A pantoprazol hatása gastrooesophagealis refluxbetegséghez társuló idült laryngitisben és pharyngitisben
HERSZÉNYI László
2010. JÚNIUS 20.
LAM Extra Háziorvosoknak - 2010;2(03)
Gyógyszervizsgálatok
HERSZÉNYI László
2010. JÚNIUS 20.
LAM Extra Háziorvosoknak - 2010;2(03)
Gyógyszervizsgálatok
A gastrooesophagealis refluxbetegség (GERD) népbetegségnek tekinthető, amely a felnőtt lakosság 20-40%-át érintheti, közülük 5-10%- ban naponta jelentkeznek a refluxra utaló tünetek (1). A Montreal-meghatározás értelmében a GERD a gyomortartalom visszaáramlásából adódó állapot, amely a betegnek kellemetlenséget okozó tünetek és szövődmények összességét jelenti (2, 3). A Montrealklasszifikáció oesophagealis és extraoesophagealis tünetcsoportot különít el. Az oesophagealis tünetcsoporton belül a tünetekkel járó szindrómához tartoznak a típusos refluxos tünetek (gyomorégés, savas regurgitatio), valamint a refluxhoz társuló mellkasi fájdalom.
LAM Extra Háziorvosoknak
A neuropathiás fájdalom a perifériás vagy a központi idegrendszer primer károsodásának vagy funkciózavarának következtében kialakult krónikus fájdalom. Ez a kínzó állapot sok szenvedést okoz a betegeknek, rontja életminőségüket és jelentős költségekkel jár. A krónikus neuropathiás fájdalmat gyakran aluldiagnosztizálják és tévesen kezelik. Ennek magyarázata a háttérben álló komplex patomechanizmus, a változékony tünetek, a diagnosztikus nehézségek és az eltérő kezelési mód. Ritkán ismerik fel a társuló szorongást, depressziót és alvászavart. A diagnosztikus nehézségeken túl általában az alkalmazott kezelés is elégtelen. A helytelenül, de gyakran rendelt nem szteroid gyulladáscsökkentők általában hatástalanok. Kétségtelen azonban, hogy a bizonyítékokon alapuló szerek adásával - duloxetin és pregabalin - sem érhető el mindig teljes fájdalommentesség. A diagnosztikus és terápiás nehézségekhez az orvosképzés hiányosságai is hozzájárulnak. A nyugati világban a cukorbetegség a polyneuropathia leggyakoribb oka. A fájdalmas diabeteses neuropathia a legintenzívebben tanulmányozott neuropathiás fájdalom. A legtöbb randomizált vizsgálatból származó evidencia a diabeteses neuropathiával kapcsolatos. A diabeteses neuropathia által okozott fájdalmak tüneti kezelésében ugyanazokat a szereket használjuk, mint a neuropathiás fájdalom más eseteiben. A kóroki kezelés a szénhidrát-anyagcsere lehető legjobb beállításán alapul. A jövő a kombinációs - kóroki és tüneti - kezelésé lehet, de ennek igazolására további vizsgálatok szükségesek.
LAM Extra Háziorvosoknak
Beszélgetés dr. Hegedűs Katalinnal, a Hospice-Palliatív Egyesület elnökével, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet igazgatóhelyettesével
LAM Extra Háziorvosoknak
Dr. Molnár Gábor pszichiáterneurológus könyvét, mely a fedél nélkül élők ellátásáért folytatott heroikus küzdelmet mutatja be, Buda Béla ismerteti szakmai szempontok alapján.
LAM Extra Háziorvosoknak
II. világháború után elkezdődő epidemiológiai vizsgálatok jelezték, hogy a koleszterin és a koszorúér- betegség között valamilyen oki összefüggés lehet. A legendás Framingham-tanulmány 1948-ban indult, és annak első eredményeivel kapcsolatban jelent meg a fogalom: rizikófaktor. Egy fél évszázaddal ezelőtt már fölvetődött a gondolat, hogy a rizikófaktor LDL-koleszterin vérszintjének csökkentése kedvezően befolyásolhatná az érelmeszesedés folyamatát.
LAM Extra Háziorvosoknak
A szerző a tudományos(kodó) gondolkodást parodizálja a gyermekség révén.
Ideggyógyászati Szemle
A SARS-CoV-2-betegség klinikuma egyre inkább megismerhetővé vált az elmúlt időszakban. A gyakori tünetek, mint láz, köhögés, nehézlégzés, tüdőgyulladás, íz- és szagérzésvesztés mellett ritkább szövődmények, köztük számos neurológiai betegség is azonosítható. Jelen közleményben három, Covid-19 okozta vagy ahhoz társuló neurológiai kórképet tárgyalunk (1. eset: Covid-19-encephalitis, 2. eset: Covid-19 okozta organikus fejfájás, 3. eset: SARS-CoV-2-fertőzés és ischaemiás stroke). Hangsúlyozzuk eseteink kapcsán, hogy e pandémiás időszakban különösen fontosa neurológusok számára a vírus idegrendszeri szövődményeinek ismerete és azonosítása. Így felesleges vizsgálatokat és egészségügyi személyzet–beteg kontaktusokat tudunk megelőzni.
