LAM Extra Háziorvosoknak

A humán papillomavírus és a méhnyakrák kapcsolata

KOISS Róbert, SIKLÓS Pál

2010. FEBRUÁR 20.

LAM Extra Háziorvosoknak - 2010;2(01)

A világon a méhnyakrák a második helyen áll a daganatos megbetegedések között. Évente 450 000 új esetet fedezünk fel. A betegség közel 80%-ban a fejlődő országokban tapasztalható, ahol nem megoldott a méhnyakrákszűrési program. Európában több mint 12 800 nő hal meg ebben az egyébként megelőzhető betegségben. A méhnyakrák kialakulásában egyértelműen oki tényező a humán papillomavírus-fertőzés. A másodlagos szűrővizsgálatok csökkentik a betegség morbiditási és mortalitási mutatóit, de nem előzik meg a humán papillomavírus-fertőzést. Preinvazív és invazív méhnyakrákban 90-100%- ban detektálható HPV-DNS. A humán papillomavírus elleni profilaktikus vakcinációval végzett vizsgálatok megerősítik, hogy a védőoltás a méhnyakrák megelőzésére mint elsődleges prevenciós eljárás alkalmas.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

LAM Extra Háziorvosoknak

Egy könyv a szakírók számára

VIANT Katalin

Számomra, aki szakkönyvkiadói felelős szerkesztő vagyok, természetes volt, hogy a kiadók rövid ismertetőt adtak szerzőiknek arról, mit és hogyan kérnek megírni, leadni stb., pedig minden könyvnek volt szerkesztője, aki felelős volt az egész kiadói folyamatért és a szerző segítéséért.

LAM Extra Háziorvosoknak

Ismerjünk magunkra függőségeinkben! - Beszélgetés Zacher Gábor toxikológussal

Bármelyikünkkel előfordulhat, hogy idekerül, mert olyannyira beszűkültnek érzi a saját döntési terét, hogy az öngyilkosságot tekinti az egyetlen kiútnak a párkapcsolati konfliktusból vagy a családi tragédiából. - Zacher Gábor toxikológus vall arról, miként képes rendkívüli vitalitással és humánummal helytállni egy krízisellátást végző osztály élén.

LAM Extra Háziorvosoknak

Arany, tömjén, mirha

dr. BECHER Péter, dr. PATAI Árpád

Ezek, a bibliai idők orvoslásában szereplő igen drága anyagok a mai medicinában is helyet kapnak. A napkeleti bölcsek e három szert ajándékozták a Kisdednek: mindegyik a korabeli orvoslás alapgyógyszere volt.

LAM Extra Háziorvosoknak

A nők hypertoniájának speciális kérdései

KAPOCSI Judit, DEÁK György

A nők életének hypertonia szempontjából különösen sérülékeny időszaka a menopauza és a terhesség. Az Európai Hypertonia Társaság és a Kardiológiai Társaság (European Society of Hypertension, European Society of Cardiology) a közösen kiadott szakmai irányelveiben külön fejezetet szentel a nők hypertoniájának. A Magyar Hypertonia Társaság 2008-ban megújított állásfoglalása és ajánlása is megkülönböztetett figyelemmel foglalkozik a terhesség alatt észlelt hypertoniával. Az alábbiakban a szerzők áttekintik a menopauza és a terhesség során észlelt hypertonia témakörét, érintve a patomechanizmust és a terápiát.

LAM Extra Háziorvosoknak

Pestis és influenza

KRAMER Imre

„A járvány lassan, mint a polip, befonja a várost, az emberek pánikba esnek, az amúgy sem a helyzet magaslatán álló városi hatóságok lassan intézkednek, és egyre több lesz a halál. Felnőtt férfiak halála, asszonyok és kisgyermekek halála...” Ne ijedj meg, nyájas olvasó, nem a jelenlegi influenzajárványról, hanem a rettenetes, 1665-ös londoni pestisről van szó. A pestis középkorban pusztító megbetegedéseinek egyes formái meglehetősen hasonlítanak korunk járványaira.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Nővér

Méhnyakrákkal kapcsolatos ismeretszint roma nők körében

BOGDÁNNÉ BASA Eszter, VAJDA Réka, Dr. VÁRADYNÉ HORVÁTH Ágnes, KARÁCSONY Ilona, PAKAI Annamária

