Ideggyógyászati Szemle

Beszámoló a Román Népköztársaságban eltöltött 2 hónap tapasztalatairól

VELOK Gyula1

1959. MÁRCIUS 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1959;12(03)

Szerző beszámol a Román Népköztársaságban eltöltött 2 hónap tapasztalatairól.

AFFILIÁCIÓK

  1. Debrecen, Idegklinika

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Az öregkori elmebetegségek kórszövettani jellegzetességei

MISKOLCZY Dezső

El kell ismernünk, hogy a haladottabb korban fellépő idegrendszeri betegségek, pontosabban elmebetegségek, mai osztályozásához éppen a histopathológiai kutatások révén jutottunk el. Az anatómiai substratum ismerete alapján sikerült az öregkori dementiák sorából az arteriosklerotikus dementiát kiemelni.

Ideggyógyászati Szemle

A haemispherectomiában részesült betegek EEG. vizsgálata

JUHÁSZ Pál, OBÁL Ferenc

Öt olyan beteg sorozatos EEG. vizsgálatáról számolunk be, akik közül 3-nál epilepsiát és oligophréniát fenntartó infantilis hemiplegia, 2-nél diffúz malignus glioma miatt történt haemispherectomia. Az atrophiás cerebrumra a lapos polyrhythmusos, dysrhythmiás görbe jellemző, melynél a sensoros ingerek electromos felelete elmarad, az alvás stadiumok nem követhetők. Az „ép” oldal műtét előtti electromos görcspotenciáljai nem jelenthetnek műtéti contraindicatiót, ha az atrophiás oldal electromos epilepsiás kisülései kifejezettebbek. Műtét után az epilepsia klinikai manifestaciói is javulnak, kedvező esetben a beteg rohammentes lesz. (Ha az ép oldal műtét előtti görcs potenciáljai secundár kisülések.) Kóros struktúrák eltávolítása biztosíthatja az egyébként ép képletek műtét előtti kóros electromos tevékenységének normalizálódását.

Ideggyógyászati Szemle

Chronicus schizophren betegen LSD intoxicatioban mutatkozó psychopathologiai változások

IRÁNYI Jenőné

Egy chronicus schizophren betegen sorozatos LSD kísérletek során meg győződhettünk, hogy az LSD intoxicatio a beteg alaptüneteit nem változtatta meg. Az egészséges egyénen is kiváltható LSD psychosis ötvöződött a beteg alaptüneteivel. Az ötvöződött képen belül azonban észlelhettük az LSD-nek egy olyan alap psychosist módosító hatását is, mely extensitásbeli és intensitásbeli változásban nyilvánult meg anélkül, hogy qualitativ különbség kifejlődött volna. Az irodalomban említenek egymást követő napon való adagoláskor kifejlődő fokozódó LSD tolerantiát (L. S. Cholden: schizophreneknél: H. Ishell: narcománoknál). Vizsgálataink alapján IV. A. Stoll, valamint Anderson és Rawnsley kísérleti eredményei erősíthetők meg. A toxicus tünetek sem mennyiségileg, sem minőségileg nem álltak arányban a dózisok nagyságával és a beteg alaptünetei is dózistól függetlenül fokozódtak, illetve halványultak. Model psychosis kialakulásakor többféle constellativ tényező (az alkalmazott dózis, a biológiai és psychopathológiai status, valamint a kísérleti situatio változása) kölcsönhatást gyakorló erejével kell számolni.

Ideggyógyászati Szemle

A schizophreniás gondolkodászavar kérdéséhez

DRIETOMSZKY Jenő

Normál-psychológia ismérvek és psychopathológiai kutatási eredmények tükrében kíséreltük meg egy schizophreniás betegünk tüneteinek, magatartásának elemzését. Betegünknél az érzelmi functiók relatív megtartottsága mellett a gondolkodásnak igen előrehaladott formai zavara volt megfigyelhető. Vizsgálat tárgyává egy meghatározott szituációban adott teljesítményét tettük, és úgy értékeltük ezt a productiót, hogy az érzelmi functiók megtartottsága adott lehetőséget a teljesítmény relatíve jó kivitelezésére. Sőt, a viszonylag jó teljesítményben mutatkozó hibát is, a megtartott, de irregularis emotionalis reactios-készséggel kíséreltük meg indokolni. Külön ki kívántuk emelni, a munkatherápia megfelelő esetben való alkalmazásának fontosságát, oly értelemben, hogy talán megengedhető az az általánosítás, hogy az érzelmi élet relatív épségét mutató esetekben mindenképpen megkísérelhető az, annál is inkább, mivel — mint ez esetünk is példázza — a rendszeres foglalkoztatás elhagyása — még ilyen esetben is — a gondolkodászavar elmélyülését, azaz, a kórkép progressioját eredményezi.