Lege Artis Medicinae
2021. augusztus 31-én jelent meg az Európai Kardiológiai Társaság (European Society of Cardiology) „A cardiovascularis betegségek prevenciója a klinikai gyakorlatban” című irányelve. Az irányelv az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegségek kockázati tényezőit, azok felmérését, kezelését, a kockázatot befolyásoló faktorokat, a cardiovascularis betegségek társadalmi és egyéni szintű megelőzését tekinti át részletesen. A 2016-ban kiadott korábbi irányelv korszerűsítését az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegség kockázatának és a kezelés kedvező hatásának előrejelzésében az utóbbi időben bekövetkezett jelentős fejlődés, új gyógyszerek és terápiás célok megjelenése tette szükségessé. Jelentősen átalakult a kockázatfelmérés rendszere, amely újabban a halálos és nem halálos cardiovascularis események kockázatát 10 év távlatában, illetve élethossziglan együttesen jelzi előre. Az új irányelvben a kockázatbesorolásban a korábbinál jelentősebb szerepe van az életkornak. Részletesen bemutatjuk az egészséges, illetve a már bizonyított atherosclerosisos cardiovascularis betegségben, diabetes mellitusban és más speciális betegségekben szenvedő és állapotú személyek kockázatának felmérését és lépcsőzetes kezelését. Így a kockázati tényezők befolyásolásának kedvező hatása, a megnyert életévek élethosszig bemutathatók, ami elősegíti, hogy a beteg preferenciáit figyelembe véve, személyre szabottan, közösen döntsünk a beavatkozásokról és azok mértékéről.
Ideggyógyászati Szemle
A SARS-CoV-2 koronavírus által okozott COVID-19- járvány 2020 tavaszára világszerte elterjedt, gyors és hatékony reakciót igényelve össztársadalmi szinten, és az egészségügyi ellátás szervezésében is. A COVID-19 fő tünetének a lázat, a köhögést és a nehézlégzést tartják. A légzőszervi érintettségen túl a fertőzés egyéb panaszokat és tüneteket is okozhat. Az eddigi adatok alapján neurológiai jellegű panaszok és tünetek a kórházba kerülő COVID-19-betegek 30–50%-ánál előfordulnak, és gyakrabban jelentkeznek a súlyos állapotú eseteknél. Leírtak a COVID-19-hez társuló klasszikus akut neurológiai kórképeket is. A COVID-19-ellátásra fókuszáló egészségügyi ellátórendszerekben az egyéb akut ellátást igénylő kórképek szakellátásának visszaesését figyelték meg. A COVID-19-járvány során fontos feladat a krónikus neurológiai kórképekben szenvedők folyamatos ellátásának biztosítása is. A jövő feladata lesz a COVID-19 járvány által az egyéb neurológiai kórképekre kifejtett hatások felmérése, valamint annak megítélése, hogy a SARS-CoV-2 koronavírus által okozott fertőzés járhat-e késői neurológiai szövődményekkel.
Lege Artis Medicinae
Nemzetközi viszonylatban a segítő foglalkozású szakemberek kiégésének óriási szakirodalma van. Magyar nyelven különösen a legátfogóbb tanulmány ebben a témakörben Fekete Sándor pszichiáter tizenöt évvel ezelőtt született írása. Az elmúlt tizenöt évben az egészségpszichológiai, a magatartás-tudományi, az egészségszociológiai és az életminőség-vizsgálatok, valamint a munkastressz egészségkárosító hatása egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a tudományos és a közéletben. A tanulmány első részében a kiégés fogalom határainak tisztázása, kialakulása, folyamata, mérése, kezelésének fő irányai kerülnek bemutatásra, a második részben pedig a kiégéskutatás harminc évének történetét ismerteti a szerző, különös tekintettel a legújabb nemzetközi és hazai kutatásokra, a kutatási trendek változásaira.
Vizsgálat célja volt felmérni a 7-9 éves gyermekek fogászati félelmének mértékét, annak összefüggését a szájápolási szokásaikkal, a temperamentumukkal. Emellett vizsgálni kívántuk azt is, hogy a szülők fogászati félelme milyen összefüggésben van a gyermekük fogászati félelmével. A keresztmetszeti vizsgálat egy saját szerkesztésű kérdőívvel történt 2017. december és 2018. január között. 70 kitöltő válaszainak értékelése SPSS 22.0 statisztikai programmal, leíró statisztikával, kétmintás T- és Mann-Whitney próbával, variancianalízissel (ANOVA), és korrelációszámítással (p<0,05). A válaszadó gyermekek 30%-a magas fogászati félelemmel küzd. A szülő fogászati félelme nem függ össze a gyermeke fogászati félelmével. A fogászati félelem nincs jelentős hatással a napi fogmosás gyakoriságára. A fájdalmas élmény a fogorvosnál, illetve a gyermek temperamentuma nincs összefüggésben a fogászati félelmével. A fogászati félelem jelen lévő probléma a gyermekek körében, melynek leküzdésében a család mellett a dentálhigiénikusnak is szerepe van.
Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és cardiovascularis kockázat – ahogyan azt a kardiológus látja - A Figyelő 2016;1
Az Átfogó Fejfájással Kapcsolatos Életminőség-kérdőív szignifikáns javulást mutat a gyógyszertúlhasználattal társuló fejfájás kezelése után: próbavizsgálat
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás