CT-vezérelt stereotaxiás sugársebészet alkalmazása agyi metasztázisok kezelésében
FEDORCSÁK Imre1, HORVÁTH Ákos2, KONTRA Gábor2, SLOWIK Felicia1, OSZTIE Éva1
1994. JÚLIUS 20.
Ideggyógyászati Szemle - 1994;47(07-08)
Klinikai tanulmány
FEDORCSÁK Imre1, HORVÁTH Ákos2, KONTRA Gábor2, SLOWIK Felicia1, OSZTIE Éva1
1994. JÚLIUS 20.
Ideggyógyászati Szemle - 1994;47(07-08)
Klinikai tanulmány
A CT-vezérelt stereotaxiás sugársebészet (radiosurgery) egy új terápiás eljárás a különböző intracranialis patológiás elváltozások kezelésében. Magyarországon 1991. július 1. óta működik a szerzők által konstruált sugársebészeti rendszer, melyet egy CT-kompatibilis stereotaxiás készülék és egy speciális kiegészítőkkel ellátott lineáris gyorsító (Neptun 10 P) alkot. Az első 20 hónapban 23 beteg 39 metasztázisát kezeltük stereotaxiás irradiációval. A besugárzást követő negyedik hónapban végzett kontroll CT-vizsgálatok során az esetek 82%-ában (19 beteg) teljes remissziót vagy jelentős méretcsökkenést tapasztaltunk, progressziót 9%-ban észleltünk (2 beteg), 9%-uknál (2 beteg) pedig nem változott a tumor mérete. A 26 hónapos követési idő alatt elvesztett 13 beteg közül csak kettő esetében volt neurológiai progresszió a halál oka. Eredményeink alátámasztják azt a megfigyelést, hogy ez a non invazív módszer igen eredményes ebben a betegségcsoportban, a beteg számára nem megterhelő és azokban az esetekben is nagy hatásfokkal alkalmazható, amikor sebészi megoldás nem jöhet szóba.
Ideggyógyászati Szemle
Az inger előtti mikroállapotoktól függő eltérések a vizuális kiváltott válasz téreloszlásában. A P3 eseményfüggő kiváltott potenciál összetevő topográfiai és dimenzionális elemzése. Az össze nem illési negativitás (MMN) vizsgálata macskán. A kezdeti (?) buktatókról, avagy hogyan végezzük precízen és gyorsan az elektrofiziológiai vizsgálatokat újszülött-, csecsemő- és gyermekkorban. Akusztikus P300 kiváltott potenciál skalptopográfiás analízise temporalislebeny-megbetegedésben. Kognitív kiváltott válasz-eltérések pszichiátriai betegeknél. Szédülésre panaszkodó betegek auditoros kiváltott válasz-vizsgálata. Albínók kiváltott válasz-vizsgálata. BAEP--Otoneurológio-Agytörzsi funkciózavar. ,,DSEP dermatomal somatosensory evoked potential". A nervus medianus ingerlésével kiváltott szenzoros válasz agyi vérátfolyásra gyakorolt hatásának vizsgálata SPECT-tel. Elektroretinográfia: a VEP kiegészítő vizsgálata. Elektrofiziolágus szemmel az agytörzsi halálról. Poszterújság. Sphenoidalis tüskék topográfiai analízise. Occipitalis tüskék topográfiai analízise amplitúdómapping útján. lctalis generalizált tüskehullámminták (absence rohamok) amplitúdó mapping elemzése. EEG-változások Sabril (vigabatrin) kezelés mellett. A fotoszenzitív epilepszia előfordulása betegeinkben. Neurometriai vizsgálatok a cerebrovascularis eredetű agyi atrophiás folyamatok eseteiben. Egy epilepsziás család kórtörténete: klinikai és EEG-tünetek. Egy kevéssé ismert, egyszerű EEG-teszt a benignus centrotemporalis és a centralis gócú szimptómás epilepsziák elkülönítésében. Összehasonlító EEG- és CT-vizsgálatok GM-rohamokban szenvedő krónikus alkoholistáknál. Migrén: pszichés tünetek és EEG-eltérések. Az alvásmegvonás nem alvásfüggő, epilepsziát provokáló tényezőinek vizsgálata. Szelektív poradox alvásdepriváció MPTP kezelés után. Mágneses ingerléssel végzett vizsgálatok tapasztalatai gyermekeknél. EMG-vizsgálatok poramyotonia congenitában. Egészséges emberek izmainak komplex elektrofiziológiai analízise, az eredmények reprodukálhatósága. Long-loop reflexvizsgálatok sclerosis multiplexes betegeknél. Perifériás motoros reinnervatio vizsgálata nyulakon a plexus ischi adicus műtéti laesióját követően. Long-loop reflexvizsgálatok tenziós típusú fejfájás kapcsán. A klinikai és az elektrofiziológiai adatok korrelációja lumbalis porckorongbetegségben. Elektrofiziológiai vizsgálatok hyperkalaemiás periodikus bénulásnál. Az SFEMG jelentősége a myasthenia gravis diagnosztikában. Mágneses motoros kiváltott potenciál, intraoperatív monitorozás.