A vizsgálat célja: felmérni a roma nők méhnyakrákkal, méhnyak-szűréssel kapcsolatos ismereteit. Anyag és módszer: Kvantitatív, keresztmetszeti vizsgálat során a mintát a Nagyatád és vonzáskörzetében élő roma nők alkották (N=126). A saját szerkesztésű kérdőívben a hangsúlyt a méhnyak-szűréstől való távolmaradás okainak vizsgálatára és 20 kérdésből álló tudástesztre helyeztük. A statisztikai analízis során a leíró statisztikai módszerek mellett χc2-próbát, t-próbát alkalmaztunk (p<0,05). Eredmények: A válaszadók átlag életkora 37,45±12,05év. A megkérdezettek 26,2%-a még nem vett részt nőgyógyászati szűrővizsgálaton. A szűrővizsgálaton megjelent nők (n=91) átlagéletkora az első alkalommal 24,05±8,96 év. A méhnyak szűrésen való megjelenést, az utolsó szűrésen való részvétel időpontját, a gyakoriságot a szocio-demográfiai tényezők nem befolyásolják (p>0,05). A tudásteszt átlaga 31,4±3,93 pont. A tudásteszt tekintetében a szűrésen részt vett, illetve távolmaradók csoportja között nincs különbség (p>0,05). Következtetések: A részvételi hajlandóságát alapvetően meghatározza az ismeretek hiánya, melynek növelése elsődleges szempont a közösségben. Ennek elérésére a roma nők és leánygyermekeik körében szervezett ismeretterjesztő előadások és a védőnők bevonásával volna lehetőség.

Klinikai Onkológia

A méhnyakrák gyógyszeres prevenciója és terápiája

RÉVÉSZ János, BÍRÓ Mátyás

Az évente világszerte újonnan regisztrált méhnyakrákos esetek száma 530 000, és mintegy 270 000 beteget veszítünk el. Az adatok alapján a méhnyakrák a negyedik leggyakoribb halálok a női populációban és vezető halálok a fejlődő országok női lakosságának körében. A daganat kialakulásában a human papillomavirus (HPV) fertőzés a legfontosabb tényező. A HPV elleni immunizáció képes megelőzni a fertőzést, ebből adódóan csökkenteni a betegség incidenciáját. A már diagnosztizált megbetegedések esetében a sebészi ellátás és a sugárterápia a meghatározó terápiás entitás. A magas kockázatú, valamint a helyileg előrehaladott betegségek esetében alkalmazandó adjuváns/neoadjuváns gyógyszeres kezelésekkel csak korlátozott evidenciák állnak rendelkezésünkre. A klasszikus citosztatikus kezelés, valamint angiogenezist gátló terápia az extrapelvicus metasztázis, a definitív sugárkezelést követő perzisztáló tumor, valamint a sebészileg nem kezelhető, nem irradiálható pelvicus recidíva esetén mérlegelendő.

Lege Artis Medicinae

Méhnyak- és emlőrákszűrés a magyarországi kistérségekben

SÁNDOR János, SZÜCS Mária, KISS István, BONCZ Imre, SEBESTYÉN Andor, KISS Adrienn, EMBER István

