Ideggyógyászati Szemle

Beszámoló a II. csehszlovák psychiatriai kongresszusról

FARAGÓ István, KARDOS György, SIMKÓ Alfréd

1961. OKTÓBER 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1961;14(10)

A szerző beszámol a II. csehszlovák psychiatriai kongresszusról.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Vasomotoros functiók vizsgálata sclerosis multiplexben

HUSZÁK István, SZILÁRD János, BOGDÁN Ernő

1. A keringési systemára ható biogen aminok : a noradrenalin, a histamin, s az acetylcholin hatásuk első phasisában a controllokhoz viszonyítva nem okoznak nagyobb, ill. csökkentebb vérnyomás változásokat. 2. A fenti anyagok hatására bekövetkező ellenregulatios működések a Sm-nél a controllokhoz viszonyítva túlzottak és tartósabbak. 3. A homeostasis bekövetkezése különösen az Sm ,,Schub”-phasisában késik. 4. Histaminnal szemben Sm-nél több esetben ellentétes reactio észlelhető.

Ideggyógyászati Szemle

Temporális epilepsia-műtétek eredményei mélyen fekvő gócok eseteiben

FÉNYES István, ZOLTÁN László, FÉNYES György

34 temporális epilepsiás beteg műtéti eredményeit értékeltük ki, akiknél temporális lobektómia történt a mély anatómiai strukturák eltávolításával együtt. Traumás etiológiájú, jól körülírt macro- vagy értékesíthető micro-anatómiai eltávozással járó eseteket kizártuk anyagunkból. EEG vizsgálatok az esetek túlnyomó többségében mélyen fekvő temporális epileptogén gócokat tüntettek fel. A műtét utáni idő katamnesztikus feldolgozása azt mutatta, hogy eseteink műtéti eredményei 56%-ban "jó"-nak, 44%-ban pedig "csekély"-nek voltak mondhatók. A "változatlan" esetek száma nem haladta meg a 20%-ot. A preoperativ EEG nem megbízható jel a műtéti prognózist illetően: számos, kedvezőtlennek tekinthető EEG-elváltozással bíró betegünk nagy mértékben javult a műtét következtében és megfordítva. Az eseteinkben elért jó műtéti eredményeket a postoperativ EEG-görbék sem tükrözik vissza minden esetben híven; ugyanezt mondhatjuk rossz műtéti eredményeinkről is. Mindebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a rossz prognózist jelentő EEG-görbe nem jelent feltétlenül ellenjavallatot a temporális epilepsia-műtét elvégzése szempontjából. Ilyen esetek tekintélyes százalékában jó, sőt, kitűnő eredményt is sikerült elérnünk. Azonban, véleményünk szerint, még csekély eredmény esetén is érdemes volt a műtétet elvégezni, mert az epilepsia az a betegség, amely a betegre és környezetére általában igen nagy megterhelést ró, továbbá, mert mortalitása oly csekély, hogy a beteget nem tesszük ki komolyabb veszélynek. Az EEG-felvételek nagy részét prof. Dr, Obál Ferenc leletezte, kisebb része és azok tudományos feldolgozása egyikünk (F. I. ) munkája. A közölt fotogramokat Horváth Marianne készítette.

Ideggyógyászati Szemle

Fáradásvizsgálatokra szerkesztett reflexometriás készülék

LIPÁK János

Egyszerű és olcsó készüléket szerkesztettünk a reflexidő pontos regisztrálására, amely a különböző jellegű fáradásvizsgálatokra (munka, sport, oktatás, neurosis) nagymértékben alkalmas.

