A nem szteroid típusú gyulladáscsökkentők (NSAID-ek) világszerte a leggyakrabban használt gyógyszerek közé tartoznak. 2012-ben, a LAM-ban megjelent közleményben röviden összefoglaltuk e szerek cardiovascularis (CV) biztonságosságáról szóló legfontosabb adatokat. Hangsúlyoz - tuk, hogy az NSAID szerek mindegyike potenciálisan káros lehet a szívre és az érrendszerre, mert növelik a vérnyomást, a coronariaesemények (angina, infarktus) és a stroke, valamint a renalis károsodások kockázatát. Kiemeltük, hogy az egyes szerek között e tekintetben is jelentős különbségek vannak, és a CV kockázat nagysága nem függ a COX-1/COX-2 szelektivitás mértékétől. A legújabban megjelent adatok tovább árnyalták a képet. Számos eredeti közlemény és metaanalízis-adat mutatja, hogy a korábban a CV kockázat szempontjából eddig legkedvezőbbnek tartott naproxen sem tekinthető ártalmatlannak, hiszen növeli a stroke és a gastrointestinalis (GI) komplikációk kockázatát. Megállapítható továbbra is, hogy a GI vérzés, ulcusképződés, perforáció jelenti e szerek alkalmazásának legjelentősebb kockázatát. Ez általában kisebb a COX-2-gátlók alkalmazásakor, mint a COX-1-re szelektívebb szerek esetén, azonban a COX enzimek gátlásától független egyéb, pleiotrop hatások is jelentősen befolyásolhatják, adott esetben csökkenthetik is mind a GI kockázatot, mind a CV kockázatot is, például az aceclofenac alkalmazásakor a CV kockázat is és a GI kockázat is kisebbnek bizonyult, mint a többi, leggyakrabban alkalmazott NSAID szer esetében.

A nem szteroid típusú gyulladáscsökkentők (NSAID-ek) világszerte a leggyakrabban használt gyógyszerek közé tartoznak. 2012-ben, a LAM-ban megjelent közleményben röviden összefoglaltuk e szerek cardiovascularis (CV) biztonságosságáról szóló legfontosabb adatokat. Hangsúlyoz - tuk, hogy az NSAID szerek mindegyike potenciálisan káros lehet a szívre és az érrendszerre, mert növelik a vérnyomást, a coronariaesemények (angina, infarktus) és a stroke, valamint a renalis károsodások kockázatát. Kiemeltük, hogy az egyes szerek között e tekintetben is jelentős különbségek vannak, és a CV kockázat nagysága nem függ a COX-1/COX-2 szelektivitás mértékétől. A legújabban megjelent adatok tovább árnyalták a képet. Számos eredeti közlemény és metaanalízis-adat mutatja, hogy a korábban a CV kockázat szempontjából eddig legkedvezőbbnek tartott naproxen sem tekinthető ártalmatlannak, hiszen növeli a stroke és a gastrointestinalis (GI) komplikációk kockázatát. Megállapítható továbbra is, hogy a GI vérzés, ulcusképződés, perforáció jelenti e szerek alkalmazásának legjelentősebb kockázatát. Ez általában kisebb a COX-2-gátlók alkalmazásakor, mint a COX-1-re szelektívebb szerek esetén, azonban a COX enzimek gátlásától független egyéb, pleiotrop hatások is jelentősen befolyásolhatják, adott esetben csökkenthetik is mind a GI kockázatot, mind a CV kockázatot is, például az aceclofenac alkalmazásakor a CV kockázat is és a GI kockázat is kisebbnek bizonyult, mint a többi, leggyakrabban alkalmazott NSAID szer esetében.

Az elmúlt évtizedben számos eredeti és összefoglaló közlemény, valamint metaanalízis eredménye jelent meg a nem szteroid típusú gyulladáscsökkentők (NSAID) cardiovascularis biztonságosságáról. Ezeket több korábbi közlemény összefoglalja. Miután ezeket a gyógyszereket nagyon gyakran alkalmazzuk, és közülük sok recept nélkül is (OTC) kapható, kockázataik különös figyelmet érdemelnek. Időközben újabb analízisek is napvilágot láttak mind a régebbi, mind az újabb, a korábbi összefoglalókból kimaradt készítményekről (paracetamol, aceclofenac), ezért fontos öszszegezni ezeket az adatokat, és ismételten felhívni a figyelmet az NSAID-ek közötti mellékhatásbeli különbségekre is.

A fejlett országokban a GNP (Gross Na-tional Product) 1-2%-át emészti fel az arthrosis kezelése. A betegség kialakulásában kulcsszerepet játszik a hialinporc, illetve a proteoglikán felépítésében szerepet játszó glükóz- aminoglikán (GAG) -molekulák vízkötő képességének károsodása. Az életkorral növekvő arthrosis leggyakrabban az alsó végtagi teherviselő ízületeket, a csípőket, térdeket és - ezeket is megelőz-ve - a kéz kisízületeit érinti, krónikus fájdalmat, mozgáskorlátozottságot okozva. Az arthrosis okozta fájdalom kezelésében alkalmazott nem szteroid gyulladáscsök-kentők (NSAIDek) nemcsak a fájdalomra, hanem a porcanyagcserére, több más mellett a GAGmolekulákra is hatást gyakorolnak. Az NSAID-ek csökkentik a gyulladásos folyamatokban szerepet játszó prosztaglandinok (PG) bioszintézisét, befolyásolják a szabad oxigéngyököket, az interleukinok (IL) szintjét és többek között a metalloproteinázok működését is. Az ízület szempontjából ideális NSAID stimulálja a porc formációját, csökkenti a porc reszorpcióját és a katabolikus citokinek szintjét. A porc-metabolizmusra legtöbb szempontból kedvezőnek a vizsgálatok az aceclofenacot találták.

A nem szteroid típusú gyulladáscsökkentő szerek világszerte a leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek közé tartoznak, me­lyekhez sok országban vény nélkül is hoz­zá lehet jutni. Az elmúlt évtizedben egyre több tanulmány igazolta, hogy a jól ismert gastrointestinalis mellékhatásokon túl ezen gyógyszerek jelentős cardiovascularis kockázattal is járnak. Ez a kockázat ugyanúgy fennáll mind a hagyományos, mind a Cox-2 enzimet szelektívebben gátló coxib típusú szerek esetén. Az Európai Gyógyszer­ügyi Hivatal (EMA) kezdeményezésére külön program indult, melyben az eddigi kutatási eredmények összefoglalása mellett mintegy 35 milliós populáción alapuló hét nagy európai regiszter adatait elemezték, hogy az egyes nem szteroid gyulladáscsökkentőkkel kapcsolatos gastrointestinalis és cardiovascularis rizikót felmérjék. Az eredmények számos új adattal egészítették ki korábbi ismereteinket. Jelen cikkünkben ezen kutatási program eddig publikált, illetve még nem publikált, de az interneten elérhető eredményeit mutatjuk be.