Ideggyógyászati Szemle

Könyvismertetés

GOMBI Róza

1968. DECEMBER 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1968;21(12)

Szerző ismerteti Bechtereva, N. P., Bondarcsuk, A. N., Szmirnov, B. M. és Trohacsev, A. 1.: Az emberi agy mély struktúráinak fiziológiája és pathofiziológiája c. könyvét.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

[A szellemi tevékenység fiziológiai mechanizmusainak tanulmányozásának főbb állomásai az emberben]

N. P. Bechtereva, A. Tchernysheva

[A mentalis aktivitás alatti agyi történések - különösen a legbonyolultabb élő szövetet, az emberi agyat illetően – még jelentős részben nem tisztázottak. A pavlovi iskola nagy érdeme a feltételes reflex aktivitás valószínű agyi anatomofunkcionális sémájának változatos megnyilvánulását determináló fiziológiás mechanizmusoknak a feltárása, mely megvilágítja e mechanizmusoknak a tulajdonságoktól, a környezettől és a szervezettől függő sajátosságait. A magasabb idegtevékenység tanulmányozása céljából megkísérelték adaptálni emberre is a feltételes reflex methodikát. ]

Ideggyógyászati Szemle

Seduxen-kezelés egyes neurológiai megbetegedésekben (neurosis, fájdalom, izomspasmus)

LEHOCZKY Tibor

A Kőbányai Gyógyszergyár által előállított Seduxen 5 mg tabl.-val klinikai therápiás kísérleteket folytatott. 100 osztályos betege közül 77 a neurasthenia, — neurosis különböző csoportjaiba tartozott, 7 betegnél az organikus betegség okozta fájdalom, 16-nál az izomspasmus és kontraktura miatt történt a gyógykezelés. A neurasthenia-neurosis felsorolt 8 csoportját egyenként tárgyalja, és megállapítja, hogy a számbavehető javulás legmagasabb volt a reactiv és a vasovegetativ csoportokban, előbbiben 82,7%, utóbbiban 83,3%. Az összesített számbavehető javulás valamennyi csoportra nézve: 77,8%. Külön kiemeli a neurasthenia anxiosa 75%-os számbavehető javulását, miután úgy külföldi, mint a hazai kutatók kiemelik a diazepam anxiolytikus hatását. Ezek alapján a Seduxen igen kiváló tranquilláns gyógyszer, amely megfelelő adagban (napi 3 X 14, 3X12, 3X1 tabl.) mellékhatás nélküli sedativ hatást fejt ki. A Seduxennek közvetlen fájdalom-csillapító, ill. megszüntető hatása is van, ami nemcsak a különböző typusú arthritisekben, és arthrosisokban, hanem polyneuritisben, neuritisben és neuralgiában is érvényesül. A Seduxen kiváló izomrelaxáns, amit 16 organikus betege közül 13-nál kifejezetten, háromnál közepes fokban észlelt; az adag kellő csökkentésével elkerülhető az izomgyengeség hátrányos mértéke. Adag: kezdeti adagnak ajánlatos a napi 3x1/2 tabl., de a betegek túlnyomó többségénél napi 3x1 tabl. volt megfelelő hatású; bizonyos esetekben a napi 3x 14 tabl. bizonyult kedvezőnek. Tapasztalatai szerint a Seduxen mellékhatásai enyhék, csak túladagolás, vagy egyéni túlérzékenység esetében haladja meg az ismert tranquilláns gyógyszerekét. Aránylag gyakran észlelhető bizonyos-fokú álmosság, azonban ezt, éppúgy, mint a paretikus betegek izomhypotóniáját az adag megfelelő csökkentésével el lehet kerülni.

Ideggyógyászati Szemle

A serum-glutaminsav-oxálecetsav-transzamináz aktivitásának mérése izom-megbetegedésekben

LIPCSEY Attila, SZABADI Elemér, FEKETE Istvánné

A szerzők a GOT enzym activitását mérték egyrészt különböző eredetű izom sorvadásban (myogen és neurogen atrophia) szenvedő betegek serumában, valamint különféle neurologiai megbetegedésekben szenvedő egyének serumában. Tapasztalataik szerint myogen megbetegedésekben — ha egyéb parenchyma széteséssel járó megbetegedés fennállása kizárható - a GOT activitásának mérése jól felhasználható a folyamat myogen jellegének alátámasztására.

