LAM Extra Háziorvosoknak

Amit nem lehet könyvből megtanulni

BORCSICZKY Dóra

2009. ÁPRILIS 21.

LAM Extra Háziorvosoknak - 2009;1(02)

Júliusban, rendelési idő végén az OMSZ mentőtisztje jelezte, hogy a szomszéd rendelőben dolgozó (szabadságát töltő) doktornő körzetéhez tartozó 76 éves férfi beteg elhunyt. Kérték a halottvizsgálat elvégzését, a temetéshez szükséges papírok kiállítását. A hívást követő tíz percen belül a helyszínre érkeztem. A testet a feleség átölelve tartotta, és szemmel láthatóan magánkívül volt az átélt traumától.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

LAM Extra Háziorvosoknak

Savcsökkentő gyógyszerek használata a háziorvosi gyakorlatban

HAJNAL Ferenc

Az áttekintésben három savcsökkentő gyógyszercsoport (antacidák, H2-receptor-antagonisták, protonpumpagátlók) előnyeit és hátrányait foglalom össze a terápiás döntések könnyebb meghozatala céljából gyakorló (házi)orvosok számára. Taglalom a savcsökkentés lehetőségeit és mechanizmusait a termelt sav közömbösítése útján szisztémás és nem szisztémás antacidokkal, valamint a savtermelés csökkentésével H2-receptor- antagonisták (H2RA) és protonpumpa-inhibitorok (PPI) által. Megállapítom, hogy a PPI-k a legerősebb savcsökkentő készítmények, használatuk nélkülözhetetlen gastrooesophagealis refluxbetegség, Helicobacter pylori-fekély eradikációja és Zollinger-Ellison-szindróma eseteiben, valamint elsősorban ajánlott nem szteroid gyulladásgátlók (NSAID) okozta gastropathia és funkcionális dyspepsia, epigastrialis fájdalom szindróma során. Az antacidák vagy a H2RA-k viszont a PPI-knél gyorsabban szüntetik meg a panaszokat az utóbbi szindrómában és heveny gyomorégés esetén. Az elemzésben részletesen ismertetem a három gyógyszercsoport alkalmazásának ellenjavallatait és mellékhatásait. Eredményeim alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a savcsökkentő hatóanyagok farmakológiai tulajdonságainak ismerete segíthet a megfelelő, személyre szabott terápia kialakításában. Az ismeretek felfrissítése, illetve bővítése a betegek hasznára válhat a háziorvos mindennapi gyakorlatában.

LAM Extra Háziorvosoknak

Ellenőrzött szerek rendelése a hatályos jogszabályok alapján

KISMARTON Judit

A WHO fájdalomcsillapításra vonatkozó ajánlását széles körben alkalmazzák napjainkban is, és mint keretszabály alkalmazható valamennyi típusú fájdalom kezelésében. A WHO szerinti analgetikus létra általános irányvonalat ad, azonban a betegeket mindig egyénileg kell kezelni...

LAM Extra Háziorvosoknak

Extrém fokú umbilicalis hernia dekompenzált májcirrhosisban

NEMESÁNSZKY Elemér

LAM Extra Háziorvosoknak

A lipidanyagcsere-zavar felismerésének és kezelésének szerepe a cerebrovascularis betegségek másodlagos megelőzésében

FOLYOVICH András, HORVÁTH Eszter

Az agyi érbetegségek világszerte nagy gyakorisága, ezen belül Magyarország kedvezőtlen morbiditási helyzete közismert. Az agy élettani tulajdonságai miatt a stroke megelőzése kiemelkedő jelentőségű. Az eredményes prevenció a gyakori és magas költségigényű késői szövődmények csökkenésében is tükröződik. Az agyi, a coronaria- és a perifériás érbetegségek együttes előfordulása miatt az általános vascularis prevencióra kell törekedni még akkor is, ha a különböző érbetegségek tünetei eltérő súllyal jelentkeznek az adott személyen. Magyar adatok is mutatják a cerebrovascularis betegségek ismétlődésének nagy kockázatát, ezért egyértelmű a másodlagos prevenció jelentősége. Sok beteget vizsgáló nemzetközi tanulmányok bizonyították a vérzsírelváltozások eredményes kezelésének hatékony stroke-megelőző hatását és a készítmények pleiotrop hatása révén további előnyöket is. Az utóbbi évek konszenzuskonferenciái egyértelmű és egyre szigorúbb célértékeket határoztak meg a vérzsírszintcsökkentésre, amelyben a legelterjedtebb statinkezelés mellett a „kettős gátlás”, az epesavkötő gyanták, a fibrátok és a nikotinsav- származékok kapnak szerepet. A vascularis prevencióban kiemelkedő a neurológiai és stroke-osztályok, szakrendelések jelentősége.