Ideggyógyászati Szemle
1935-1945: Benedek László és kora
Ideggyógyászati Szemle
[A Scheuermann-betegek különböző izomcsoportjainak fokozott tónusa jellegzetes ebben a betegségben, és gyakran fordul elő szekunder fibromyalgia e növekedési zavar után, a fiatal felnőttkorban. Az irodalom arról a klinikai észlelésről számol be, hogy a Scheuermann-beteg serdülők között érzelmi-pszichológiai zavarok figyelhetők meg. Ezen előzmények után arra kerestünk választ, hogy vannak-e a Scheuermann-beteg serdülőknek olyan személyiségjegyeik, melyek - hozzáadódva a gerinc patológiájához - hozzájárulhatnak a jellegzetes izomtónus-fokozódáshoz. A személyiség-diagnosztika 4 pszichológiai tesztjét (Brengelmann-, Taylor-, Lüscher-teszt, neurózis-skála) alkalmazva 52 Scheuermann-beteg serdülő, valamint 52 illesztett egészséges kontrollszemély érzelmi életét vizsgáltuk. A két csoport eredményeit khi-négyzet próbák végzésével hasonlítottuk össze, p<0.05 szignifikancia határral. A legfeltűnőbb különbség a két csoport között az volt, hogy a betegek akarati és diffúz pszichikus feszültsége magasabb volt (c = 1.00 és p < 0.0005); ugyanakkor ezt a feszültségek levezetésének eszköztelensége is kísérte (c = 1.00 és p < 0.0005). Az eredmények arra utalnak, hogy a Scheuermann-beteg serdülők a mindennapi élet stresszeire nem a szokásos levezetéssel válaszolnak, hanem izmaik tónusának fokozódásával. Izomzatuk a stressz-szervük. Ez a tulajdonság - hozzáadódva a gerinc patologiájához - hozzájárulhat a jellegzetes izomfeszességek létrejöttéhez, és esetleg prediszponáló tényező lehet a későbbi szekunder fibromyalgia kialakulásában. A kezelésnek arra is törekednie kell, hogy ezt a „circulus vitiosust" megszakítsa: a rendszeres gyógytorna gyakorlatoknak relaxációs technikákat is tartalmazniuk kell]
Ideggyógyászati Szemle
[Az akut dens törések kezelésének módszere széles körben vitatott témája a nyaki gerincsérülésekkel foglalkozó közleményeknek. A töréskezelés újabb sebészi módszereinek megjelenésével, mint az elülső direkt dens csavarozás és a hátsó Cl-Cli transarticularis csavaros rögzítés, időszerű a dens törések kezelési tervének újraértékelése. A szerzők áttekintik az Országos Traumatológiai Intézetben az 1980 és 1990 közötti időszakban kezelt 115 akut dens axis törést szenvedett betegek eseteit. Vizsgálataik pontosítása érdekében módosított Anderson-D'Alonzo-beosztást vezettek be, mely részletesebben írja le a törés típusát, és így segítséget nyújt a terápiás terv kialakításához. Betegeiket 27 esetben különböző típusú külső rögzítéssel (Halot kivéve), 13 esetben Halo-készülékkel, 22 esetben különböző típusú hátsó Cl-Cll rögzítéssel, és 53 esetben elülső direkt dens csavarozással kezelték. Megállapítják, hogy a modern kezelési tervek felállítása során törekedni kell az atlantoaxiális ízület funkciójának megőrzésére, ha lehetséges. Ezen cél sikerrel valósítható meg az elülső direkt dens csavarozás műtétével. Véleményük szerint a terápiás módszer megválasztásánál elsősorban a törési sík iránya veendő figyelembe, ha a szalagrendszer ép. Ha a törési sík haránt vagy hátra ferde irányú, az elülső direkt dens csavarozás az elsőként javasolható módszer. Előre ferde törési sík esetében Halo-rögzítés vagy Cl-Cil hátsó rögzítés a javasolható módszer.]
Ideggyógyászati Szemle
A szerzők hydrocephalia, intra- és periventricularis vérzés eseteiben végzett dinamikus és színes Doppler-szonográfiás vizsgálataikról számolnak be. Az arteria cerebri media rezisztencia- és pulzatilitásindex-vizsgálata szórt: normális alatti, normális (10-90 percentilis) és normális feletti értékeket mutatott. A toxaemiás terhes agyvérzéses magzatának arteria cerebri media rezisztencia- és pulzatilitásindexe a magzat állapotának rosszabbodásával nőtt. A diasztolés áramlás leállása, illetve a visszafelé folyás mind az arteria cerebri mediában, mind a köldökzsinór-arteriában a magzat életveszélyére utal.
