Ideggyógyászati Szemle

Rendellenes eredésű arteria meningea media

HULLAY J1, VELOK GY1, BORUS F1, BOCZÁN G1

1972. ÁPRILIS 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1972;25(04)

Az angiographia elterjedése egyre több érfejlődési rendellenesség klinikai észlelését teszi lehetővé. Jelentős részük persistáló erekkel kapcsolatos, amelyek a carotis és vertebralis rendszer, valamint a carotis interna és externa között fordulnak elő.

AFFILIÁCIÓK

  1. DOTE Ideg-Elmeklinika

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Epilepsie et sommeil. Influence du sommeil avec mouvements oculaires sur le Petit-Mai et l'épilepsie temporale

La crise épileptique nocturne, longtemps limitée a une simple constation clinique est actuellement mieux connue grace aux enregistrements EEG et a unemeilleure connaissance du sommeil.

Ideggyógyászati Szemle

A mental-hygiéniai gyakorlat néhány újabb tapasztalatáról

DR PANETH Gábor

E folyóirat hasábjain megjelent előző tanulmányainkban már foglalkoztunk a területi psychiátriai ellátás, a mental-hygiéniai szervezés néhány problémájával. E jelen közlemény a korábbiaknak folytatása; néhány idetartozó probléma - mindig módosításra kész - megfogalmazásával és megoldási lehetőségeivel foglalkozik azon helyzet alapján, ahogyan ezeket intézményünk szervezésének 8. évében látjuk.

Ideggyógyászati Szemle

A thalamus és az agykéreg vérátáramlásának összehasonlítása altatott és szabadon mozgó éber állaton

SZIRMAI Imre, CZOPF József, MOLNÁR László

Kísérleteinkben a regionalis agyi keringés idegrendszeri szabályozásának törvényszerűségeit kívántuk vizsgálni. Ezért - mintegy modellként - az egymással szoros anatomiai és működé i kapcsolatban álló agykéreg és thalamus vérátáramlásának sajátosságait tanulmányoztuk.

Ideggyógyászati Szemle

A coccygodynia

DR SZÁNTÓ Dezső

A farkcsigolyák hyperalgesiával kapcsolatos, körülírt fájdalmasságát Simpson [21] 1859-ben írta le és nevezte coccygodyniának (továbbiakban: ccd.). A megbetegedést általában terhességgel, szülési sérülésekkel és durva traumákkal hozzák kapcsolatba. Penzold és Stintzing [15] 1898-ban a ccd.-t a leggyakrabban előforduló törzsi neuralgiának tartotta.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

[Tiktok és ticek: a közösségi média lehetséges szerepe a ticek exacerbációjában a Covid-járvány alatt]

NAGY Péter , CSERHÁTI Helga , ROSDY Beáta , BODÓ Tímea, HEGYI Márta , SZAMOSÚJVÁRI Judit , FOGARASI Joseph Dominic , FOGARASI András

[z elmúlt év során világszerte többször jelentek meg újonnan kialakult vagy jelentősen súlyosbodott tictüneteket mutató esetek, amelyeknél a klinikai kép vagy a tünetek bizonyos aspektusai nem feleltek meg a ticzavarok hivatalos kritériumainak. Célunk a saját gyakorlatunkban előforduló atípusos esetek leírása és a felmerülő diagnosztikai problémák felvetése. Az egymás után megjelenő atípusos tic­eseteket dokumentáltuk. Öt atípusos ticesettel találkoztunk. Az ese­tek néhány közös jellegzetességgel rendelkeztek, kiemelten azzal, hogy az anamnézisben a ticek de novo kialakulását vagy exacerbációját megelőzően a betegek tictüneteket néztek közösségi médiafelületeken. Habár az események sorrendje oksági kapcsolatra, ebből következően funkcionális ticzavar diagnózisára utal, a funkcionális tünet diagnózisához nem állnak rendelkezésre egyértelműen alkalmazható kritériu­mok. A neurodevelopmentális és funkcionális ticek elkülö­nítése gyermekkorban sok problémát vet fel. A differenciáldiagnosztikai hiányosságok miatt a beavatkozás nélküli betegkövetés és viselkedés­terápiás eszközök alkalmazása javasolt a szükségtelen gyógyszeres kezelés elkerülése érdekében. ]

