LAM Extra Háziorvosoknak

A tiotropium cardiovascularis biztonságossága krónikus obstruktív tüdőbetegségben

BALIKÓ Zoltán

2010. ÁPRILIS 20.

LAM Extra Háziorvosoknak - 2010;2(02)

Gyógyszervizsgálatok

A tiotropium bromid hosszú hatású inhalációs antikolinerg szer, amelyet 2002-ben vezettek be a COPD-ben szenvedő betegek kezelésébe. Számos rövidebb-hosszabb időt átfogó klinikai tanulmányban vizsgálták a gyógyszer hatékonyságát, és mind placebóval, mind más hörgőtágító szerrel összehasonlítva bizonyították be kedvező hatását a légzésfunkcióra, a terhelési kapacitásra, az életminőségre és az exacerbatiókra.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

LAM Extra Háziorvosoknak

A halál mint kihívás - Beszélgetés Filó Mihály büntetőjogásszal

NAGY Zsuzsanna

Az eutanázia számos kérdését társadalmi viták útján kellene tisztázni Magyarországon is.

LAM Extra Háziorvosoknak

Percutan endoszkópos gastrostomia: mikor, kinek, hogyan?

TALLER András

A táplálás a betegellátás szerves része. Számos metaanalízis igazolta már az enteralis táplálás pozitív hatásait. A sebgyógyulást, a gyulladásos szövődményeket, az immunstátust és a hospitalizáció idejét illetően is előnyösebb az enteralis, mint a parenteralis táplálás, és a gastrointestinalis traktus műtétjeit követően is jobb megoldás, mint a „nil per os” gyakorlat. Minél súlyosabb a betegség, annál fontosabb az enteralis táplálás mielőbbi megkezdése, mert így kivédhetővé válhat a szisztémás gyulladásos reakció, a SIRS, de akár a sokszervi elégtelenség is.

LAM Extra Háziorvosoknak

Sportolók hirtelen szívhalála

VARRÓ András

A sportolói hirtelen szívhalál ugyan rendkívül ritka (1/50 000-1/100 000 évente), de még így is kettő-négyszerese a hasonló korú nem sportoló populációban észleltnek, és mindig különös médiaérdeklődést vált ki. A sportolói hirtelen szívhalál vélhetően elsősorban nem ischaemiás eredetű, hanem a szívizom repolarizációs zavaraival hozható összefüggésbe. Ezt több, egymástól is függő, illetve független tényező együttes hatása eredményezheti. Ilyen tényezők lehetnek a sportolás során természetesen kialakuló benignus szívhypertrophia (sportszív), hypertrophiás cardiomyopathia, szimpatikus túlsúly, génhiba, ártatlannak tűnő gyógyszer, dopping, táplálék vagy táplálékkiegészítők. Mindezek együttesen a szívizom repolarizációs inhomogenitásának megnövekedését („szubsztrát”) eredményezhetik. Ilyen körülmények között egy kedvezőtlen balszerencsés pillanatban keletkező és tovaterjedő, egyébként ártalmatlan extraszisztolé (trigger) nagyon ritkán ugyan, de végzetes szívritmuszavart idézhet elő. Ezzel összhangban az eredményes megelőzés egyik lehetősége az eddigieknél gondosabb és új típusú sportorvosi EKG- és echovizsgálatok bevezetése, illetve megalapozott gyanú esetében a költségesebb genetikai tesztek elvégzése.

LAM Extra Háziorvosoknak

Paganini dysphoniájának hátteréről

GERLINGER Imre

Paganini nemcsak elismert muzsikus, de a XIX. század eleje társasági életének is ünnepelt és rendkívül karakterisztikus személyisége volt.

