Ideggyógyászati Szemle

„Mononeuritis" tüneteit okozó sarcoma a nervus femoralison

RÁPOLTY Zsuzsa1

1967. SZEPTEMBER 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1967;20(09)

37 éves nőbeteg esetét ismertettük. A nervus femoralis kiesési tüneteit okozó, viszonylag kicsi, szövettanilag sarcomának megfelelő daganatot távolítottak el az idegtörzs teljes átmetszésével. A műtét 3 hónappal az első tünet megjelenése után történt. A beteg eddig 16. hónapja tünetmentes tumor szempontjából. Esetünk tanúsága szerint tisztázatlan okú, egyoldali, progressiv nervus femoralis károsodásnál gondolnunk kell daganatra, és annak gyanúja esetén is érdemes műtéti feltárást végezni.

AFFILIÁCIÓK

  1. Budapesti Orvostudományi Egyetem I. Neurológiai és Psychiatriai Klinikája

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Szorongás hatása az Achilles-ínreflex félrelaxatiós idejére

FEJÉR Arthur

Szorongás állapotában az Achilles-inreflex f. r. i.-jének tartama csökken, bár a csökkenés ritkán éri el a hyperthyreosis által kiváltott f. r. i.-csökkenés mértékét. Placebo-injectio és vizsga-szituáció egyaránt f. r. i. csökkenést okoz, utóbbi hatása azonban többszörösen felülmúlja az előzőét. Szorongás állapotában levő betegnél 10 mg. Frenolon i. m. adása után 1 órával a sedativ hatással párhuzamosan az f.r. i. jelentős megnyúlása észlelhető. E hatás szignifikánsan nagyobb, mint az, amely ugyanolyan adagú gyógyszer adását követően normál kontrolszemélyeknél észlelhető. Hyperthyreosisos betegek f. r. i.-jét 10 mg. Frenolon adása alig változtatja meg. A normál kontroloknak és hyperthyreosi sosaknak a szorongó betegektől való eltérő viselkedését feltehetően az okozza, hogy a Frenolon kedvezően csak a szorongással járó centralis izgalmat befolyásolja. Szorongó neuroticus és psychoticus betegek psychopharmacon-therapiája során a betegek megnyugvásával párhuzamosan az f.r. i. fokozatos megnyúlása észlelhető. Ez lehetőséget nyújt a therapia hatásának objectív ellenőrzésére.

Ideggyógyászati Szemle

Valium (Diazepam) hatása epilepsiás crisisekre és egyes epilepsias mechanizmusokra

HALÁSZ P., MOLNÁR Gy., HIDASI J.

Az általánosan tapasztalt jó hatás mellett egy esetben észleltük, hogy a Valium rontotta az epilepsiás mechanizmust (6. eset). Ez az észlelésünk ellentmondani látszik az irodalomban található számos olyan közléssel, melyek szerint petit malnál és tüske-hullám mechanismusnál a Valium jó hatású. Különbséget kell azonban tenni a különböző tüske-hullám mechanizmusok között. Másik betegünknél (3. eset) mi is észleltük tüske-hullám mechanizmus esetében a Valium kedvező hatását. Ez utóbbi eset azonban tüske-hullám varians, lassú tüske-hullám minta volt. 6. esetünknél azonban klasszikus 3 c/s tüske-hullám minta mutatkozott, klinikailag absanceokkal. Az irodalmi ismertetésekből nem derül ki világosan, hogy vajon minden 3 c/s tüske-hullám mechanizmusánál jó hatású-e a Valium. Ebben az irányban még további tapasztalatokat kell gyűjtenünk. A neuroleptikus hatástól eltekintve más ,,mellékhatást” nem észleltünk.

Ideggyógyászati Szemle

Adatok az Autogen Training módszertanához és indicatios kérdéseihez

KORONKAI Bertalan, HORVÁTH Szabolcs

Szerzők vázlatosan ismertetik az AT kialakulásában, gyakorlatában és elterjedésében szerepet játszó legfontosabb tényezőket. Röviden ismertetik Schultz klasszikus módszerét. Részletesebben leírják az általuk kialakított methodust, melyet betegeik 6-10 létszámú csoportjainál alkalmaztak és melyben a suggestiv alátámasztásnak tulajdonítanak nagy jelentőséget. Közlik 144 be tegük AT kezelésével nyert tapasztalataikat, melyeket az AT indicatiojánál tartanak hasznosnak: ezek szerint a H és I személyiség-typustól eltekintve minden személyiség-typus alkalmas a gyakorlatok elsajátítására. A psychés tünetek közül különösen a hangulatzavarok, bizonytalanságérzés, belső feszültségérzés és a szorongások javultak, a vegetatív zavarokból pedig az izzadás, tremor, hypertensio, enteralis zavarok, insomnia és kefalea reagáltak a legkedvezőbben. Tapasztalataik alapján az AT jelenlegi és perspectivicus lehetőségeit taglalják osztályukon. Véleményük szerint számítani lehet az AT kezelés fokozatos elterjedésére a más psychotherápiás methodusokkal szembeni előnyei és a tárgyalt gyakorlati és elméleti okokból kifolyóan.