Lege Artis Medicinae

A Covid-19-pandémia hatása az evészavarokra

BABUSA Bernadett, TÚRY Ferenc

A Covid-19-pandémia során több pszichiátriai kórkép vált gyakoribbá, a többi között az evészavarok esetében is. Növekedett az anorexia nervosa és a bulimia nervosa, valamint egyéb evészavartünetek incidenciája. Emellett súlyosbodtak a tünetek és nagyobb lett a relapszus aránya is. Mindezek hátterében a következő tényezők szerepelhetnek: megváltozott az étel elérhetősége; fokozódott a félelem az elhízástól, hangsúlyossá vált a közösségi média és egyes internetes oldalak szerepe az izoláció következtében, kifejezettebb lett a társas összehasonlítás; korlátozottak voltak a sportolási lehetőségek; növekedett a stresszkeltő életesemények hatása, például a családi feszültségeké. A pandémia mentális következményei a táplálkozási magatartás terén is a pszichoedukáció, az elsődleges és másodlagos prevenció fontosságára hívják fel a figyelmet.

Lege Artis Medicinae

Háziorvosi távkonzultáció koronavírus-járvány okozta vészhelyzetben

PAPP Renáta, OBERFRANK Ferenc, BALOGH Sándor

A Covid-19-járvány megelőző intézkedései­nek része az egészségügyi ellátás eljárásrendjének módosítása, amelynek kiemelt időszaka a 2020. március 21. – május 3. kö­zötti periódus volt. A távkonzultáció hangsúlyos és deklarált szerepet kapott a háziorvosi praxisokban, és a telemedicina keretében nyújtható egészségügyi szolgáltatások sora rendeletben is megjelent. Jelen vizsgálatban az ezen időszakban érvényes háziorvosi eljárásrend tapasztalatait érté­keltük a háziorvosok által elektronikusan ki­töltött kérdőív segítségével. A válaszadók 83%-a úgy ítélte meg, hogy a távkonzultáció keretében ellátottak száma jelentősen nőtt a járvány előtti időszakhoz képest. A távkonzultáció során használt eszközök kö­zül minden válaszadó említette a telefont, 85,5%-a az e-mailt, ugyanakkor 40%-ban a közösségi média alkalmazásait is. Az ismert krónikus betegek számára a gyógyszerfelírás és az adminisztrációs feladatok ellátása volt a leginkább kivitelezhető a személyes találkozás mellőzése mellett. 96,5%-ban az a válasz született, hogy a há­zi­orvosok a járványügyi vészhelyzetet kö­ve­tően is alkalmaznák a távkonzultációt. Összességében megállapítható, hogy a járványügyi vészhelyzetben a háziorvosi rend­szer kiállta a próbát és gyorsan reagált a telemedicina bevezetésére, eredményesen szorította vissza a személyes kontaktust az ellátásban és a visszajelzések alapján megoldották a „táveseteket”. A telemedicinának helye van a háziorvosi ellátásban a betegellátás és a szakorvosi konzíliumok tekintetében is. A telemedicina bevezetésétől a racionálisabb betegellátás és betegirányítás lehetősége várható. A betegbiztonság és az orvosi felelősségvállalás támogatása érdekében telemedicina-protokollok kidolgozása szükséges és időszerű.