LAM Extra Háziorvosoknak

Egészségügyi igazgatás 1848 tavaszán és nyarán

KAPRONCZAY Károly

A 48-as forradalomban fellélegzett a magyar orvostársadalom: eljött az idő, hogy a hatalommal újragondoltassa az orvosképzést és megvalósítsa az orvosi reformterveket.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A nemszteroid típusú gyulladáscsökkentő szerek kockázatáról. Fókuszban az aceclofenac

FARSANG Csaba

A nemszteroid típusú gyulladáscsökkentők (NSAID) az orvoslásban a leggyakrabban alkalmazott szerek közé tartoznak. Ennek ellenére számos tanulmányban hangsúlyozták, hogy az NSAID-ok károsíthatják nemcsak a gastrointestinalis (GI), hanem a cardiovascularis (CV) rendszert is, növelhetik a vérnyomást, a coronariaesemények (angina, myocardiuminfarktus) és a stroke gyakoriságát, emellett vesekárosodást is okozhatnak. A National Institute for Health and Care Excellence (NICE) nem talált bizonyítékot arra, hogy az NSAID-ok alkalmazása fokozná a Covid-19 kockázatát, vagy rontana a Covid-19-ben szenvedő betegek állapotán. Az egyes hatóanyagok nemkívánatos hatásainak gyakorisága és súlyossága azonban jelentős eltéréseket mutat. Sokáig úgy tűnt, hogy az NSAID-ok fokozódó GI kockázata arányban van a COX-1/COX-2 szelektivitással, a cardiovascularis kockázat pedig a COX-2/COX-1 szelektivitással, az újabb adatok azonban ezt nem támasztják alá egyértelműen. A rendelkezésre álló irodalom alapján, a gast­ro­intestinalis és a cardiovascularis nem­kí­vá­natos eseményeket tekintve, az ace­clofenac mellékhatásprofilja az NSAID-ok között a legkedvezőbbnek tűnik.

Lege Artis Medicinae

A microvascularis coronariabetegség diagnosztikája és kezelése. A magyarországi helyzet sajátosságai

SZAUDER Ipoly

Az invazív vizsgálatok azt mutatják, hogy a betegek kétharmadában a szívizom-ischaemia obstruktív coronariabetegség és más szívbetegség hiányában (INOCA) áll fenn, melynek oka a microvascularis diszfunkció (CMD), és amelynek következménye a microvascularis koszorúér-betegség (MVD), a microvascularis vagy epicardialis va­so­s­pasticus angina (MVA) lehet. A kor­szerű klinikai gyakorlatban a noninvazív kardiológiai képalkotó eljárások fejlődésével lehetővé vált a coronariaáramlás mérése a jellemző indexek meghatározásával. Mind­ezek javítják a CMD és az általa okozott myocardialis ischaemia diagnózisát, és le­hetőséget adnak az elsődleges MVD diag­nosztizálására. Tekintettel arra, hogy az MVD felismerése-kezelése a magyar orvosi gyakorlatban jelentősen alulreprezentált, az alábbiakban részletesen ismertetjük a primer stabil microvascularis anginát (MVA), annak korszerű invazív és noninvazív dif­fe­­renciáldiagnózisát és kezelését, különös tekintettel – a gyakorisága miatt – a magas vérnyomás által kiváltott formára és a nők ko­szorúér-betegségére. Kiemeljük a hazai lehetőségek figyelembevételével az ajánl­ható diagnosztikai eljárásokat.

Hypertonia és Nephrologia

A cyclothym affektív temperamentum és a hypertonia kapcsolata

NEMCSIK János, BATTA Dóra, KŐRÖSI Beáta, RIHMER Zoltán

Az affektív temperamentumok (cyclothym, hyperthym, depresszív, szorongó, ingerlékeny) a személyiség stabil részét képezik, serdülőkor után csupán kismértékű változatosságot mutatnak. Kapcsolatuk a pszichopatológia több területével is leírásra került; a depresszív temperamentum szerepet játszik a major depresszió, a cyclothym a bipoláris II-es betegség, a hyperthym a bipoláris I-es betegség kialakulásában. Emellett az utóbbi évtized kutatásainak eredményei azt igazolják, hogy az affektív temperamentumok a szomatikus betegségekkel is összefüggésbe hozhatók. A hypertoniával, úgy tűnik, legszorosabb kapcsolatban a cyclothym temperamentum áll. A hypertonia prevalenciája és a domináns cyclothym temperamentum kapcsolata mellett a kórelőzményben előforduló cardiovascularis események is gyakoribbnak bizonyultak a domináns cyclothym temperamentum jelenléte mellett. Krónikus hypertoniás betegekben a cyclothym temperamentum mértéke magasabb szisztolés vérnyomásértékkel, nőbetegeknél a hypertonia korábbi kialakulásával függött össze. A kapcsolatok hátterében elsősorban a közös rizikófaktorok (dohányzás, elhízás, alkoholizmus) cyclothym temperamentum melletti gyakoribb jelenléte állhat. A személyiségtípusok, ezeken belül is az affektív temperamentumok és a szomatikus betegségek kapcsolatának vizsgálata segíthet a nagyobb rizikójú alcsoportok azonosításában.