Ideggyógyászati Szemle

Contusio cerebri után jelentkező tartós expansiv-productiv confabulatoros kép

POHL Ödön, HAITS Géza

Szerzők egy 35 éves férfi betegüket ismertetik, akinél contusio cerebri után sajátos expansiv jellegű confabulosis alakult ki, mely az amnestikus syndroma egyéb tüneteinek rendeződése után is fennállott, sőt tovább burjánzott. A beteget 21 hónappal első felvétele után ismét kivizsgálták: a confabulosis még fennállott, és beágyazódott a posttraumás encephalopathiára utaló személyiség alakulás tünetei közé. Szerzők utalnak korábbi közleményükre, melyben négy betegük kórtörténetét ismertették. Újabb esetük elemzése során igazolva látják korábbi megállapításaikat, és katamnestikus adattal szolgálnak a posttraumás confabulosis e ritka formájához.

Ideggyógyászati Szemle

Diffus demyelinisatiót okozó óriássejtes reticulumsarcoma-áttétesete

ÉDER Mária

Körülírt, reticulumsarcoma áttétesetben mindkét hemisphaeriumban súlyos oedema és demyelinisatio volt észlelhető. A klinikai képben a daganat közvetlen hatására visszavezethető localis tünetekhez kétoldali hemisphaerialis fehérállományi laesióra utaló tünetek csatlakoztak. Minden agydaganat esetben, de különösen sarcoma-áttételekben kétoldali tünetek jelentkezésekor nemcsak kétoldali daganatképződésre, hanem kétoldali fehérállománvi oedema-necrosisra is gondolni kell.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

[A transforaminalis epiduralis szteroidbefecskendezés hatékonyságának értékelése távoli lateralis ágyéki sérv esetén]

EVRAN Sevket, KATAR Salim

[Az összes ágyéksérv körülbelül 0,7–12%-a távoli lateralis ágyéksérv (FLDH). Az FLDH a gyakoribb centrális és paramedialis ágyéksérvekhez képest súlyosabb és tartósabb radicularis fájdalmat okoz az ideggyök és a dorsalis gyöki ganglion közvetlen összenyomódása miatt. Azoknál a betegeknél, akik nem reagálnak a konzervatív kezelésre, így például a gyógyszeres kezelésre vagy a fizikoterápiára, és akiknél még nem alakultak ki neurológiai hiánytünetek, az ideggyök sérülése és a synovialis ízületek károsodása miatti gerincinstabilitás kockázata miatt nehéz dönteni a műtét szükségességéről. Vizsgálatunkban a transforaminalis epiduralis szteroidinjekció (TFESI) hatását kívántuk értékelni mind a fájdalomkontroll, mind a funkcionális kapacitás javulására FLDH-ban szenvedő betegeknél. Összesen 37 olyan, konzervatív kezelésre nem reagáló, neurológiai hiánytünetmentes beteget vontunk be a vizsgálatba, akinek radicularis fájdalmát az ágyéki MR-felvételen látható távoli lateralis ágyéksérv okozta. A betegeknél praeganglionos irányból TFESI alkal­mazására került sor. A betegek kezelés előtt felvett vizuális analóg skála (VAS) és Oswestry Disability Index (ODI) pontszámait a beavatkozás utáni 3. hét, továbbá 3. és 6. hónap VAS- és ODI-pontszámaival hasonlítottuk össze. Az átlagos kezdeti VAS-pontszám 8,63 ± 0,55 volt, míg a 3. hét és a 3., 6. hónap VAS-pontszámainak átlagos értéke 3,84 ± 1,66; 5,09 ± 0,85; 4,56 ± 1,66 volt. A VAS-pontszám csökkenése statisztikailag szignifikánsnak bizonyult (p = 0,001). Az átlagos kezdeti ODI-pontszám 52,38 ± 6,84 volt, míg a 3. hét és a 3., 6. hónap ODI-pontszámainak átlagos értéke 18,56 ± 4,95; 37,41 ± 14,1; 34,88 ± 14,33 volt. Az ODI-pontszám csökkenése statisztikailag szignifikánsnak bizonyult (p = 0,001). Ez a tanulmány kimutatta, hogy a TFESI hatékonyan javítja a funkcionális kapacitást és a fájdalom­kontrollt olyan betegek esetén, akik távoli lateralis ágyéksérv miatti radicularis tüneteit nem lehet műtéti úton ke­zelni. ]

