Ideggyógyászati Szemle

Az éjszakai alvás egyes elektrográfiás paraméterei, mint az alvás- és ébresztőrendszer dinamikájának nyomjelzői

HALÁSZ Péter1, RAJNA Péter1, PÁL Iván1, VARGHA Márton1, KUNDRA Olga1, BALOGH Attila1, KEMÉNY András1, L'AUNÉ György1, MARIAN Éva1, CZENNER Zsuzsa1

1979. MÁRCIUS 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1979;32(3)

Az alvás- és ébresztőrendszer éjszakai alvás alatti dinamikájára utaló adatokat keresve szerzők 8 kísérleti személy 5-5 alvását vizsgálták különböző aktivációs szinteket (1. beavatkozás nélkül; 2. psychostimuláns hatásban; 3. psychostimuláns okozta részleges alvásdeprivációt követő „rebound” éjszakán; 4. placebóval és 5. egész éjszakai kombinált fény-hangingerléssel). Mérték az alvásmintázat egyes szakaszainak (fázisok, ciklusrészek, ciklusok, teljes alvás) időtartamait és a mikro-ébredések, K-komplexusok és elektrodermográfiás kisülések gyakoriságát ugyanezen szakaszokban. Az alvásciklusokban minden alváscsoportban aszimmetriát tapasztaltak: a cilus leszálló szára hosszabb és fokozatosan mélyülő volt, a felszálló szár rövidebb volt és több „fázisugrást” tartalmazott. A felszálló szár meredeksége szenzoros ingerlésre és méginkább pszichostimuláns hatásra fokozódott. Pszichostimuláns hatására az alvás felületesebbé vált, a mély alvásszakaszok eloszlása megváltozott és összmennyiségük csökkent. A REM fázis százalékos aránya kisebb lett, viszont az intermedier alvásé nőtt. A pszichostimuláns hatás alatti és a rebound-éjszakákon az alvásfázisok eloszlása egymással ellentétes módon tért el a beavatkozás nélküli alvásokban tapasztalttól. A 2 fázisokban mért K-komplexusok száma ciklusról ciklusra csökkent. A pszichostimuláns hatásban ezt nem tapasztaltuk. A ciklusok leszálló szárán a 2 fázisokon belül a 20 sec-onként mért K-komplexus-sűrűség fokozatosan növekedett, míg a felszálló száron számuk nagy változékonyságot mutatott, következetes tendencia nélkül. Ugyanakkor a felszálló száron a K-komplexusok átlagos gyakorisága közel azonos volt, mint a leszálló száron. A ciklusonként mért K-komplexus-sűrűség a ciklusmélységgel egyenes arányosságot mutatott. Pszichostimuláns és szenzoros ingerlés a K-komplexusok sűrűségét növelte. Minden alváscsoportban az alvásmélységgel fordítottan arányosan közel állandó gyakorisággal észleltek mikro-ébredést (REM és intermedier alvásban átlagosait 5, 2 fázisban 15 és 3-4 fázisban 20-30 percenként). A mikro-ébredések a ciklusok felszálló szárán valamivel gyakoribbak voltak, mint a leszálló száron. Leggyakoribbak a ciklustetőkön. Az első ciklusokban gyakoriságuk kisebb volt, mint a többi ciklusokban. Kapcsolat mutatható ki a mirko-ébredések és a ciklusfordulók, valamint a mikro-ébredések és a felszálló szár fázisváltozásai között. Az elektrodermográfiás kisülések száma a mély lassú hullámú alvásban mind az éber állapothoz, mind a REM fázishoz képest jelentősen emelkedett. Gyakoriságukat a szenzoros ingerlés és a pszichostimuláns növelte, viszont a rebound hatás csökkentette. Estétől reggelig az elsőtől a harmadik ciklusig gyakoriságuk az összes alváscsoportban emelkedő tendenciát mutatott, majd a további ciklusokban csökkent. Az egyes paramétereket a szerzők az alvás-, illetve ébresztőrendszer aktivitásának indikátoraként értelmezték. Kimutatható, hogy az egész alvásfolyamatban az ébresztőrendszer fázisos működése az alvásmintázat alakulásával szoros összefüggésben, állandóan nyomonkövethető. Adataik alapján feltételezik, hogy extracerebrális hatások jelentős szerepet játszanak az alvásciklicitás kialakulásában. A szenzoros ingerek az alvásfolyamat különböző pontjain különböző hatást eredményeznek: a ciklusok leszálló szárán alvást elősegítő szinkronizációs visszacsapásos jelenségeket hívnak elő, míg a felszálló száron tényleges ébredési reakciókat váltanak ki. Ennek alapján az alvásciklusok le-, illetve felszálló szárai az alvás-ébresztőrendszer egyensúlyát illetően különböző működési állapotoknak felelnek meg.