Ideggyógyászati Szemle

Az alvás és a nikotinsav vascularis hatása

KASSAI György

A nikotinsav vascularis reakciójára vonatkozó irodalom ismertetése után szerző indokoltnak tartotta, hogy megvizsgálja egy alapvető központi eredetű működésnek, az alvásnak hatását az eddig tisztán periferiás eredetűnek tartott reakcióra.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

[A transforaminalis epiduralis szteroidbefecskendezés hatékonyságának értékelése távoli lateralis ágyéki sérv esetén]

EVRAN Sevket, KATAR Salim

[Az összes ágyéksérv körülbelül 0,7–12%-a távoli lateralis ágyéksérv (FLDH). Az FLDH a gyakoribb centrális és paramedialis ágyéksérvekhez képest súlyosabb és tartósabb radicularis fájdalmat okoz az ideggyök és a dorsalis gyöki ganglion közvetlen összenyomódása miatt. Azoknál a betegeknél, akik nem reagálnak a konzervatív kezelésre, így például a gyógyszeres kezelésre vagy a fizikoterápiára, és akiknél még nem alakultak ki neurológiai hiánytünetek, az ideggyök sérülése és a synovialis ízületek károsodása miatti gerincinstabilitás kockázata miatt nehéz dönteni a műtét szükségességéről. Vizsgálatunkban a transforaminalis epiduralis szteroidinjekció (TFESI) hatását kívántuk értékelni mind a fájdalomkontroll, mind a funkcionális kapacitás javulására FLDH-ban szenvedő betegeknél. Összesen 37 olyan, konzervatív kezelésre nem reagáló, neurológiai hiánytünetmentes beteget vontunk be a vizsgálatba, akinek radicularis fájdalmát az ágyéki MR-felvételen látható távoli lateralis ágyéksérv okozta. A betegeknél praeganglionos irányból TFESI alkal­mazására került sor. A betegek kezelés előtt felvett vizuális analóg skála (VAS) és Oswestry Disability Index (ODI) pontszámait a beavatkozás utáni 3. hét, továbbá 3. és 6. hónap VAS- és ODI-pontszámaival hasonlítottuk össze. Az átlagos kezdeti VAS-pontszám 8,63 ± 0,55 volt, míg a 3. hét és a 3., 6. hónap VAS-pontszámainak átlagos értéke 3,84 ± 1,66; 5,09 ± 0,85; 4,56 ± 1,66 volt. A VAS-pontszám csökkenése statisztikailag szignifikánsnak bizonyult (p = 0,001). Az átlagos kezdeti ODI-pontszám 52,38 ± 6,84 volt, míg a 3. hét és a 3., 6. hónap ODI-pontszámainak átlagos értéke 18,56 ± 4,95; 37,41 ± 14,1; 34,88 ± 14,33 volt. Az ODI-pontszám csökkenése statisztikailag szignifikánsnak bizonyult (p = 0,001). Ez a tanulmány kimutatta, hogy a TFESI hatékonyan javítja a funkcionális kapacitást és a fájdalom­kontrollt olyan betegek esetén, akik távoli lateralis ágyéksérv miatti radicularis tüneteit nem lehet műtéti úton ke­zelni. ]

Nővér

A kiégés összefüggése különböző szociodemográfiai és munkahelyi tényezőkkel a COVID-19 pandémia idején egészségügyi szakdolgozók körében