Lege Artis Medicinae

Enigma abdominalis: arteria mesenterica superior szindróma

SCHNABEL Róbert, G. TÓTH Kinga, BIRKÁS Dezső, PALIK Éva, BOGNÁR Gábor

BEVEZETÉS - Az arteria mesenterica superior szindrómát a duodenum alsó harántszárának vascularis kompressziója okozza, amely az arteria mesenterica superior (AMS) rendellenes lefutása, illetve a Treitz-szalag cranialis irányú rövidülése miatt alakulhat ki. A betegség klinikai képét postprandialis émelygés, hányinger, epés hányás, jelentősen lassult passzázs, valamint mindezek következményeként vészes fogyás határozza meg. ESETISMERTETÉS - A 35 éves nőbeteg hat éven át fennálló krónikus hasi panaszai és 20 kiló fogyása hátterében a CT-enterográfiás vizsgálat arteria mesenterica superior szindrómát igazolt. Prediszponáló anatómiai faktorként az aorta és az arteria mesenterica superior által bezárt 7,3 fokos, rendellenesen hegyes szöget és a Treitzszalag szoros cranialis illesztését azonosítottuk. Azt feltételezzük, hogy a vascularis kompresszió kialakulásának kiváltó oka betegünknél a perzisztáló típusú Epstein-Barr-vírus-fertőzés következtében előállt jelentős súlyvesztés lehetett. KÖVETKEZTETÉS - A hazai irodalomban elsőként ismertetjük az arteria mesenterica superior szindróma etiológiáját, radiológiai jeleit, a differenciáldiagnózis szempontjait és a gyógykezelés lehetőségeit.

Ideggyógyászati Szemle

Újszülöttkori stroke - a tünetek megjelenésétől az utánkövetésig

VOJCEK Eszter, CSÉCSEI Márta, FLACH Edina, RUDAS Gábor, GRÁF Rózsa, PRINCZKEL Erzsébet

Célkitűzés - Célunk a Szent János Kórház 3. progresszivi-tási szintű Koraszülött Intenzív Osztályán 2006 és 2017 között perinatalis stroke-kal diagnosztizált érett újszülöttek kórlefolyásának elemzése volt. A vizsgálati módszer - Retrospektív és prospektív vizsgálattal 18 stroke-kal diagnosztizált újszülött klinikai tüneteit, képalkotó vizsgálatait, etiológiai tényezőit és kórlefolyását elemeztük. Minden beteg esetében két- vagy többéves korban fejlődésneurológiai vizsgálatot végeztünk. A vizsgálat alanyai - Az elmúlt 10 évben osztályunkon 17 érett újszülött és egy 36. gestatiós hétre született koraszülött esetében diagnosztizáltunk stroke-ot. Újszülöttjeink jó általános állapotban, túlnyomó részben magas Apgar-értékkel (9±1) születtek. Császármetszés négy esetben történt. Eredmények - Osztályunkon az újszülöttkori stroke előfordulása megfelel az irodalomban említett 1:1600-4000 gyakoriságnak. A diagnózishoz hozzátartozik a koponya MR-vizsgálata, ultrahanggal az artériás ischaemiás stroke-ot nem tudtuk ábrázolni. A betegek neurológiai tünetei az élet első néhány napján jelentkeztek. Az etiológiai tényezők között thrombophilia (4/18), fertőzés (4/18), érfejlődési rendellenesség (2/18), mérsékelt asphyxia (2/18) és praeeclampsia (2/18) szerepel a leggyakrabban. Az arteria cerebri media területe 50%-ban, az arteria cerebri anterior 33%-ban volt érintett. A stroke 44%-ban bal oldali, 39%-ban jobb oldali és 17%-ban kétoldali volt. Két beteg esetében már in utero diagnosztizáltuk a stroke-ot. Aktív korai fejlesztést kezdtünk, így 15-ből 14 esetben átlagos vagy átlag feletti pszichomotoros teljesítményt értünk el. Következtetések - Bár az akut neurológiai tünetek néhány nap alatt megszűnnek, az újszülöttkori görcsök hátterében álló lehetséges diagnózisok között fel kell merülnie a stroke lehetőségének is. Korai aktív fejlesztéssel még kiterjedt stroke esetében is jó fejlődési eredményeket érhetünk el. Súlyos maradványtüneteket az in utero keletkezett stroke eredményezett. Öröklött prothromboticus állapot fennállása a következő terhesség lefolyását is meghatározhatja.