AFFILIÁCIÓK

  1. Semmelweis OTE Psychiátriai Klinika és Számítástechnikai Csoport

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

A ficammal szövődött nyakcsigolyatörések kezelése AO lemezes belső rögzítéssel

DR. SÁNDOR László, DR. FÉNYES György

A szerzők az AO lemezes belső rögzítéssel szerzett kedvező tapasztalataikat ismertetik ficammal szövődött nyakcsigolyatörés két esetében.

Ideggyógyászati Szemle

Cystikus intramedullaris tumorok sebészi kezelésének módozatai

DR. CSÉCSEY Gy., DR. GOMBI R., DR. HULLAY J.

A szerzők 9 cystikus intramedullaris tumor klinikai és műtéti tapasztalatait értékelik. Három eset kapcsán műtéti próbálkozásaikat szemléltetik, s a cysta, illetve visszamaradt üreg maradandó drenálásának egyszerű módszerét ismertetik.

Ideggyógyászati Szemle

Facialis paresis leptospirosis kapcsán

DR. SZALKA András, DR. KÁLI Gábor

Húsz éves férfi leptospirosisa kapcsán a szerzők a betegség második hetében serosus meningitist észleltek. A meningitis klinikai gyógyulása után, már panaszmentes állapotban újabb szövődményként baloldali perifériás facialis paresis jelentkezett, ami teljesen gyógyult. A kórokozó L. hyos volt.

Ideggyógyászati Szemle

Abscessus cerebri vizsgálata Amipaque-kal

DR. BARTHA László, DR. BAZSÓ Péter

Az új, vízoldékony, nem-ionizálódó myelográfiás kontrasztanyag a metrizamid (Amipaque) sikerrel alkalmazható cerebralis abscessusok vizsgálatára is. A szerzők által ismertetett esetben a nagy kiterjedésű, kamrarendszerrel közlekedő abscessus minden részlete jól ábrázolódott, a kontrasztanyag sem akut, sem késői szövődményt nem okozott.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A magyar oltóanyaggyártás története

ÓCSAI Lajos

A közlemény bemutatja a magyar oltóanyaggyártás történetét, helyenként összekapcsolva a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek elleni küzdelem folyamatával, aláhúzva azt a tényt, hogy az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rend fenntartásához az elmúlt több mint 140 év alatt minden kormány tevőlegesen hozzájárult. Az írás a himlőnyirok-termeléstől, a Phy­laxiánál kezdődő diftériaszérum-termelés megindításától az Országos Köz­egész­ség­ügyi Intézet (OKI) megalakulásán át az ott folyó oltóanyag-termelésig, majd a Humán önálló vállalattá alakulásán át annak meg­szűnéséig igyekszik bemutatni az elért eredményeket. Az OKI oltóanyag-termelésével, az influenza elleni oltóanyag-előállítással kapcsolatos tevékenységével részletesebben is foglalkozik, mivel ez az 1960–1970-es években nemzetközi téren is kiemelkedő volt. A Humán Oltóanyag-termelő és Kutató Intézet tevékenységéből kiemelkedik a Di-Per-Te oltóanyag előállítása, melynek tetanuszkomponense ma is tovább él egy multinacionális oltóanyag-gyártó cég termékeiben.

Ideggyógyászati Szemle

[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]

NÉMETH Klára Zsófia, SZÛCS Anna , VITRAI József , JUHÁSZ Dóra , NÉMETH Pál János , HOLLÓ András

[ Van-e összefüggés a fluoxetinszedés és a kórházban kezelt közepesen súlyos/súlyos COVID-19-pneumonia túlélése között? A Semmelweis Egyetem Uzsoki Utcai Gyakorló Kórházában 2021. március 17. és április 22. között kezelt személyek orvosi dokumentációja alapján retrospektív eset-kontroll vizsgálatot végeztünk. A betegek a standard belgyógyászati kezelés mellett anti-COVID-19 kezelésben (favipiravir, remdesivir, baricitinib, vagy ezek kombinációi) részesültek. 110 fő ezenfelül napi 20 mg fluoxetint is kapott. A mortalitás és a fluoxetinszedés összefüggésének statisztikai elemzésére többváltozós logisztikus regressziót alkalmaztunk. Annak ellenőrzésére, hogy eredményeinket nem befolyásolhatta-e szelekciós hiba (fluoxetine selection bias), összehasonlítottuk a fluoxetinnel kezelt és nem kezelt két betegcsoport kórházi felvételi klinikai, radiológiai és laboratóriumi prognosztikai jellemzőit. A 269 vizsgált személy közül 205-en (76,2%) maradtak életben, és 64-en (23,8%) hunytak el a felvételt követő 2. és 28. nap között. A fluoxetint szedő csoport mortalitása jelentősen, 70%-kal alacsonyabb – vagyis körülbelül harmadannyi – volt, mint a fluoxetint nem szedők mortalitása. Ez a hatás, függetlenül minden más, a mortalitást befolyásoló tényezőtől, statisztikailag szignifikáns volt (OR [95% CI] 0,33 [0,16–0,68], p = 0,002). Sem az életkor és a nem, sem a kórházi felvételi C-reaktív protein, LDH- és D-dimer-szint, sem a shortened National Early Warning Score pontszám és a mellkasröntgen súlyossági pontszám, illetve az első 48 órában végzett mellkas-CT-vizsgálatok aránya nem mutatott statisztikai különbséget a fluoxetint szedő és fluoxetint nem szedő két csoport között, alátámasztva a vizsgálati eredmény validitását. Amennyiben ezt az eredményt, a túlélés háromszorosára növekedését, randomizált, kontrollált vizsgálatok is megerősítik, a fluoxetin a COVID-19-pneumonia hatékony gyógyszere lehet.]

