamint a veseelégtelenség és polycystás vesebetegségek szerepelnek. Nem foglalkoztak a vese da­ganatos betegségeivel, továbbá - adatok hiányában - a diabeteseredetű vesebetegségekkel sem. A mortalitási adatok a KSH Demográfiai Évkönyveiből, valamint a WHO Európai Területi Iroda mortalitási adat­bázisából (European Detailed Morta­lity Data-base, DMDB) származnak. A statisztikai elemzésbe bevont halálokok a teljes halálozásnak (minden halálok) mindössze 1,2%-át teszik ki, azonban a népesség elöregedésével ez az arány növekedni fog. A cardiovascularis betegségek halálozási aránya az elmúlt 10 év alatt jelentősen csökkent, ezen belül különösen az ischaemiás szívbetegség és a stroke-mortalitás is, azonban a hypertonia miatti halálozás emelkedett. Ezeket a folyamatokat lehetett tapasztalni Ausztriában, Csehországban és Németországban is. A primer vesebetegségek miatti halálozás döntő részben a 70 évnél idősebb embereket érinti. A glomerularis betegségek miatti halálozások standardizált arányszáma Magyarországon lényegesen nagyobb, mint az összehasonlításokban szereplő országokban. A tubulointer-stitialis betegségek következtében meghaltak száma csökkenő tendenciát mutatott az elmúlt 10 évben, nemzetközi összehasonlításban a középmezőnyben vagyunk. A veseelégtelenségek miatti halálozások értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a ha­lá­lozási statisztikákban halálesetként csak egy halálokot lehet megjelölni, így halálokként szerepelhet a veseelégtelenséghez vezető alapbetegség (helyesen), de szerepelhet a veseelégtelenség is. Ez a probléma elsősorban a nemzetközi összehasonlításokban okoz nehézséget. Akut veseelégtelenségben évente 20-30 személy halt meg, ez nemzetközileg is igen alacsony halálozási arány, azonban itt is jelentkezik a fent említett probléma. A vesebetegségek közül a krónikus veseelégtelenség miatti halálozás az egyik legjelentősebb, 2005-2014 között a halálesetek száma és aránya lé­nyegesen csökkent, de a lakosság elöregedésével a vesebetegségek morbiditása nö­vekedni fog. Az összes primer vesebetegséget tekintve megállapítható, hogy 2005- 2014. évek során a halálozás csökkenő tendenciát mutatott, nemzetközi összehasonlításokban is kedvezőnek ítélhető meg a helyzetünk. Tekintetbe kell vennünk vi­szont, hogy az ebben a betegségcsoportban meghaltak átlagos életkora Magyaror­szá­gon jóval alacsonyabb, mint a nálunk fejlettebb országokban. A polycystás vesebetegség halálozási arányszáma nem változott lényegesen az elmúlt 10 évben. Bár sok beteg magas életkort is megél, azonban a meghaltak átlagos életkora jóval alacsonyabb más vesebetegségekkel összehasonlítva, az egy éven aluli esetek aránya 10% körül van. Az országok közötti összehasonlításokban a polycystás vesebetegség standardizált halálozási aránya Magyaror­szá- g­on magasabb.