Lege Artis Medicinae

Cardiovascularis prevenció 2021 – az Európai Kardiológiai Társaság 2021. évi irányelvei. Általános elvek

VÁLYI Péter, KÉKES Ede

2021. augusztus 31-én jelent meg az Európai Kardiológiai Társaság (European Society of Cardiology) „A cardiovascularis betegségek prevenciója a klinikai gyakorlatban” című irányelve. Az irányelv az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegségek kockázati tényezőit, azok felmérését, kezelését, a kockázatot befolyásoló faktorokat, a cardiovascularis betegségek társadalmi és egyéni szintű megelőzését tekinti át részletesen. A 2016-ban kiadott korábbi irányelv kor­sze­rűsítését az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegség kockázatának és a kezelés kedvező hatásának előrejelzésében az utóbbi időben bekövetkezett jelentős fejlődés, új gyógyszerek és terápiás célok megjelenése tette szükségessé. Jelentősen átalakult a kockázatfelmérés rendszere, amely újabban a halálos és nem halálos cardiovascularis események kockázatát 10 év távlatában, illetve élethossziglan együttesen jelzi előre. Az új irányelvben a kockázatbesorolásban a korábbinál jelentősebb szerepe van az életkornak. Részletesen bemutatjuk az egészséges, illetve a már bizonyított atherosclerosisos cardiovascularis betegségben, diabetes mellitusban és más speciális betegségekben szenvedő és állapotú személyek kockázatának felmérését és lépcsőzetes kezelését. Így a kockázati tényezők befolyásolásának kedvező hatása, a megnyert életévek élethosszig bemutathatók, ami elősegíti, hogy a beteg preferenciáit figyelembe véve, személyre szabottan, közösen döntsünk a beavatkozásokról és azok mértékéről.

Nővér

Boka-kar index mérés a foglalkozás-egészségügyi rendelőben

SZOBOTA Lívia, HIRDI Henriett Éva

A halálos és nem halálos kimenetelű cardiovascularis események megnövekedett kockázata perifériás artériás érbetegségek (PAD) magas prevalenciájához kapcsolódik. A foglalkozás-egészségügyi ellátás területén dolgozó ápolók ideális helyzetben vannak ahhoz, hogy a még nem diagosztizált PAD-ban szenvedő személyeket kiszűrjék, azonosítsák. A vizsgálat célja: A felmérés célja annak bemutatása volt, hogy a boka-kar index (ABI) egy olyan eszköz, amelyet a foglalkozás-egészségügyi ápolók könnyedén használhatnak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében. Keresztmetszeti vizsgálat történt foglalkozás-egészségügyi rendelőben 2021. évben megjelent páciensek körében (N=638). Az ABI mérések kivitelezése egyidejűleg, szinkronmért oszcillometrikus mérőeszközzel történt. A mérési eredmények értékelése SPSS 22.0 statisztikai programmal, leíró statisztikával történt. A vizsgálatban összesen 638 fő vett részt. A vizsgált személyek átlagéletkora 46,5 év ± 8,2 év; 38,4%-uk férfi, 61,6%-uk nő. A jobb oldalon mért boka-kar index átlagértéke 1,08, a bal oldalon mért átlagérték 1,06 volt. 11 fő esetén (a minta 1,72%-a) felmerült perifériás érbetegség. A foglalkozás-egészségügyi ápolók képesek felismerni a PAD-hoz kapcsolódó kulcsfontosságú rizikótényezőket, elvégezni az ABI mérést, és azonosítani a megbetegedésben szenvedő személyeket. Az ABI meghatározása oszcillometrikus vérnyomásmérő készülékkel megvalósítható és könnyen beilleszthető a foglalkozás-egészségügyi ellátásba.