Ideggyógyászati Szemle

CAT-H – új eljárás az afázia magyar nyelvű diagnosztikájában

ZAKARIÁS Lilla, RÓZSA Sándor, LUKÁCS Ágnes

A tanulmányban egy újonnan adaptált, jelenleg sztenderdizáció alatt álló logopédiai vizsgálóeljárást, a Comprehensive Aphasia Test magyar változatát (CAT-H; Zakariás & Lukács, előkészületben) mutatjuk be. A CAT-H a stroke következtében kialakuló szerzett nyelvi zavarok, az afáziák vizsgálatára alkalmas. A tanulmány célja a teszt főbb jellemzőinek, alkalmazási területeinek, a magyar adaptáció és sztenderdizáció folyamatának, valamint az afáziás személyek tesztben nyújtott teljesítményének bemutatása és egészséges kontrollcsoporttal való összehasonlítása. Kutatásunkban 99, többségében egyoldali, bal féltekei stroke utáni afáziát mutató személy és 19, neurológiai kórtörténettel nem rendelkező kontrollszemély vett részt. A vizsgálati személyekkel a klinikai gyakorlatban használatos tesztek mellett a CAT-H battériát vettük fel, amit egy általunk összeállított demográfiai és klinikai kérdőívvel egészítettünk ki. A CAT-H két részből, egy kognitív szűrővizsgálatból és egy átfogó nyelvi tesztből áll. Az afáziás csoport teljesítménye vala­mennyi nyelvi és szinte az összes kognitív területen jelentősen elmaradt az egészséges kontrollcsoportétól. Várakozásainkkal összhangban a kontrollcsoport plafonközeli teljesítményt nyújtott valamennyi területen, míg az afáziás csoportra nagymértékű egyéni variabilitás volt jellemző a nyelvi és a kognitív szubtesztekben egyaránt. Kapcsolatot találtunk az életkor, az agyi történés óta eltelt idő és a stroke típusa, valamint a teszttel mérhető egyes kognitív és nyelvi képességek között. Eredményeink és előzetes tapasztalataink szerint a teszt alkalmas a nyelvi profil feltárására, a nyelvi képességekben történő változások nyomonkövetésére és a kognitív alapképességek zavarainak szűrésére afáziában. Reményeink szerint a teszt sokoldalú felhasználhatóságának köszönhetően egyedül­álló módon fogja segíteni az afázia hazai diagnosztikáját, az afáziás személyek ellátásában és rehabilitációjában dolgozó szakemberek, valamint az afáziakutatók mun­káját.

Ideggyógyászati Szemle

Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban

CSÁBI Eszter, ZÁMBÓ Ágnes, PROKECZ Lídia

Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különböző emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória műkö­désé­ben, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképe­zése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória működésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fő vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nő], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport eseté­ben két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követően (rövid távú tesztelés) és 24 órával később (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesz­telés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különböző érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékű felejtést mutatott 24 órával később, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminőség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás időzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.

Lege Artis Medicinae

Védőoltások a Covid-19-pandémia ellen

FALUS András, SZEKANECZ Zoltán

A gyorsan terjedő SARS-CoV-2 légzőszervi vírus súlyos következményekkel járó járványt okozott az egész világon. Az egészségügyi hatások mellett a globális gazdasági károk ma még felmérhetetlenek. A világjárvány ugyanakkor soha nem látott tudományos kutatások sorát indította el, többek között a védőoltások kidolgozása terén. A cikk a vakcinákról, az immunmemóriáról és az egyes felvetődő klinikai hatásokról szóló aktuális információkat foglalja össze.