Klinikai Onkológia

Gyógyszervizsgálatok áttétes hasnyálmirigyrákban

SMITHY W. James 1, O’REILLY M. Eileen 1

2021. NOVEMBER 30.

Klinikai Onkológia - 2021;8(4)

Az Amerikai Egyesült Államokban évente 57 600 hasnyálmirigyrákot diagnosztizálnak, a betegek közül évente 47 050 belehal a betegségbe, ami a legmagasabb daganatos mortalitást jelenti (1). A lokálisan előrehaladott vagy áttétes betegség teszi ki az újonnan diagnosztizált esetek 80-85%-át (2), és áttétes helyzetben az ötéves túlélés mindössze 3% (1). Mivel nagyon nagy szükség lenne a klinikum fejlődésére, az új kezelési lehetőségekkel számos vizsgálat van jelenleg is folyamatban.

AFFILIÁCIÓK

  1. Department of Medicine, Memorial Sloan Kettering Cancer Center, New York City, New York, USA

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Klinikai Onkológia

A mikrobiom és a rák

MIKÓ Edit, BAI Péter

Az emberi szervezet legtöbb szerve és kompartmentje nem steril, ezekben új generációs szekvenálási eljárásokkal bakteriális DNS vagy RNS mutatható ki. Az egy adott kompartmentben kimutatható baktérium örökítőanyag összességét metagenomnak, a transzkriptek összességét meta­transzkriptomnak, a baktériumok összességét pedig mikrobiomnak nevezzük. A mikrobiom összetétele megváltozik neoplasztikus betegségekben, amit onkobiózisnak nevezünk, az így kialakult fajösszetételt pedig onkobiomnak. A daganatok jelentős része kolonizálódik, és a daganatokban található baktériumok elősegítik a daganat növekedését, illetve fejlődését. A daganattól távoli kompartmentek (például bél) is áteshetnek onkobiotikus transzformáción. A bélmikrobiom onkobiotikus transzformációja során csökken a bélmikrobiom metabolikus kapacitása és több citosztatikus bakteriális metabolit szintézise lecsökken, ami a daganatsejtek proliferációjához és a metasztázisok képződéséhez vezet. A bélmikrobiom immunológiai tulajdonságai alapvetően meghatározzák azt, hogy az immunrendszer mennyiben tolerogén a daganatsejtekkel szemben, így elsődleges a daganatimmunitás szempontjából. Az onkobiózis önmagában nem indukál daganatokat, azonban elősegítheti növekedésüket és metasztázisképző képességüket. A baktériumoknak fontos szerepe van az antineoplasztikus terápia sikerességében, illetve a mellékhatások kialakításában.

Klinikai Onkológia

A hipnózis nyújtotta előnyök az onkológiai betegút minden lépésénél – széles betegkör számára elérhető módon

SOMOGYI Erika, ZSENI Annamária

A betegségek és a gyógyítás komplex bio-, pszichoszociális szemlélete alapján az elmúlt három évtizedben számos vizsgálat kutatta a hipnózis hatékonyságát az onkológiai betegút különböző állomásain. A kutatások eredményeképpen bebizonyosodott, hogy a hipnózisban zajló pszichés támogatás mérhető és reprodukálható módon járulhat hozzá a distressz, a fájdalom és a kezelések okozta mellékhatások csökkentéséhez, valamint az életminőség javításához különböző onkológiai megbetegedésekben. Ugyanakkor a pszichés, hipnoterápiás támogatás még nem válhatott az onkológiai protokollok, a betegút részévé, minden beteg számára elérhető módon. Ennek hátterében az egyik jelentős tényező a szakképzett humán és financiális erőforrás hiánya. Egy magyar fejlesztés azt a célt tűzte ki, hogy minden beteg számára, könnyen és reprodukálható módon elérhető pszichés támogatást adjon, a hipnoterápia adta szakmai lehetőségek kihasználásával, az onkológiai betegút minden állomásánál. Az eddigi közlemények a hipnózis alkalmazásáról az onkológiai betegellátásban nemcsak pozitív eredményeket hoztak, hanem további kérdéseket is felvetettek. A fejlesztés eredményeképpen létrejött egy mobileszközökre térítésmentesen letölthető applikáció, a Hipnoword, ami a betegtámogatás mellett klinikai kutatásokra alkalmas eszközként is szolgálhat a további vizsgálatokhoz.