NÉMETH Anikó, IRINYI Tamás

Felmérni a 2020-as évre vonatkozóan az egészségügyi szakdolgozók kiégettségének mértékét, valamint ennek összefüggését különböző szociodemográfiai és munkahelyi tényezőkkel. A keresztmetszeti vizsgálat egy saját szerkesztésű online kérdőívvel történt 2021 elején. 1965 kitöltő válaszainak értékelése SPSS 23.0 statisztikai programmal, leíró statisztikával, Khi-négyzet és Kruskal-Wallis próbával készült (p<0,05). Eredmények: A megkérdezettek 46,7%-a mutatja a súlyos kiégés tüneteit. Az életkor, a családi állapot, az egészségügyi ellátás szintje, az egészségügyben eltöltött évek száma nincs összefüggésben a kiégéssel, viszont a bizonytalan jövőkép, a kereset változásának megítélése és a munkahelyi bizonytalanság szignifikáns összefüggést mutatott (p<0,000). Következtetések: Az egészségügyben dolgozók lelkiállapota fokozatosan romlik, melyhez valószínűleg a COVID-19 pandémia miatt kialakult helyzet is hozzájárul. A rossz lelkiállapotban lévők bizonytalannak érzik jövőképüket, munkájukat, mely ha így marad, a jövőben tovább nehezíti a betegellátást.

Nővér

A méhnyakrákkal érintett nők életminőség-vizsgálata a kezelést követően

KOZMANN Krisztina, JÁNOSNÉ PÁNKI Roxána, FERENCZY Mónika, KOMLÓSI Kálmánné, KARÁCSONY Ilona

A méhnyakrákban szenvedő nők körében a szexuális funkció, funkcionális működés és életminőség vizsgálata. Leíró, keresztmetszeti, kvantitatív kutatás során, a nem véletlenszerű, célirányos mintavétel célcsoportja a FIGO I./II./III. stádiummal diagnosztizált méhnyakrákkal érintett nők (N=91), akiknél több mint öt hónap telt el az utolsó terápiás kezelés óta. A vizsgálat során standard kérdőíveket alkalmaztunk, amelyeket kiegészítettünk saját szerkesztésű kérdésekkel. Az adatokat Microsoft Office Excel programmal elemeztük, leíró és matematikai statisztikai számítást végeztünk (p<0,05). A sugárterápiában részesült kitöltők szignifikánsan magasabb értéket értek el a funkcionális státuszban (p<0,05) és emocionális funkcióban, mint akik nem kaptak sugárkezelést (p<0,05). A kitöltőknek, akiknek alacsonyabb szintű a lelki jóllétük, azoknál szignifikánsan gyakrabban jelentek meg alacsonyabb szintű szexuális funkciók és magasabb szintű nőgyógyászati problémák (p<0,05). A méhnyakrákkal érintett nők gyakran tapasztalnak a betegséggel és a kezeléssel járó életminőségre visszaható szomatikus és pszichés zavarokat, amelyek gyakran úrrá lesznek rajtuk.

Lege Artis Medicinae

Lipótmezei emlék. 2. rész

RIHMER Zoltán

Visszaemlékezésem első részében* összefoglaltam az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben medikusként, be­osztott orvosként, majd osztályvezető főorvosként eltöltött több mint három és fél évtizedemet. A most következő részben arról írok, milyen szerepet játszott életemben a Lipótmező, és miért volt alapvetően hibás az intézet bezárása 2007-ben.

Lege Artis Medicinae

„Olykor úgy éreztem, én jobban értem még, mit akar a beteg mondani” Orvosi antropológia - orvostanhallgatók terepmunkatapasztalatai

ZANA Ágnes, ZSINKÓ-SZABÓ Zoltán

A tanulmány a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán futó orvosi antropológia tantárgy oktatásában szerzett tapasztalatokról számol be. Az orvosi antropológiát sokan a „Dr. Csont-féle” fizikai antropológiával azonosítják, holott e tudományterület a kulturális antropológia egyik, alkalmazott antropológiával foglalkozó ága. A gyakorlatok során a preklinikai éveiket töltő - tehát már nem laikus, még nem gyógyító - hallgatók többek között antropológiai terepmunkát, részt vevő megfigyelést végeznek az általuk választott egészségügyi intézményben: kórházi osztályon, családorvosi rendelőben vagy alternatív gyógyászati központban/rendelőben. A terepmunka célja a különböző gyógyító rendszerek, és az orvos-beteg viszony vizsgálata, értelmezése. Az utóbbi kilenc év alatt közel ötszáz terepmunka-beszámoló született, ezek alapján a tanulmány kísérletet tesz arra, hogy összegezve a tapasztalatokat, képet alkosson a hazai orvoslás pluralizmusáról, a különböző gyógyítási rendszerek használhatóságáról és esetleges hibáiról, és végső soron az orvosi antropológia tantárgy hatékonyságáról.