LAM Extra Háziorvosoknak

Extrém nagyságú, ptoticus gynaecomastia műtéti megoldása

TAMÁS Róbert

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

CAT-H – új eljárás az afázia magyar nyelvű diagnosztikájában

ZAKARIÁS Lilla, RÓZSA Sándor, LUKÁCS Ágnes

A tanulmányban egy újonnan adaptált, jelenleg sztenderdizáció alatt álló logopédiai vizsgálóeljárást, a Comprehensive Aphasia Test magyar változatát (CAT-H; Zakariás & Lukács, előkészületben) mutatjuk be. A CAT-H a stroke következtében kialakuló szerzett nyelvi zavarok, az afáziák vizsgálatára alkalmas. A tanulmány célja a teszt főbb jellemzőinek, alkalmazási területeinek, a magyar adaptáció és sztenderdizáció folyamatának, valamint az afáziás személyek tesztben nyújtott teljesítményének bemutatása és egészséges kontrollcsoporttal való összehasonlítása. Kutatásunkban 99, többségében egyoldali, bal féltekei stroke utáni afáziát mutató személy és 19, neurológiai kórtörténettel nem rendelkező kontrollszemély vett részt. A vizsgálati személyekkel a klinikai gyakorlatban használatos tesztek mellett a CAT-H battériát vettük fel, amit egy általunk összeállított demográfiai és klinikai kérdőívvel egészítettünk ki. A CAT-H két részből, egy kognitív szűrővizsgálatból és egy átfogó nyelvi tesztből áll. Az afáziás csoport teljesítménye vala­mennyi nyelvi és szinte az összes kognitív területen jelentősen elmaradt az egészséges kontrollcsoportétól. Várakozásainkkal összhangban a kontrollcsoport plafonközeli teljesítményt nyújtott valamennyi területen, míg az afáziás csoportra nagymértékű egyéni variabilitás volt jellemző a nyelvi és a kognitív szubtesztekben egyaránt. Kapcsolatot találtunk az életkor, az agyi történés óta eltelt idő és a stroke típusa, valamint a teszttel mérhető egyes kognitív és nyelvi képességek között. Eredményeink és előzetes tapasztalataink szerint a teszt alkalmas a nyelvi profil feltárására, a nyelvi képességekben történő változások nyomonkövetésére és a kognitív alapképességek zavarainak szűrésére afáziában. Reményeink szerint a teszt sokoldalú felhasználhatóságának köszönhetően egyedül­álló módon fogja segíteni az afázia hazai diagnosztikáját, az afáziás személyek ellátásában és rehabilitációjában dolgozó szakemberek, valamint az afáziakutatók mun­káját.

Ideggyógyászati Szemle

Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban

CSÁBI Eszter, ZÁMBÓ Ágnes, PROKECZ Lídia

Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különböző emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória műkö­désé­ben, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképe­zése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória működésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fő vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nő], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport eseté­ben két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követően (rövid távú tesztelés) és 24 órával később (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesz­telés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különböző érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékű felejtést mutatott 24 órával később, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminőség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás időzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.

Lege Artis Medicinae

Védőoltások a Covid-19-pandémia ellen

FALUS András, SZEKANECZ Zoltán

A gyorsan terjedő SARS-CoV-2 légzőszervi vírus súlyos következményekkel járó járványt okozott az egész világon. Az egészségügyi hatások mellett a globális gazdasági károk ma még felmérhetetlenek. A világjárvány ugyanakkor soha nem látott tudományos kutatások sorát indította el, többek között a védőoltások kidolgozása terén. A cikk a vakcinákról, az immunmemóriáról és az egyes felvetődő klinikai hatásokról szóló aktuális információkat foglalja össze.