Klinikai Onkológia

Placebo és nocebo fogalma és alkalmazása az onkológiában

VÉGH Éva, BAKI Márta

A placebo- és nocebohatást korán felismerték az orvostudomány történetében. Ezek a hatások fontos szerepet játszanak az onkológiai kutatásban és a klinikai gyakorlatban. A placebohatás több, mint egy közömbös anyag hatása. A placebo a beteg egészségi állapotát kedvezően, míg a nocebo kedvezőtlenül befolyásolja. A placebo/nocebo hatások kialakulásában számos pszichológiai mechanizmus játszik szerepet: a beteg elvárásai, tanulási folyamatok (klasszikus kondicionálás, megfigyeléses tanulás), felfokozott elvárások, a beteg és az egészségügyi ellátók személyiségjegyei. Ugyanakkor a placebohatásokban neurobiológiai mechanizmusok is szerepet játszanak (neurotranszmitterek, mint a dopamin, kolecisztokinin, opiátok, valamint speciális agyi területek aktiválódása). A placeboalkalmazás fontos metodika az onkológiai kutatásban és gyógyszerfejlesztésben. A randomizált klinikai vizsgálatokban a hatóanyag nélküli készítmény alkalmazásának nemcsak a mért terápiás hatásban, hanem a nemkívánatos események vonatkozásában lehet pozitív (placebo) és negatív (nocebo) hatása.

Klinikai Onkológia

Újdonságok a nem kissejtes tüdőrák szisztémás kezelésében

OSTOROS Gyula, BOGOS Krisztina

Összefoglaló – Az utóbbi években a nem kissejtes tüdőrák kezelésében forradalmian új előrelépések történtek. Ennek többek között a legfőbb oka, hogy a daganatheterogenitást figyelembe vevő gyógyszeres kezeléseket már széles körben alkalmazhatunk. A célzott kezelések vonatkozásában újabb és újabb olyan génhibákra derül fény, amelyhez hatékony célzott terápia köthető. Az immunellenőrzőpont-gátló kezelések eredményei szintén rendkívül figyelemreméltók mind metasztatizáló, mind lokálisan kiterjedt stádiumban. Mind a célzott kezelések, mind pedig az immunterápia vonatkozásában is igaz, hogy újabb és újabb eredmények látnak napvilágot a korai stádiumú nem kissejtes tüdőrák perioperatív kezelésével kapcsolatban. Ebben a közleményben, a terjedelmi korlátokat is figyelembe véve, a teljesség igénye nélkül ismertetjük a nem kissejtes tüdőrákkal kapcsolatos újabb kezelési eredményeket, bevonva a célzott terápiákat és az immunellenőrzőpont-gátló kezeléseket a komplex daganatellenes terápiába.

Klinikai Onkológia

Biomarkerek szerepe a gastrointestinalis daganatok kezelésében

PAJKOS Gábor

Összefoglaló – A komprehenzív molekuláris profilvizsgálatokon, a bioinformatika fejlődésén alapuló precíziós onkológiai megközelítés, célzott terápia és immunellenőrzőpont-inhibitorok (immune checkpoint inhibitors – ICI) gyökeresen változtatta meg az onkoterápia eredményeit. Az előrehaladott, metasztatikus stádiumú emésztőrendszeri daganatokban szenvedő betegek kedvezőtlen túlélési esélye jelentősen javult az új terápiás lehetőségek alkalmazásától. A sikeres terápia azonban számos molekuláris jellemző ismeretét, meghatározását igényli – PD-L1 expresszió, MSI (mikroszatellita-instabilitás)/dMMR (mismatch repair deficiency), TMB (tumor mutational burden), rezisztenciamutációk, genetikai variánsok jelenléte. Jelen összefoglaló célja áttekintést adni a gastrointestinalis (GI) traktus rosszindulatú daganatainak precíziós onkológiai szemléletű kezelésében alkalmazható prediktív és prognosztikus biomarkerek szerepéről, jelentőségéről.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Klinikai Onkológia