BEVEZETÉS - Magyarországon javulnak az életkilátások - ha nem is minden földrajzi területen -, a daganatos halálozás azonban továbbra is emelkedik. A szűréssel megelőzhető daganatok (méhnyakrák, emlőrák) halálozási tendenciája is kedvezőtlen. Vizsgálatunk célja az volt, hogy meghatározzuk, hogyan alakult a magyarországi kistérségekben a nők részvétele a szűréseken, és milyen a viszonylagos szerepe a jelenlegi helyzet kialakulásában a nők egészség-magatartásának, illetve a szolgáltatók teljesítményének. MÓDSZEREK - Az ország 150 kistérségében vizsgáltuk a méhnyakrákszűréseken és a mammográfiás vizsgálatokon részt vett nők adatait. Ehhez a teljesítményelszámolási jelentéseken alapuló adatbázist használtuk fel, és kor szerint standardizált relatív átszűrtségi értékeket számítottunk. EREDMÉNYEK - A 25-65 éves nők 20,12%-a vett részt cervixcitológiai vizsgálaton három év alatt (1998. július 1-2001. június 31.). A 45-65 éves nők 17,22%-a vett részt mammográfiás vizsgálatokon 23 hónap leforgása alatt (1998. július 1-2000. május 31.). A kistérségek relatív átszűrtségi adatai mindkét esetben egy nagyságrendnél nagyobb tartományon belül szóródtak. A két területen megfigyelt szűrési teljesítmények összegzése alapján a legmagasabb átszűrtséget Bonyhád, Kiskunfélegyháza, Paks, Zalaszentgrót és Pécs kistérségekben, a legalacsonyabb értékeket pedig Csengeri, Mór, Nyírbátor, Sárbogárd és Enying kistérségekben figyeltük meg. A két szűrési teljesítmény egyáltalán nem korrelált egymással és a társadalmi-gazdasági státus indikátoraival (képzettség, munkanélküliség, jövedelem), ez alól csak a mammográfiás vizsgálati gyakoriság és a képzettség viszonya kivétel. E tény legvalószínűbb magyarázata, hogy az egészség-magatartás különbségei a vizsgált időszakban nem voltak lényeges meghatározó faktorai az átszűrtségi adatoknak, hiszen ebben az esetben a két szűrési teljesítményt egyformán befolyásolta volna a célpopuláció magatartása, amiért az átszűrtségi indikátorok korrelálnának egymással. KÖVETKEZTETÉS - A megfigyelt szűrési eredményekben elsősorban a szűrővizsgálatok szervezéséért felelős szolgáltatók teljesítményei tükröződnek. Emellett a szűrési eredmények rendszeres értékelésének szükségességére hívja fel a figyelmet az is, hogy egységes jogi-gazdasági környezet ellenére alakultak ki a rendkívül nagy kistérségi különbségek.

Lege Artis Medicinae

A humán papillomavírus és a méhnyakrák kapcsolata

KOISS Róbert, SIKLÓS Pál

A világon a méhnyakrák a második helyen áll a daganatos megbetegedések között. Évente 450 000 új esetet fedezünk fel. A betegség közel 80%-ban a fejlődő országokban tapasztalható, ahol nem megoldott a méhnyakrákszűrési program. Európában több mint 12 800 nő hal meg ebben az egyébként megelőzhető betegségben. A méhnyakrák kialakulásában egyértelműen oki tényező a humán papillomavírus-fertőzés. A másodlagos szűrővizsgálatok csökkentik a betegség morbiditási és mortalitási mutatóit, de nem előzik meg a humán papillomavírus-fertőzést. Preinvazív és invazív méhnyakrákban 90-100%- ban detektálható HPV-DNS. A humán papillomavírus elleni profilaktikus vakcinációval végzett vizsgálatok megerősítik, hogy a védőoltás a méhnyakrák megelőzésére mint elsődleges prevenciós eljárás alkalmas.

Lege Artis Medicinae

A szájüregi laphámrák és praeblastomatosisai: a papillomavírus-fertőzés szerepe és a korai diagnózis lehetőségei

DECSI Gábor, TARNAI Zsófia, ZSEDÉNYI Ádám, BUZÁS Krisztina, NAGY Katalin, SONKODI István, MINÁROVITS János

A szájüregi carcinoma nagy incidenciája Magyarországon elsősorban a dohányzási és alkoholfogyasztási szokásokkal hozható összefüggésbe. A közelmúltban fény derült arra, hogy a humánpapillomavírus-fertőzés is közrejátszhat a szájüregi rák kialakulásában. Összefoglalónkban áttekintettük a szájüregi carcinoma, illetve praeblastomatosisai és a humán papillomavírus összefüggését taglaló irodalmat, valamint a megbízható, és szűrésre is alkalmas korai diagnosztikai módszerek kialakítása érdekében végzett kutatásokat. A betegség korai felismerése és kezelése jelentősen javíthatja a betegek életkilátásait, a már rendelkezésre álló humánpapillomavírusvakcinák beillesztése a nemzeti vakcinációs programokba és a védőoltások mindkét nemre történő kiterjesztése pedig csökkentheti a HPV-fertőzéssel társult, elsősorban a fiatalabb korosztályt érintő szájüregi carcinoma prevalenciáját.