Ideggyógyászati Szemle

Glutaminsav-oxálecetsav transaminase meghatározások csecsemő- és gyermekkori ideggyógyászati megbetegedésekben

SZÁSZ Gábor

Glutaminsav-oxálecetsav transaminase (GOT) aktivitás meghatározásokat végeztünk 12 akut meningitis és 2 pathologiás idegrendszeri tünetek visszamaradásával gyógyult meningitis ill. encephalitises esetünknél, összesen 42 alkalommal. Minden esetben emelkedett aktivitást észleltünk a liquorban az akut periódus kezdetén. A kezelés hatására az esetek egyrészénél az enzymaktivitás rohamosan csökkent. Huzamos ideig fennálló cerebrális gyulladásoknál az LGOT érték sem mutatott egyértelműen csökkenő tendenciát, sőt 2 idegrendszeri károsodással gyógyult esetünknél a későbbiekben is találtunk emelkedett enzymaktivitást.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

„Olykor úgy éreztem, én jobban értem még, mit akar a beteg mondani” Orvosi antropológia - orvostanhallgatók terepmunkatapasztalatai

ZANA Ágnes, ZSINKÓ-SZABÓ Zoltán

A tanulmány a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán futó orvosi antropológia tantárgy oktatásában szerzett tapasztalatokról számol be. Az orvosi antropológiát sokan a „Dr. Csont-féle” fizikai antropológiával azonosítják, holott e tudományterület a kulturális antropológia egyik, alkalmazott antropológiával foglalkozó ága. A gyakorlatok során a preklinikai éveiket töltő - tehát már nem laikus, még nem gyógyító - hallgatók többek között antropológiai terepmunkát, részt vevő megfigyelést végeznek az általuk választott egészségügyi intézményben: kórházi osztályon, családorvosi rendelőben vagy alternatív gyógyászati központban/rendelőben. A terepmunka célja a különböző gyógyító rendszerek, és az orvos-beteg viszony vizsgálata, értelmezése. Az utóbbi kilenc év alatt közel ötszáz terepmunka-beszámoló született, ezek alapján a tanulmány kísérletet tesz arra, hogy összegezve a tapasztalatokat, képet alkosson a hazai orvoslás pluralizmusáról, a különböző gyógyítási rendszerek használhatóságáról és esetleges hibáiról, és végső soron az orvosi antropológia tantárgy hatékonyságáról.

Klinikai Onkológia

A CDK 4/6 gátlók emlőrákban: a jelen ellentmondásai és a jövő irányai

SPRING M. Laura, WANDER A. Seth, ZANGARDI Mark, BARDIA Aditya

A beszámoló célja leírni és összefoglalni a CDK 4/6 gátlók szerepét hormonreceptor-pozitív (HR+) áttétes emlőrákban (HR+MBC), valamint rávilágítani a jelen ellentmondásaira és a kutatás kibontakozó új területeire. Jelenlegi leletek: A palbociclib, a ribociclib és az abemaciclib egyaránt befogadást nyertek HR+MBC kezelésére egy aromatázgátlóval vagy a fulvestranttal való kombinációban. Az abemaciclib előzetesen kezelt esetekben monoterápiában is alkalmazható. A téma megválaszolatlan alapkérdései a következők: Minden HR+MCB-ben szenvedő betegnél az első vonalban vagy csak egy későbbi vonalban kell alkalmazni a CDK 4/6 gátlókat? Kérdéses a teljes túlélésre gyakorolt hatás, kérdéses a folyamatos CDK 4/6 gátlás szerepe, kérdéses a klinikai rezisztencia kialakulásának mechanizmusa és a kezelések sorrendje is. Összefoglalás: A CDK 4/6 gátlók kifejlesztése megváltoztatta a HR+MBC-s betegek kezelését. További kutatások szükségesek az optimális kezelési sorrend meghatározásához, a rezisztenciát vezérlő mechanizmusok megértéséhez és a rezisztencia megelőzését és legyőzését célzó, valamint az áttétes emlőrákos betegség kimenetelének javításához szükséges új terápiás stratégiák kialakításához.