A lokalisan előrehaladott es a metasztatikus gyomorrak kezelese

SIPŐCZ István

A gyomorrák kezelésében az utóbbi időben ugyan jelentős előrelépés történt, de a túlélési eredmények még mindig meglehetősen szerények. Az összefoglaló közlemény célja áttekinteni a lokálisan előrehaladott és a metasztatikus gyomorrák kezelésének történetét és bemutatni a jelenlegi kezelési standardokat. Kiemelten foglalkozik a perioperatív kezelésben a közelmúltban bekövetkezett változásokkal, csakúgy, mint az áttétes betegek kezelésének átalakulásával. Részletesen elemzésre kerül a palliatív kemoterápiák többvonalbeli használata, és az elérhető célzott kezelések helye az áttétes daganatokban. Az immunellenőrzőpont- gátlók egyre szélesebb körben történő alkalmazásai és jövőbeni felhasználási lehetőségei is tárgyalásra kerülnek. A gyomorrák molekuláris altípusairól mint a terápiaválasztás lehetséges indikátorairól is szó esik. Végül pedig olyan terápiás javaslatokat kíván adni, ami

Klinikai Onkológia

A fej-nyaki daganatok komplex kezelése – áttekintés

DÁNOS Kornél, TAMÁS László

A fej-nyaki laphámsejtes daganatok (head and neck squamous cell carcinoma – HNSCC) kezelése rendkívül komplex feladat, amely megkívánja a fej-nyak sebész, sugárterápiás szakember és klinikai onkológus szoros együttműködését. Elsődleges célnak a jó tumorkontrollt kell tekintenünk, de a terápia megválasztásánál szem előtt kell tartanunk az onkológiai radikalitás mellett az elfogadható életminőséget, ismervén, hogy a legtöbb lokális terápia nagyban befolyásolja a betegek légzés-, nyelés- és/vagy beszédfunkcióját. A megfelelő diagnosztikus vizsgálatok alapján a betegséget besorolhatjuk korai stádiumba, lokálisan/regionálisan előrehaladott stádiumba, illetve távoli áttétes és/vagy kiújult stádiumba. Kategóriánként eltérő terápiás modalitások jönnek szóba, amelyeket tovább bonyolít a primer tumor, az áttétek elhelyezkedése, a beteg állapota, társbetegségei, a daganat biológiai viselkedése. Jelen áttekintő közleményben a szerzők összefoglalják a fej-nyaki laphámrákok terápiájának alapelveit.

Klinikai Onkológia

A CDK 4/6 gátlók emlőrákban: a jelen ellentmondásai és a jövő irányai

SPRING M. Laura, WANDER A. Seth, ZANGARDI Mark, BARDIA Aditya

A beszámoló célja leírni és összefoglalni a CDK 4/6 gátlók szerepét hormonreceptor-pozitív (HR+) áttétes emlőrákban (HR+MBC), valamint rávilágítani a jelen ellentmondásaira és a kutatás kibontakozó új területeire. Jelenlegi leletek: A palbociclib, a ribociclib és az abemaciclib egyaránt befogadást nyertek HR+MBC kezelésére egy aromatázgátlóval vagy a fulvestranttal való kombinációban. Az abemaciclib előzetesen kezelt esetekben monoterápiában is alkalmazható. A téma megválaszolatlan alapkérdései a következők: Minden HR+MCB-ben szenvedő betegnél az első vonalban vagy csak egy későbbi vonalban kell alkalmazni a CDK 4/6 gátlókat? Kérdéses a teljes túlélésre gyakorolt hatás, kérdéses a folyamatos CDK 4/6 gátlás szerepe, kérdéses a klinikai rezisztencia kialakulásának mechanizmusa és a kezelések sorrendje is. Összefoglalás: A CDK 4/6 gátlók kifejlesztése megváltoztatta a HR+MBC-s betegek kezelését. További kutatások szükségesek az optimális kezelési sorrend meghatározásához, a rezisztenciát vezérlő mechanizmusok megértéséhez és a rezisztencia megelőzését és legyőzését célzó, valamint az áttétes emlőrákos betegség kimenetelének javításához szükséges új terápiás stratégiák kialakításához.

Klinikai Onkológia

Az emlőrák hormonkezelése

VÉGH Éva

A fejlett országokban a nők 12%-ának lesz emlőrákja az élete folyamán. Ez az áttekintés az emlőrák szisztémás endokrin kezelésének jelenlegi lehetőségeivel foglalkozik. Az emlőrákokat három nagy alcsoportba lehet osztani a szövettani vizsgálat során értékelt három marker (ER, PR, HER2-receptorok) jelenléte és hiánya alapján. A nem áttétes betegeknél a kezelés célja a lokoregionális és a távoli kiújulás megelőzése. Az adjuváns hormonterápia alkalmazásának időtartama fontos kérdés a mindennapi onkológiai gyakorlatban. Áttétes betegeknél a terápia célja az élet meghosszabbítása, az életminőség megőrzése és a daganatos betegséggel kapcsolatos tünetek palliálása. A HR+ emlőrákos betegek monoterápiában és kombinált kezelések részeként is kaphatnak endokrin ellátást. Az új terápiás megközelítések és a nemzetközi gyógyszerfejlesztési erőfeszítések eredményeként egyre több terápiás lehetőség áll rendelkezésre mind a korai emlőrákos betegek, mind az áttétes betegek számára.

Ideggyógyászati Szemle

Új, innovatív prognóziskalkulátor áttétes gerinctumoros betegek számára

MEZEI Tamás, BÁSKAY János, POLLNER Péter , HORVÁTH Anna, NAGY Zoltán , CZIGLÉCZKI Gábor , BANCZEROWSKI Péter

Kutatásunk célja volt egy prognózist jósló és terápiás opciót ajánló pontrendszer létrehozása a ge­rincmetasztázissal érintett betegek számára. Az egyre bővülő onkoterápiás lehetőségek és a prolongált túlélés miatt egyre gyakrabban foglalkozunk a primer tumor csontáttétei miatt kialakult klinikai tünetek megoldásával. A csigolyaáttétek az okozott neurológiai deficittünetek, illetve a fájdalom által szignifikáns életminőségbeni csökkenést okozhatnak, és a várható élettartamot is jelentősen befolyásolhatják. A prognózist megfelelő pontossággal jósló pontrendszer segítségünkre lehet a személyre szabott gyógyítás megvalósításában. Retrospektív klinikai vizsgálatot végeztünk az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézetben a 2008 és 2018 között műtéti úton kezelt 18 év feletti gerincáttétes betegek adataiból. 454 beteg adatait elemeztük. Túlélési analízist (Kaplan–Meier-, log-rank-, Cox-modell) végeztünk, hálózati korrelációs vizsgálat segítségével választottuk ki pontrendszerünk prognosztikai faktorait úgy, hogy a vágópont-analízis során maximáljuk annak C értékét (predikciós képességi indexét). Multivariáns Cox-analízis eredményeként öt prognosztikai faktort azonosítottunk (a primer tumor típusa, életkor, járóképesség, belszervi áttétek, szérumfehérjeszint). Rendszerünk a 10 éves vizsgált periódusban átlagosan 70,6%-os pontossággal prognosztizált. Szimptómás, műtéten átesett, gerinc­metasztázisban szenvedő betegek nagy esetszámú, egycentrumos, retrospektív műtéti adatait felhasználva létrehoztuk rizikóbecslő rendszerünket, ami segítheti a terápia megválasztását. Rizikókalkulátorunk online is elérhető az alábbi címen: https://emk.semmelweis.hu/gerincmet.