Ideggyógyászati Szemle
Ideggyógyászati Szemle
Az elmúlt évtizedben a sugársebészet az intracerebralis cavernomáknak a világon egyre elterjedtebb, bár továbbra is ellentmondásosnak tekinthető kezelési módja. A mikrosebészeti eltávolítás a szimptómás hemisphaerialis cavernomák kezelésének biztonságos és effektív módja, mély elokvens cavernomák esetén azonban a sebészi eltávolítás indikációja tapasztalt kezekben is viszonylag szűk körre korlátozódik. A sebészileg kockázatos esetekben, főleg az agytörzsben, thalamusban és bazális ganglionokban a sugársebészet jelentősége az utóbbi években felértékelődött a mind effektivitást, mind biztonságot tekintve növekvő pozitív tapasztalattal párhuzamosan. Míg korábban a sugársebészetet inkább többször vérzett, inoperábilis esetekben javasolták, jelenleg elterjedőben van a proaktívabb megközelítés. Egyszer vérzett vagy incidentális esetekben, különösen mély elokvens lokalizációban, tekintve a vérzés kumulatív morbiditását, a kis kockázatú sugársebészet preventív alkalmazása véleményünk szerint a betegek érdekét szolgálja. Annak ellenére, hogy mind többet tudunk természetes kórlefolyásukról, jelenleg nem áll rendelkezésre egyértelmű kezelési algoritmus cavernomák kezelésére, mindhárom kezelési modalitás - obszerváció, mikrosebészet, sugársebészet - létjogosultsága megalapozott, azonban ezek indikációs köre még meghatározásra vár. Ebben legreálisabban prospektív populációalapú adatgyűjtés segítene, melynek megszervezése Magyarországon is időszerű.
Lege Artis Medicinae
Az acromegaliát okozó hypophysisadenoma gyógyításának története egyidős az idegsebészettel. A múlt század első feléig a műtét célja a beteg életének megmentése volt; később a daganat radikális eltávolítása mellett a komplikációmentes, minimális mortalitású és morbiditású műtétre törekedtek. Ma a fentiek mellett a megmaradt hypophysisállomány teljes megkímélése, a hypophysis normális funkciójának helyreállítása a feladat. A mikroszkóptechnika fejlődése, a sebészeti feltárások minimálisan invazív iránya, az endoszkóp idegsebészeti bevezetése, a háromdimenziós, komputervezérelt neuronavigáció, az intraoperatív színes Doppler-ultrahangvizsgálatok, továbbá az intraoperatív real-time MRI hatékonyan szolgálják a fenti célokat. A gyógyszerkutatások eredményei az utóbbi években újabb és újabb ígéretes, a sebészi kezelést nem helyettesítő, hanem kiegészítő lehetőségeket teremtettek (szomatosztatinanalógok, GH-receptor-agonisták). A sebészeti kezelés kiegészítőjeként, bizonyos esetekben helyettesítőjeként új sugársebészeti módszerek (sztereotaxiás besugárzás, gammakés, nehézrészecske-besugárzás) kerültek az idegsebészek fegyvertárába.
Ideggyógyászati Szemle
Célkitűzés - A vizsgálat célja olyan nagy pontosságú kisállat részagy-besugárzási technika kidolgozása, amellyel egyidejűleg két patkány azonos agyi régiójának szelektív irradiációja végezhető. Módszer - Saját fejlesztésű immobilizációs rendszert alkal - mazva a BrainLab sztereotaktikus besugárzó egységével 30-90 Gy egyszeri dózissal irradiáltuk 22 Wistar-patkány homloklebenyét. A módszer reprodukálhatóságát és tolerálhatóságát értékeltük, valamint a besugárzási tervek ellenőrzése céljából részletes dozimetriai méréseket végeztünk. Az állatokat az irradiáció után 2, 4 és 6 hónappal vizsgáltuk mágneses magrezonancia-képek segítségével (MRI), majd a morfológiai elváltozások értékelését hisztológiai vizsgálattal egészítettük ki. Eredmények - A két állat egyidejű kezelését szolgáló immobilizációs eszköz kiváló reprodukálhatóságot biztosított és az állatok jól viselték. A dozimetriai mérések jó egyezést mutattak a tervezett dóziseloszlással, azonban a mért abszorbeált dózis 30%-kal alacsonyabb volt a tervezettnél. A megfelelő dóziskorrekció után 30, 70 és 90 Gy dózisszinteken 0, 20 és 100%-os mortalitást detektáltunk. A T2-szignál és a strukturális MRI-változások dózis- és időfüggőnek bizonyultak. Még a 30 Gy nem okozott strukturális változásokat, a 70 Gy dózissal besugarazott csoportban azonban két esetben is cisztikus nekrózis alakult ki, négy hónappal a besugárzás után. A szövettan ≥70 Gy dózisnál, mindkét frontális lebeny nekrózisát mutatta, miközben a környező területeken nem volt értékelhető mikroszkópos elváltozás. Következtetés - Az általunk kialakított patkány részagybesugárzási technika humán sztereotaktikus rendszerben, nagy pontosságú, egyszeri dózisleadást biztosít egyidejűleg két kisállat számára, kifejezett agyi károsodást okozva az előre meghatározott térfogatban. Ez a módszer jól alkalmazható a sugárhatás kísérletes tanulmányozására.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás