Ideggyógyászati Szemle

Beszámoló

KÉKESI Ferenc

1985. MÁJUS 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1985;38(05)

Beszámoló a Synapse-50 konferenciáról, amelyet a Montreali Neurológiai Intézet és Kórház (Montreal Neurological Institute and Hospital) fennállásának 50. évfordulójára rendeztek, 1984. szept. 23–26-án Montrealban.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

A parkinsonismus bromocriptine (Parlodel) kezelésének 5 éves tapasztalata

LIPCSEY Attila, PERES Aladár, RÉVÉSZ Tamás

A szerzők 5 év óta végeznek szisztematikus vizsgálatokat parkinsonos betegek kombinált kezelése során, a Parlodel (bromocriptine) hatásosságát illetően. 56 betegnél alkalmazták a Parlodelt. Beteganyaguk jelentős számú idős pácienst foglal magában és a betegek a Parlodelt minden más antiparkinsonos szernél jobban tolerálták. Számottevő mellékhatást nem tapasztaltak. A komplex kezelés során a Parlodel alkalmazásával az egyéb antiparkinsonos szerek (köztük az L-dopa) dózisa egyes esetekben csökkenthető volt. Hatásosnak találták a készítményt terápiarezisztens esetekben on-off, wearing off jelenségeket mutató betegeknél.

Ideggyógyászati Szemle

A pszichiátriai betegségek homokóra-modellje az endogén pszichózisok példáján bemutatva

PETHŐ Bertalan

Jaspers koncepciójából kiindulva a szerző korábban a betegségegységek fogalmi kontinuuma szerinti orientálódást javasolta. Ennek a lineáris betegség modellnek megfelelő fogalmi kontinuum mentén – ami nem a betegség és a normalitás közötti kontinuumot jelenti – a pszichopatológiai szindróma meghatározott időtartamú kórlefolyással (kis betegség-egység), ill. etiopatogenezissel (etiopatogenetikai-szindromatológiai betegegység) bővülve építhető tovább, egészen a teljes betegségegységig (azonos etiológia, patogenezis, szindróma, kórlefolyás, kórkimenetel, végállapot és szomatikus lelet). A kórkimenetel pszichopatológiai és szociális adaptációzavarokat jelző változói empirikus vizsgálatok szerint relatíve antagonista nyílt rendszert képeznek. Ebből a leletből kiindulva és a multiaxiális osztályozások koncepcióit felhasználva, dolgozta ki a szerző a lineáris betegségmodell továbbfejlesztéseként az ún. homokóra-modellt, ami tükrözi az élettörténet és a kórtörténet összeszövődését, egyszersmind jól tesztelhető hipotézisek kidolgozására és egyfelől a biológiai, másfelől a szociálpszichiátriai szemlélet szintézisének munkálására ad lehetőséget.

Ideggyógyászati Szemle

Atípusos és maradandó tünetekkel járó migrén

MOLNÁR Erzsébet, GÁCS Gyula

A szerzők egy fekvőbeteg-osztályon fejfájással kezelt betegek között észlelt komplikált migrénes betegeik anyagát elemzik. Felhívják a figyelmet a kórkép viszonylagos gyakoriságára, variációira és differenciál-diagnosztikai problémáira. Egy esetükben a komplikált migrénes rohamok egyike során az arteria cerebri posterior elzáródása alakult ki maradandó látótérkieséssel. Kiemelik a maradandó tünetekkel járó, ill. „fejfájás nélküli migrénes" esetek jelentőségét a kórkép patomechanizmusának klinikai oldalról történő megközelítésében.

Ideggyógyászati Szemle

A Parkinson-kór kezelése Bács-Kiskun megyében

MATEJKA Zsuzsanna

A közlemény ismerteti a Bács-Kiskun megyében nyilvántartott Parkinson kórban szenvedő betegek számát és a betegség kezelésében alkalmazott gyógyszerek felhasználását. A szerző megállapítja, hogy az ideg-elmeágyak katasztrofálisan alacsony száma, valamint a szakorvos-hiány következtében a betegség megnyugtató szűrése, gondozása és gyógyszeres terápiája a megyében nem megoldott.

Ideggyógyászati Szemle

Beszámoló a Lengyel Tudományos Akadémia Neurológiai Osztálya által 1984. június 14-én és 15-én Lodzban rendezett SM konferenciáról

PÁLFFY György

A kétnapos ülésszak alatt hazai és külföldi szakemberek a sclerosis multiplex biokémiai hisztokémiai, immunológiai, klinikai és epidemiológiai kutatása terén végzett vizsgálataikról számoltak be.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

„Olykor úgy éreztem, én jobban értem még, mit akar a beteg mondani” Orvosi antropológia - orvostanhallgatók terepmunkatapasztalatai

ZANA Ágnes, ZSINKÓ-SZABÓ Zoltán

A tanulmány a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán futó orvosi antropológia tantárgy oktatásában szerzett tapasztalatokról számol be. Az orvosi antropológiát sokan a „Dr. Csont-féle” fizikai antropológiával azonosítják, holott e tudományterület a kulturális antropológia egyik, alkalmazott antropológiával foglalkozó ága. A gyakorlatok során a preklinikai éveiket töltő - tehát már nem laikus, még nem gyógyító - hallgatók többek között antropológiai terepmunkát, részt vevő megfigyelést végeznek az általuk választott egészségügyi intézményben: kórházi osztályon, családorvosi rendelőben vagy alternatív gyógyászati központban/rendelőben. A terepmunka célja a különböző gyógyító rendszerek, és az orvos-beteg viszony vizsgálata, értelmezése. Az utóbbi kilenc év alatt közel ötszáz terepmunka-beszámoló született, ezek alapján a tanulmány kísérletet tesz arra, hogy összegezve a tapasztalatokat, képet alkosson a hazai orvoslás pluralizmusáról, a különböző gyógyítási rendszerek használhatóságáról és esetleges hibáiról, és végső soron az orvosi antropológia tantárgy hatékonyságáról.

Klinikai Onkológia

A CDK 4/6 gátlók emlőrákban: a jelen ellentmondásai és a jövő irányai

SPRING M. Laura, WANDER A. Seth, ZANGARDI Mark, BARDIA Aditya

A beszámoló célja leírni és összefoglalni a CDK 4/6 gátlók szerepét hormonreceptor-pozitív (HR+) áttétes emlőrákban (HR+MBC), valamint rávilágítani a jelen ellentmondásaira és a kutatás kibontakozó új területeire. Jelenlegi leletek: A palbociclib, a ribociclib és az abemaciclib egyaránt befogadást nyertek HR+MBC kezelésére egy aromatázgátlóval vagy a fulvestranttal való kombinációban. Az abemaciclib előzetesen kezelt esetekben monoterápiában is alkalmazható. A téma megválaszolatlan alapkérdései a következők: Minden HR+MCB-ben szenvedő betegnél az első vonalban vagy csak egy későbbi vonalban kell alkalmazni a CDK 4/6 gátlókat? Kérdéses a teljes túlélésre gyakorolt hatás, kérdéses a folyamatos CDK 4/6 gátlás szerepe, kérdéses a klinikai rezisztencia kialakulásának mechanizmusa és a kezelések sorrendje is. Összefoglalás: A CDK 4/6 gátlók kifejlesztése megváltoztatta a HR+MBC-s betegek kezelését. További kutatások szükségesek az optimális kezelési sorrend meghatározásához, a rezisztenciát vezérlő mechanizmusok megértéséhez és a rezisztencia megelőzését és legyőzését célzó, valamint az áttétes emlőrákos betegség kimenetelének javításához szükséges új terápiás stratégiák kialakításához.

