Megvizsgálni a családorvosi praxisokban dolgozók diabetes mellitusszal kapcsolatos ismereteit, szűrési gyakorlatukat, illetve a kiterjesztett hatáskörű ápolók szerepét a prevencióban. Online kérdőív segítségével végeztük kutatásunkat, amelyben 94 háziorvos, illetve 83 ápoló vett részt. Az ápolók 20%-a nem rendelkezett a megfelelő szakképesítéssel. Összességében a kiterjesztett hatáskörű ápolók érték el a legjobb eredményt a vizsgálatban. A praxisok 55,4%-ában végeznek rendszeresen praediabetes-szűrést, az ápolóknak pedig mindössze 35,5%-a javasolja a pácienseknek a szűrővizsgálaton való részvételt. A szűrések elmaradásának leggyakoribb oka a magas napi betegforgalom, a nem megfelelő infrastrukturális és személyi feltételek. A háziorvosok véleménye alapján kiegészítő finanszírozással, dietetikus alkalmazásával, életmód klubokkal, a betegforgalom korlátozásával javítható lenne a prevenció hatékonysága. A kiterjesztett hatáskörű ápolók önálló munkavégzését támogatták a háziorvosok. A középfokú ápolók esetében nagyobb szerepet kellene kapnia a prevenciós módszerek oktatásának, illetve a szűrővizsgálatokban való részvételnek. A kiterjesztett hatáskörű ápolók mielőbbi integrálása elengedhetetlen az alapellátás fejlesztése kapcsán.

Magyarországon és a világon is egyedülálló kezdeményezés a Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja (MÁESZ) 2010-2020-2030. Hazánk legnagyobb hu­manitárius formában működő programja, ami a lakosság számára ingyenesen biztosítja a legmodernebb eszközökkel a szű­rő­vizsgálatok elvégzését. A 76 szakmai szervezet által összeállított komplex szűrő­prog­ram során a 38 vizsgálat elvégzése minden megjelenő állampolgár számára ingyenesen, egy speciálisan erre a célra kialakított szűrőkamionban történik. A MÁESZ által vég­zett szűrővizsgálatok a következők: szív- és érrendszeri vizsgálat, szemészeti vizs­gálatok, hallásvizsgálat, neuropathia-, la­borvizsgálatok, teljes testanalízis, bőrgyógyászati vizsgálatok, érfali rugalmasság arteriográfos vizsgálata, vénás elégtelenség Doppler-vizsgálata. Emellett laktózintolerancia, vastagbéldaganat-IBS-reflux, incontinentia-, vizeletürítési zavarok, prostatarizikó-felmérés, valamint a fizikai aktivitás szintjének elemzése történik. 2020-tól fogászati szűrőállomás is létesül, mely le­hetővé teszi a szájüregi daganatok korai felismerését. A program a szűrések mellett külön figyelmet fordít a társadalom egészségét fenyegető kockázati tényezőkre: dohányzás, alkoholfogyasztás, mozgásszegény életmód, helytelen táplálkozás, elhízás. A program szakmai és civil szer­ve­ze­tek együttműködésével érinti és mutatja be a lakosság részére az elsősegélynyújtás főbb elemeit az újraélesztéstől az otthoni égési sebek ellátásáig. A szűrőkamionban elvégzett vizsgálatok mellett számos életmód-tanácsadásra is sor kerül a várakozás ideje alatt, illetve minden résztvevő kap egy vonalkódos azonosítóval ellátott egész­ségkönyvet, melynek révén az elvégzett vizsgálatok azonnali számítógépes feldolgozása lehetővé válik. A 2018/2019. tanévtől kezdve hivatalosan is útjára indult a Ma­gyarország átfogó egészségvédelmi szű­rőprogramjának gyermekprevenciós programja „Utazás az egészség birodalmába” címmel. A MÁESZ Program első tíz éve alatt 1886 helyszínen 560 000 látogatót fogadott, 7 mil­lió ingyenes vizsgálatot végzett, 16 000 órát fordított prevencióra, 1 200 000 egészségkönyvet adott ki, 391 000 információs prevenciós csomagot biztosított a családok ezrei részére. A megvalósításban több mint 20 000 szakember (háziorvosok, egészségügyi szakdolgozók, dietetikusok, védőnők, egészségfejlesztési irodák, kormányhivatalok népegészségügyi főosztályai, Országos Rendőr-főkapitányság Országos Baleset megelőzési Bizottsága, Szociális és Gyer­mek­védelmi Főigazgatóság, civil szervezetek) vett részt. A magyar társadalomért életre hívott program segít, hogy minél több magyar állampolgár életkortól, lakóhelytől és foglalkozástól függetlenül megismerje saját egészségi állapotának alakulását, és még időben felismerje a megelőzés fontosságát.

2010-től új, komplex, átfogó szűrőprogram in­dult hazánkban „Magyarország Át­fo­gó Egészségvédelmi Szűrőprogramja 2010- 2020-2030” címmel. A program fő cél­ki­tű­zése az volt, hogy sokféle szűrési lehetőséget vi­gyen el köz­vet­lenül a lakossághoz. A program a „Szív és Érrendszeri Nemzeti Program” részeként, ma már 74 szakmai-tudományos társaság, illetve cég támo­ga­tá­sával működik. A szű­rés egy erre a feladatra épített kamionban történik. A program keretében Magyar­or­szág legnagyobb mo­bildiagnosztikai központjában 37-féle átfogó vizsgálat elvégzésére van lehetőség ingye­ne­sen. Ezen óriási speciális szű­rő­állomás 5100 vizsgálat elvégzését teszi lehetővé minden egyes szűrési állomáson, országosan 200 hely­szí­nen. A szű­rő­program 20 éven ke­resztül 3000 helyszínen 15 millió vizsgálatot és 1 millió felnőtt látogató részvételét biztosítja humanitárius formában. Az Európai Nem­zeti Egész­ségvédelmi Program (European National Healt­hcare Program), valamint a Magyar Or­vos­tár­saságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) által koordinált szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének és gyógyításának Nemzeti Programja konszenzusos együtt­mű­kö­dé­ssel valósul meg. Az eredmények alapján a szerzők megállapítják, hogy a magyar lakosság sok szempontból nagy kockázatú. A szerzők vázolták a lehetséges megoldásokat is a kockázatcsökkentés és a be­tegség­meg­előzés szempontjából.

Az obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS) lényege a felső légutak alvás alatt ismétlődő, részleges, vagy teljes (hypopnoe/apnoe) elzáródása, amelyet többnyire az oxigénszaturáció esése és rövid ébredési reakció követ. Rontja az alváshatékonyságot és a nappali kognitív funkciókat, továbbá növeli a szív-érrendszeri rizikót. Típusos klinikai tünetegyüttese a hangos, légzésszünetekkel megszakított horkolás, ami fokozott nappali aluszékonysággal jár. Előfordulása a teljes népességben 2-4%-ra tehető. Az OSAS kóroki tényezője lehet olyan kórképeknek, mint a terápiarezisztens hipertónia, egyes éjszaka fellépő szívritmuszavarok vagy a stroke, de mentális hanyatlás vagy depresszió is lehet a következménye. A kórkép jelentőségét az is mutatja, hogy kockázatának felmérése része lett a gépjárművezetők egészségi alkalmassági vizsgálatának Magyarországon.

Cél: Megvizsgálni, hogy a ceglédi körzeti közösségi ápolók kompetenciáikat hogyan tudják kihasználni a jelenlegi szabályozások mellett és ezek hogyan bővíthetők ki. Módszer és minta: Tizennégy ceglédi felnőtt-háziorvosi praxisból 137 értékelhető kérdőív érkezett vissza a betegektől, a szakápoló kollégák közül pedig 12 fő adott választ. A kérdőív zárt és nyitott kérdéseket tartalmazott, amelyeket Excel, valamint SPSS programok segítségével dolgoztam fel. Statisztikai vizsgálatokat leíró statisztikával és Fisher-féle egzakt teszttel készítettem. Eredmény: Vizsgálatom során kiderült, hogy a betegek nem kellő mértékben veszik igénybe a felnőtt-háziorvosi alapellátás szolgáltatásait, mint például a vérnyomás- és a vércukormérést, illetve a laborvizsgálatokat. Következtetés: A szakápoló kollégáimmal nem tudjuk kihasználni végzettségünk nyújtotta kompetenciáink túlnyomó részét. Nincs lehetőségünk hatékony egészségnevelésre, a betegekkel való mélyebb négyszemközti beszélgetésre.