Ideggyógyászati Szemle

További vizsgálatok az ember-agy corticosteroid fractióinak kimutatására

FAZEKAS I. Gyula, FAZEKAS Attila

1. Lobaris pneumonia, szívbénulás okozta hirtelenhalál, alkoholos állapotban bekövetkező szívbénulás okozta hirtelenhalál, önakasztás, villámcsapás, apoplexia cerebri, carcinosis peritonei, izonicid-mérgezés, cyan-mérgezés, barbiturát-mérgezés, CO-mérgezés, Wofatox-mérgezés, alkohol-mérgezés+fagyás következtében meghalt 26-92 éves 18 ember (11 férfi és 7 nő) 5 agyterületéből a halál után 1 1/2-10 óra múlva kivonatokat készítettünk, amelyeket Bush 5-ös rendszerben papír-chromatographáltunk, majd 2 n NaOH és 0,1%-os tetrasoliumkék 9:1 arányú keverékével előhívtunk. A kiértékelést a tetrasoliumkék reactió, az NaOH-fluorescentia, az Rf. értékek, a standardok és a nativan kék fluorescentia alapján végeztünk. 2. Az agykivonatokkal együtt standardként különböző mennyiségű tetrahydrocortisolt, tetrahydrocortisolt, cortisolt, cortisont, corticosteront és 11-dehydrocorticosteront is futtattunk. A vizsgált agyterületek : 1. Híd+nyúltagy, 2. kisagy, 3. agyalapi törzsdúcok, 4. nagyagykéreg, 5. nagyagy fehérállománya. 3. Összesen 10 corticosteroid-féleséget mutattunk ki, amelyek közül 6 fractio mindenben megegyezett a standardokkal, a többi nem identificált 4 steroidot X1, X2, X3, X4-el jelöltük. 4. Ezek a steroidok az egyes agyterületeken a haláloktól függően különböző minőségben és mennyiségben voltak kimutathatók. 5. Cortisolt (=hydrocortison) a 18 eset mindegyikében csaknem minden vizsgált agyterületen ki lehetett mutatni. Cortison a szívbénulás miatt, az önakasztás, a villámcsapás, az apoplexia cerebri és a különböző mérgezések legtöbb agyterületén megtalálható volt, de nem tudtuk azt kimutatni az alkoholos állapotban szívbénulás miatt és a cyan-mérgezés miatt meghaltak agyterületein. A többi fractio az egyes agyterületeken változó számban és mennyiségben volt jelen. 6. A legtöbb fractio és a legnagyobb mennyiségben a carcinosis peritonei, valamint a pneumonia miatt meghaltak agyterületein volt található. Legkevesebb fractio és legkisebb mennyiségben az alkoholos állapotban szívbénulás miatt és az alkoholos állapotban különböző mérgezés miatt, valamint az alkoholmérgezés + fagyás miatt meghaltak agyterületein mutatkozott. 7. Korábbi állatkísérleteinkkel és emberi anyagon történt vizsgálatainkkal egybehangzóan jelen vizsgálatainkban is azt észleltük, hogy alkohol hatására az emberi agy minden területén a corticosteroid fractiók száma és mennyisége lényegesen kevesebb az alkoholmentes állapotban meghaltakéhoz viszonyítva. 8. A vizsgált esetekben ay egyes agyterületek összsteroid tartalma nem mutat olyan következetesen fennálló mennyiségbeli sorrendet, amely jellemző volna az egyes halálesetekre. 9. Az életkor, a nem, a mellékvesék súlya, a testsúly, a testmagasság és az agy corticosteroid tartalmának mennyisége és minősége közt megállapítható törvényszerű összefüggést nem sikerült kimutatni. 10. A halál után 10 órán belül az agy corticosteroid tartalmának csökkenése az idő növekedése során nem volt észlelhető.

Ideggyógyászati Szemle

Sclerosis tuberosa és Sturge - Weber-kór együttes előfordulása

SZILÁRD János, MÉSZÁROS Endre

In vivo észlelt 14 éves leánybeteg adatait ismertetik, akinél sclerosis tuberosa előtérben álló tünetei mellett egyidejűleg Sturge-Weber betegségre utaló elváltozások is kimutathatók; emellett a familiaris anamnesisben is többszörös idegrendszeri károsodás, valamint daganatképződés szerepel. Két igen ritkának tartott kórkép együttes észlelése kapcsán fel kívántunk hívni a figyelmet a neuroectodermalis kórképekkel való foglalkozás fontosságára. Egyben áttekintést adunk a két kórképhez társuló különböző dysgenetikus elváltozásokat tárgyaló irodalomra is.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Könyvismertetés

CZOPF József

Klaus Lowitzsch: Kiváltott potenciálok felnőtt és gyermekkorban Klaus Poeck: Differenciáldiagnosztikai kérdések a neurológiában

Lege Artis Medicinae

Könyvekről

Könyvismertetés Frenkl Róbert "Így láttam... sport egészségügy rendszerváltozás"

Ideggyógyászati Szemle

Könyvismertetés

SIMKÓ Alfréd

A szerzők előszavukban hangsúlyozzák, hogy munkájuk bár a biológiai aspektus jegyében fogant, ez önmagában nem jelenti egységes pszichiátriai szemléletük feladását. A csak elismerést érdemlő munka rendkívüli alapossággal, a részfeladatok pontos behatárolásával és emellett olvasmányos stílusban avatja be az olvasót a neurobiológiai alapfogalmakba.

Ideggyógyászati Szemle

Magyar gerinc társaság

VARGA Pétel Pál, PENTELÉNYI Tamás

A spondylolisthesis diagnosztikája és kezelése. Könyvismertetés "Gyakorlati Reumatológia". A Magyar Gerinc Társaság 1993. évi tudományos programja.

Ideggyógyászati Szemle

Könyvismertetés

SZOBOR Albert, NAGY Tibor, ZSENI Annamária, VÉRTES László

Dr. Péter Ágnes: Neurológia, neuropszichológia, Tankönyvkiadó, Budapest 1984. 256 oldal, 29 ábra, 8 színes tábla. Halász Péter: Alvás és alvászavarok. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1982. 242 oldal, 16 ábra Dr. Bánki M. Csaba: Az alkoholizmus biológiai kutatásának eredményei (Alkoholó giai kiskönyvtár, Medicina, 1984. 105 oldalon 7 ábra) Häfner, H., Heimann, H. (szerk.): Gerontopsychiatrie. Gustav Fischer Verlag, Stuttgart, New York, 1983. 22 ábra, 25 táblázat