Hypertonia és Nephrologia

Beszámoló az ERA/EDTA 57. (virtuális) kongresszusának néhány meghatározó előadásáról

KOVÁCS Tibor

A koronavírus-járványra tekintettel az idei évben az Európai Vesetársaság (ERA-EDTA) évenkénti grandiózus konferenciáját online módon rendezte meg 2020. június 6–9. között. Jelen közleményben a számomra érdekesnek tartott szekciókból készítettem egy összefoglalást, azzal a céllal, hogy bemutassam a nefrológia számos területén az elmúlt évben történt fejlődést, illetve az egyes témákban részletesebb elmélyülést szándékozók számára, néhány friss irodalmi utalást, hogy segítséget nyújtsak a részletek további tanulmányozásához.

Ideggyógyászati Szemle

Az idegtudományi kutatások új eredményeinek tanulságai – a mentális zavarok tünettani és etiológiai heterogenitásának háttértényezői

OSVÁTH Péter

Napjainkban a genetikai, neurobiológiai, neuropszichológiai és pszichoszociális kutatások középpontjában a pszichiátriai betegségek etiológiájának pontosabb felderítése áll, különös tekintettel az egyes rizikófaktorok szerepére és komplex interakcióira. Azonban egyre nagyobb kihívást jelent az eltérő szempontú és módszerű kutatások eredményeinek koherens elméleti keretben való értelmezése, pedig csak ez vezet­het a pszichiátriai betegségek komplexitásának és ki­alakulásuk mechanizmusának pontosabb megérté­sé­hez. A közlemény célja a mentális zavarok etioló­giai hátteré­vel kapcsolatos új kutatási irányvonalak áttekintése, valamint az ezek integrálása érdekében kidolgozott Research Domain Criteria (RDoC) rendszer bemutatása. A legrangosabb pszichiátriai szaklapokban az elmúlt öt évben megjelent nagy esetszámú kutatások­ról beszámoló közlemények áttekintése, melyek a mentális zavarok etiológiájával kapcsolatos új eredményeket foglalták össze. Bár a jelenlegi osztályozás szerint a mentális zavarok szigorúan elkülönített diagnosztikus kategó­riákat alkotnak, az új eredmények arra utalnak, hogy ezek a markáns különbségek a tünettani, genetikai és neurobiológiai háttér vonatkozásában nem észlelhetők, hiszen kiderült, hogy számos mentális zavar hátterében közös molekuláris genetikai rizikófaktorok vannak, melyek közös neurobiológiai patomechanizmusokra utalhatnak. A kutatási eredmények a pszichiátriai nozológia etiológiai alapokon történő újragondolásának szükségességét támasztják alá, és fontos előrelépést je­lentenek a mentális zavarok neurobiológiai háttérténye­zőinek pontosabb felderítésében és így a célzottabb terápiás módszerek kifejlesztésében is. Ebben komoly segítséget jelenthet az RDoC szempontrendszerének kidolgozása, hiszen ez a dimenzionális megközelítés annak esélyét nyújtja, hogy a – napjainkban még sokszor diffúz vagy akár ellentmondásos – idegtudományi kutatási eredményeket egy­séges elméleti keretbe integrálva a mentális zavarok etiológiájának, nozológiájának és terápiájának új aspektusai is megismerhetőek legyenek.

Nővér

Pályaválasztás 2020 - beszámoló az egészségügyi hivatást népszerűsítő kamarai kampányról

BALOGH Zoltán, BABONITS Tamásné

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara az elmúlt évben megkezdett egészségügyi hivatást népszerűsítő országos kampányt 2019-ben tovább folytatta. Újabb, az egészségügyi hivatást népszerűsítő kampányfilmek készültek el, melynek bemutatását ismét az iskolai tanév kezdetére időzítette azzal a céllal, hogy a 2019/2020-as tanévben a most még iskolapadban ülő, a pályaválasztás előtt álló fiataloknak, a következő generációnak megmutassák a szakdolgozói, kiemelten az ápolói munka érdekes és izgalmas világát.