Ideggyógyászati Szemle

Beszámoló

SIMKÓ Alfréd

1960. AUGUSZTUS 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1960;13(08)

Szerző beszámol a Lüneburgi psychiatriai kongresszusról, mely 1960 április 23-24-én került megrendezésre.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

[Az antikolinerg hallucinogének által kiváltott kísérleti pszichózisok pszichopatológiája és biokémiája]

H. Bultasová, S. Grof, E. Horáckova, E. Kuhn, K. Rysánek, V. Vitek, M. Vojtechovsky

[B.-t 40-75 mg-os dózisban alkalmazták12 alanyon, akik többségénél a Bonhoeffer szerinti exogén reakciótípusú kísérleti pszichózist váltott ki. A pszichotikus változások maximuma alatt az alanyok többségénél az 5-hidroxi-indol-ecetsav kiválasztásának szembetűnő csökkenését figyelték meg. A pszichotogén hatás feltételezhetően a szerotonin- és acetilkolin-anyagcserében való beavatkozással magyarázható.]

Ideggyógyászati Szemle

Adatok a hypothalamopathia klinikumához

SZOBOR Albert

Szerző vázolja a hypothalamus-kutatás nehézségeit és jelentőségét az agy működéselvének megismerésében; utal a magyar irodalom értékes eredményeire. Vázlatosan érinti a hypothalamus functionalis-anatómiai kapcsolatait és tárgyalja az energetikai integratioban jelentős szerepét. — A hypothalamus functiokat 4 csoportba sorolja: endokrin regulatio, — vegetatív regulatio, — energetikai szabályozás, — psychés organisatio ; ez utóbbi megnyilvánul az affectivitásban, tudat kialakításában, különböző activaló systemák neuron-activitásában, a személyiség formálásában. E functiokban az activitas bipolaritása és rhythmicitása alapelveként ismerhető fel. — Tárgyalja a hypothalamopathiak aetiologiáját. — Saját anyaga különböző aetiologiajú 50 beteg ; a legjellemzőbb tüneteket ismerteti, a testsúlyváltozást, elhízást, polydipsiat táblázatokon illusztrálja. Traumas Cushing-kóros beteget, psychotraumára kialakult súlyos hypothalamicus diabetes insipidust és gyermekkori posttraumas insipidus-episodot közöl ; újabb Penfield-epilepsias betegét ismerteti. A psychés-energetikai zavarok tárgyalásakor hypothalamus-eredetű poriomaniat mutat be, mellyel kapcsolatban az organicus psychopathia kialakulásának pathomechanismusát elemzi. — Az irodalomban alig szereplő tünetre, az inreflexek renyhe voltára hívja fel a figyelmet : feltehető, hogy a hypothalamus az izomtónus szabályozásában is résztvesz. — Ismerteti a serológiai, röntgen, EEG és pneumoenkephalographias laboratóriumi vizsgálatokat ; különös fontosságot tulajdonít a III. kamra tágasságának. — Beszámol a hypothalamicus emlékezészavarokkal kapcsolatos kutatásáról ; hasonló irodalmi közlést nem talált. Megállapítja, hogy hypothalamopathiában a megjegyző emlékezés súlyos zavara obligat jelenség (88%) életkortól, aetiologiatól független, az identificaló paramnesia is gyakori. E jelenséget a hypothalamus-temporalis lebeny functioegység psychoorganicus syndromájának tekinti; a hypothalamus izgalmi jelensége az identificaló paramnesia, sérülésének tünete a „hypothalamicus hypomnesia”.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

„Olykor úgy éreztem, én jobban értem még, mit akar a beteg mondani” Orvosi antropológia - orvostanhallgatók terepmunkatapasztalatai

ZANA Ágnes, ZSINKÓ-SZABÓ Zoltán

A tanulmány a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán futó orvosi antropológia tantárgy oktatásában szerzett tapasztalatokról számol be. Az orvosi antropológiát sokan a „Dr. Csont-féle” fizikai antropológiával azonosítják, holott e tudományterület a kulturális antropológia egyik, alkalmazott antropológiával foglalkozó ága. A gyakorlatok során a preklinikai éveiket töltő - tehát már nem laikus, még nem gyógyító - hallgatók többek között antropológiai terepmunkát, részt vevő megfigyelést végeznek az általuk választott egészségügyi intézményben: kórházi osztályon, családorvosi rendelőben vagy alternatív gyógyászati központban/rendelőben. A terepmunka célja a különböző gyógyító rendszerek, és az orvos-beteg viszony vizsgálata, értelmezése. Az utóbbi kilenc év alatt közel ötszáz terepmunka-beszámoló született, ezek alapján a tanulmány kísérletet tesz arra, hogy összegezve a tapasztalatokat, képet alkosson a hazai orvoslás pluralizmusáról, a különböző gyógyítási rendszerek használhatóságáról és esetleges hibáiról, és végső soron az orvosi antropológia tantárgy hatékonyságáról.

Klinikai Onkológia

A CDK 4/6 gátlók emlőrákban: a jelen ellentmondásai és a jövő irányai

SPRING M. Laura, WANDER A. Seth, ZANGARDI Mark, BARDIA Aditya

A beszámoló célja leírni és összefoglalni a CDK 4/6 gátlók szerepét hormonreceptor-pozitív (HR+) áttétes emlőrákban (HR+MBC), valamint rávilágítani a jelen ellentmondásaira és a kutatás kibontakozó új területeire. Jelenlegi leletek: A palbociclib, a ribociclib és az abemaciclib egyaránt befogadást nyertek HR+MBC kezelésére egy aromatázgátlóval vagy a fulvestranttal való kombinációban. Az abemaciclib előzetesen kezelt esetekben monoterápiában is alkalmazható. A téma megválaszolatlan alapkérdései a következők: Minden HR+MCB-ben szenvedő betegnél az első vonalban vagy csak egy későbbi vonalban kell alkalmazni a CDK 4/6 gátlókat? Kérdéses a teljes túlélésre gyakorolt hatás, kérdéses a folyamatos CDK 4/6 gátlás szerepe, kérdéses a klinikai rezisztencia kialakulásának mechanizmusa és a kezelések sorrendje is. Összefoglalás: A CDK 4/6 gátlók kifejlesztése megváltoztatta a HR+MBC-s betegek kezelését. További kutatások szükségesek az optimális kezelési sorrend meghatározásához, a rezisztenciát vezérlő mechanizmusok megértéséhez és a rezisztencia megelőzését és legyőzését célzó, valamint az áttétes emlőrákos betegség kimenetelének javításához szükséges új terápiás stratégiák kialakításához.

Hypertonia és Nephrologia

Beszámoló az ERA/EDTA 57. (virtuális) kongresszusának néhány meghatározó előadásáról

KOVÁCS Tibor

A koronavírus-járványra tekintettel az idei évben az Európai Vesetársaság (ERA-EDTA) évenkénti grandiózus konferenciáját online módon rendezte meg 2020. június 6–9. között. Jelen közleményben a számomra érdekesnek tartott szekciókból készítettem egy összefoglalást, azzal a céllal, hogy bemutassam a nefrológia számos területén az elmúlt évben történt fejlődést, illetve az egyes témákban részletesebb elmélyülést szándékozók számára, néhány friss irodalmi utalást, hogy segítséget nyújtsak a részletek további tanulmányozásához.

Ideggyógyászati Szemle

Az idegtudományi kutatások új eredményeinek tanulságai – a mentális zavarok tünettani és etiológiai heterogenitásának háttértényezői

OSVÁTH Péter

Napjainkban a genetikai, neurobiológiai, neuropszichológiai és pszichoszociális kutatások középpontjában a pszichiátriai betegségek etiológiájának pontosabb felderítése áll, különös tekintettel az egyes rizikófaktorok szerepére és komplex interakcióira. Azonban egyre nagyobb kihívást jelent az eltérő szempontú és módszerű kutatások eredményeinek koherens elméleti keretben való értelmezése, pedig csak ez vezet­het a pszichiátriai betegségek komplexitásának és ki­alakulásuk mechanizmusának pontosabb megérté­sé­hez. A közlemény célja a mentális zavarok etioló­giai hátteré­vel kapcsolatos új kutatási irányvonalak áttekintése, valamint az ezek integrálása érdekében kidolgozott Research Domain Criteria (RDoC) rendszer bemutatása. A legrangosabb pszichiátriai szaklapokban az elmúlt öt évben megjelent nagy esetszámú kutatások­ról beszámoló közlemények áttekintése, melyek a mentális zavarok etiológiájával kapcsolatos új eredményeket foglalták össze. Bár a jelenlegi osztályozás szerint a mentális zavarok szigorúan elkülönített diagnosztikus kategó­riákat alkotnak, az új eredmények arra utalnak, hogy ezek a markáns különbségek a tünettani, genetikai és neurobiológiai háttér vonatkozásában nem észlelhetők, hiszen kiderült, hogy számos mentális zavar hátterében közös molekuláris genetikai rizikófaktorok vannak, melyek közös neurobiológiai patomechanizmusokra utalhatnak. A kutatási eredmények a pszichiátriai nozológia etiológiai alapokon történő újragondolásának szükségességét támasztják alá, és fontos előrelépést je­lentenek a mentális zavarok neurobiológiai háttérténye­zőinek pontosabb felderítésében és így a célzottabb terápiás módszerek kifejlesztésében is. Ebben komoly segítséget jelenthet az RDoC szempontrendszerének kidolgozása, hiszen ez a dimenzionális megközelítés annak esélyét nyújtja, hogy a – napjainkban még sokszor diffúz vagy akár ellentmondásos – idegtudományi kutatási eredményeket egy­séges elméleti keretbe integrálva a mentális zavarok etiológiájának, nozológiájának és terápiájának új aspektusai is megismerhetőek legyenek.

Nővér

Pályaválasztás 2020 - beszámoló az egészségügyi hivatást népszerűsítő kamarai kampányról

BALOGH Zoltán, BABONITS Tamásné

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara az elmúlt évben megkezdett egészségügyi hivatást népszerűsítő országos kampányt 2019-ben tovább folytatta. Újabb, az egészségügyi hivatást népszerűsítő kampányfilmek készültek el, melynek bemutatását ismét az iskolai tanév kezdetére időzítette azzal a céllal, hogy a 2019/2020-as tanévben a most még iskolapadban ülő, a pályaválasztás előtt álló fiataloknak, a következő generációnak megmutassák a szakdolgozói, kiemelten az ápolói munka érdekes és izgalmas világát.