Ideggyógyászati Szemle

[A kolinészteráz-gátlók és a memantin használata Alzheimer- és nem Alzheimer eredetű dementiákban]

BALÁZS Nóra , BERECZKI Dániel, KOVÁCS Tibor

[Az öregedő társadalmakban a dementia morbiditása és mortalitása jelentős ütemben növekszik, kifejezett terhet róva így az egészségügyre, a gazdaságra és a társadalom egészére egyaránt. A betegek és gondozóik életminőségét és életkilátásait a mihamarabbi diagnózis és az elérhető kezelések megkezdése nagymértékben meghatározza. A rendelkezésre álló kolinészteráz-gátlók és a memantin megközelítőleg két évtizede az Alzheimer-kór terápiájának alappillérei, de az évek során egyre több tapasztalat gyűlt össze a nem Alzheimer-kór okozta egyéb dementiát okozó kórképekben való alkalmazásról is. Munkánk célja, hogy átfogó összefoglalót adjunk a kolinészteráz-gátlók és a memantin használatáról, jellemzőiről és hatásairól Alzheimer- és nem Alzheimer eredetű dementiákban.]

Nővér

A kiégés összefüggése különböző szociodemográfiai és munkahelyi tényezőkkel a COVID-19 pandémia idején egészségügyi szakdolgozók körében

NÉMETH Anikó, IRINYI Tamás

Felmérni a 2020-as évre vonatkozóan az egészségügyi szakdolgozók kiégettségének mértékét, valamint ennek összefüggését különböző szociodemográfiai és munkahelyi tényezőkkel. A keresztmetszeti vizsgálat egy saját szerkesztésű online kérdőívvel történt 2021 elején. 1965 kitöltő válaszainak értékelése SPSS 23.0 statisztikai programmal, leíró statisztikával, Khi-négyzet és Kruskal-Wallis próbával készült (p<0,05). Eredmények: A megkérdezettek 46,7%-a mutatja a súlyos kiégés tüneteit. Az életkor, a családi állapot, az egészségügyi ellátás szintje, az egészségügyben eltöltött évek száma nincs összefüggésben a kiégéssel, viszont a bizonytalan jövőkép, a kereset változásának megítélése és a munkahelyi bizonytalanság szignifikáns összefüggést mutatott (p<0,000). Következtetések: Az egészségügyben dolgozók lelkiállapota fokozatosan romlik, melyhez valószínűleg a COVID-19 pandémia miatt kialakult helyzet is hozzájárul. A rossz lelkiállapotban lévők bizonytalannak érzik jövőképüket, munkájukat, mely ha így marad, a jövőben tovább nehezíti a betegellátást.

Lege Artis Medicinae

Ibuprofen alkalmazása enyhe lefolyású koronavírus-fertőzés esetén

A koronavírus-járvány lassan egy éve befolyásolja mindennapjainkat hazánkban is. A kórokozó miatt kialakuló ezerarcú betegség a tünetmentes lefolyástól az enyhe formán át a kórházi ellátást igénylő súlyos, akár halált okozó változatig terjed. Szerencsére a legtöbb fertőzött otthonában vészelheti át a megbetegedést. Ilyen esetben a már jól bevált kezelési módszerek alkalmasak a tünetek enyhítésére, amelyek típusos esetben többek között láz, köhögés, izomfájdalom és fejfájás lehetnek. Fontos megemlíteni, hogy enyhe lefolyás esetén a tünetek nem sokban különböznek egy felső légúti huruttól vagy az egyszerű megfázástól, náthától, így sokan esetleg nincsenek is tudatában annak, hogy éppen koronavírus-fertőzésen esnek át.

Lege Artis Medicinae

A Covid-19 neurológiai szövődményei

LAMBERTUS Iván, DOBRONYI Levente, BERECZKI Dániel, KOVÁCS Tibor

A Covid-19 megbetegedést okozó SARS-CoV-2 2021-re a világ valamennyi országában elterjedt, elsősorban légúti tünetekkel járó megbetegedést okozva, amely súlyos esetben légzési elégtelenséggel járó tüdőgyulladás formájában zajlik. A világjárvány kezdete óta jelennek meg esetismertetések, összefoglaló vizsgálatok a fertőzés neurológiai tüneteiről, szövődményekről (például myalgia, anosmia, ageusia, encephalitis, encephalopathia, cerebrovascularis megbetegedések, Guillain–Barré-szindróma, különféle neuropathiák). Ugyanakkor ismeretes, hogy a terápiás próbálkozások kapcsán alkalmazott gyógyszereknek is lehetnek idegrendszeri mellékhatásai. Összefoglalónk a rendelkezésre álló hazai és nemzetközi irodalmat összegezve igyekszik a gyakorlatban is hasznos áttekintést adni a SARS-CoV-2-fertőzés jelenleg ismert neurológiai szövődményeiről.