Hypertonia és Nephrologia

Beszámoló az ERA/EDTA 57. (virtuális) kongresszusának néhány meghatározó előadásáról

KOVÁCS Tibor

A koronavírus-járványra tekintettel az idei évben az Európai Vesetársaság (ERA-EDTA) évenkénti grandiózus konferenciáját online módon rendezte meg 2020. június 6–9. között. Jelen közleményben a számomra érdekesnek tartott szekciókból készítettem egy összefoglalást, azzal a céllal, hogy bemutassam a nefrológia számos területén az elmúlt évben történt fejlődést, illetve az egyes témákban részletesebb elmélyülést szándékozók számára, néhány friss irodalmi utalást, hogy segítséget nyújtsak a részletek további tanulmányozásához.

Ideggyógyászati Szemle

Az idegtudományi kutatások új eredményeinek tanulságai – a mentális zavarok tünettani és etiológiai heterogenitásának háttértényezői

OSVÁTH Péter

Napjainkban a genetikai, neurobiológiai, neuropszichológiai és pszichoszociális kutatások középpontjában a pszichiátriai betegségek etiológiájának pontosabb felderítése áll, különös tekintettel az egyes rizikófaktorok szerepére és komplex interakcióira. Azonban egyre nagyobb kihívást jelent az eltérő szempontú és módszerű kutatások eredményeinek koherens elméleti keretben való értelmezése, pedig csak ez vezet­het a pszichiátriai betegségek komplexitásának és ki­alakulásuk mechanizmusának pontosabb megérté­sé­hez. A közlemény célja a mentális zavarok etioló­giai hátteré­vel kapcsolatos új kutatási irányvonalak áttekintése, valamint az ezek integrálása érdekében kidolgozott Research Domain Criteria (RDoC) rendszer bemutatása. A legrangosabb pszichiátriai szaklapokban az elmúlt öt évben megjelent nagy esetszámú kutatások­ról beszámoló közlemények áttekintése, melyek a mentális zavarok etiológiájával kapcsolatos új eredményeket foglalták össze. Bár a jelenlegi osztályozás szerint a mentális zavarok szigorúan elkülönített diagnosztikus kategó­riákat alkotnak, az új eredmények arra utalnak, hogy ezek a markáns különbségek a tünettani, genetikai és neurobiológiai háttér vonatkozásában nem észlelhetők, hiszen kiderült, hogy számos mentális zavar hátterében közös molekuláris genetikai rizikófaktorok vannak, melyek közös neurobiológiai patomechanizmusokra utalhatnak. A kutatási eredmények a pszichiátriai nozológia etiológiai alapokon történő újragondolásának szükségességét támasztják alá, és fontos előrelépést je­lentenek a mentális zavarok neurobiológiai háttérténye­zőinek pontosabb felderítésében és így a célzottabb terápiás módszerek kifejlesztésében is. Ebben komoly segítséget jelenthet az RDoC szempontrendszerének kidolgozása, hiszen ez a dimenzionális megközelítés annak esélyét nyújtja, hogy a – napjainkban még sokszor diffúz vagy akár ellentmondásos – idegtudományi kutatási eredményeket egy­séges elméleti keretbe integrálva a mentális zavarok etiológiájának, nozológiájának és terápiájának új aspektusai is megismerhetőek legyenek.

Nővér

Pályaválasztás 2020 - beszámoló az egészségügyi hivatást népszerűsítő kamarai kampányról

BALOGH Zoltán, BABONITS Tamásné

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara az elmúlt évben megkezdett egészségügyi hivatást népszerűsítő országos kampányt 2019-ben tovább folytatta. Újabb, az egészségügyi hivatást népszerűsítő kampányfilmek készültek el, melynek bemutatását ismét az iskolai tanév kezdetére időzítette azzal a céllal, hogy a 2019/2020-as tanévben a most még iskolapadban ülő, a pályaválasztás előtt álló fiataloknak, a következő generációnak megmutassák a szakdolgozói, kiemelten az ápolói munka érdekes és izgalmas világát.