Lege Artis Medicinae

A nemszteroid típusú gyulladáscsökkentő szerek kockázatáról. Fókuszban az aceclofenac

FARSANG Csaba

A nemszteroid típusú gyulladáscsökkentők (NSAID) az orvoslásban a leggyakrabban alkalmazott szerek közé tartoznak. Ennek ellenére számos tanulmányban hangsúlyozták, hogy az NSAID-ok károsíthatják nemcsak a gastrointestinalis (GI), hanem a cardiovascularis (CV) rendszert is, növelhetik a vérnyomást, a coronariaesemények (angina, myocardiuminfarktus) és a stroke gyakoriságát, emellett vesekárosodást is okozhatnak. A National Institute for Health and Care Excellence (NICE) nem talált bizonyítékot arra, hogy az NSAID-ok alkalmazása fokozná a Covid-19 kockázatát, vagy rontana a Covid-19-ben szenvedő betegek állapotán. Az egyes hatóanyagok nemkívánatos hatásainak gyakorisága és súlyossága azonban jelentős eltéréseket mutat. Sokáig úgy tűnt, hogy az NSAID-ok fokozódó GI kockázata arányban van a COX-1/COX-2 szelektivitással, a cardiovascularis kockázat pedig a COX-2/COX-1 szelektivitással, az újabb adatok azonban ezt nem támasztják alá egyértelműen. A rendelkezésre álló irodalom alapján, a gast­ro­intestinalis és a cardiovascularis nem­kí­vá­natos eseményeket tekintve, az ace­clofenac mellékhatásprofilja az NSAID-ok között a legkedvezőbbnek tűnik.

Ideggyógyászati Szemle

A szocioökonómiai helyzet és a stroke kapcsolata a fővárosban

VASTAGH Ildikó, SZŐCS Ildikó, OBERFRANK Ferenc, AJTAY András, BERECZKI Dániel

A nyugat- és kelet-európai országok stroke halandósága közötti szakadék a társadalmi-gazdasági különbségeket tükrözi. Felvetődik a kérdés, hogy az életszínvonalbeli különbségek kisebb régiók szintjén is megnyilvánulnak-e a stroke jelleg­ze­tes­ségeiben. Összefoglalónkban a főváros egyik legszegé­nyebb (VIII.) és leggazdagabb (XII.) kerülete stroke-betegeinek összehasonlítását mutatjuk be életkori megoszlás, stroke-incidencia, esethalálozás és mortalitás szempontjából. Két összehasonlító epidemiológiai vizsgálatunk eredményeit összegezzük, melyek ugyanabban a két kerületben az akut cerebro­vascularis betegséget elszenvedett lakosságot vizsgálták. A „Budapest 8–12 Projekt” igazolta, hogy a szegényebb VIII. kerületben a stroke fiatalabb életkorban jelentkezik, valamint magasabb a dohányzás, az alkohol­abú­zus és a kezeletlen hypertonia prevalenciája. A „Hat Év Két Kerületben” tanulmányba bevont 4779 beteg a 10 éves utánkövetéssel egy­értel­műen igazolja, hogy a stroke fiata­labb korban következik be, magasabb incidenciával, eset­ha­lálozással és mortali­tással jár a kedvezőtlen szocio­öko­nó­miai adottságokkal rendelkező VIII. kerületben. A fiatalabb korcso­portokon belül magasabb a halálozás és a társbetegségek prevalenciája a VIII. kerületben a XII. kerülethez képest. A rizikófaktorok magasabb prevalenciája és a fiatalabb korcsoport magasabb halálozása a kedve­zőtlenebb szocioökonómiai adottságú VIII. kerület lakossá­gának jelentősebb sérülékenységére utal. A hiányzó láncszem a szegénység és a stroke között az életmódi rizikó­tényezők és az elsődleges prevencióhoz való adherencia hiánya lehet. A népegészségügyi stroke-prevenciós prog­ramoknak a kedvezőtlen szocioökonómiai környezetben élő fiatalabb korosztályra kellene fókuszálniuk.