Az agy és a vér lipoidjainak viszonya
BALÓ József1
1965. MÁJUS 01.
Ideggyógyászati Szemle - 1965;18(05)
BALÓ József1
1965. MÁJUS 01.
Ideggyógyászati Szemle - 1965;18(05)
A vér lipoidjainak egymás közti arányában beálló változásokat, vagy a vér egyéb változásait az agy kóros elváltozásai követhetik. Másrészt az agy elsődleges megbetegedései kóros elváltozásokat okozhatnak a vér lipoidjai terén. Austin megállapítása, hogy metachromaticus leukodystrophiában a metachromaticus festődésű lipoidok a vizelettel kiválasztódnak, fontos eredményt jelent az idegrendszer betgségeinek diagnosztikájában.
Ideggyógyászati Szemle
Schaffer Károly szobrászművész gyermeke volt; a formák és idomok neki is erősen megragadták a figyelmét, de mögöttük rögtön a tartalmat, a jelentést kereste. Életműve ennélfogva a tények és eszmék szoros egybefonódásának példájává lett.
Ideggyógyászati Szemle
Schaffer Károlyról tisztelői először irodalmi tevékenységének negyvenedik évfordulója alkalmával, 1927 októberében, emlékeztek meg. Ő köszönő szavaiban kifejezte örömét afelett, hogy ezt az alkalmat választották üdvözlésére: míg a szokványos jubileumokat külső körülmények, sokszor véletlenek határozzák meg, az, hogy ki mikor kezdi a tudományos munkát, személyiségével van szoros kapcsolatban.
Ideggyógyászati Szemle
Végső conclu sióit Schaffer a következő tételekben foglalja össze : 1. Az intrahypnotikus contracturák agyi reflexek, amelyek azonban associative befolyásolhatók. 2. Egy negatív hallucinatio kiterjedésében nem marad korlátozva a megfelelő sensoricus corticalis területre, hanem átterjed ugyanazon félteke egészére, több-kevesebb intensitással. 3. A hysteriás stigmák (süketség, vakság, érzéstelenség stb.) nem okoztatnak a megfelelő centrális sensoricus területek dynamikus bántalma által, hanem az associativ mechanismusnak egy zavarát (téveszme ?) képezik.
Ideggyógyászati Szemle
35 évvel ezelőtt, 1929-ben egyikünk a Schaffer-klinika szövettani laboratóriumában érdekes esetet dolgozott fel, amit klinikailag 2 éven át együtt észleltünk. Részletek mellőzésével összegezzük a klinikai vizsgálat lényegét.
Ideggyógyászati Szemle
Szerző a Pick- és az Alzheimer-féle betegség kórbonctani-kórszövettani differentialdiagnosztikai nehézségeit tárgyalja. Ismertet egy 6 év alatt lassan progrediáló esetet, melyet, előbb a morális személyiségváltozás, a spontaneitás, szókincs csökkenés és betegségbelátás hiány alapján Pick-féle betegségnek, később a dementia, az enyhe aphasia és a motorium zavarai alapján Alzheimer kórnak minősítettek. Az agy asymmetriás és eunomiás kéregsorvadását épp úgy, mint a projectiós areak kíméletét Pick-féle betegség, a sorvadt kéregben laminárisán előforduló nagy számú AFE-t, valamint a fronto-pontin pálya épségét Alzheimer-kór lehetősége szemszögéből mérlegelte. Az AFE histochemiai vizsgálata révén biztos döntésre jutni nem tudott. Szerző, habár a Pick és az Alzheimer-féle betegséget egymástól független nosologiai egységnek fogja fel, ritkaságképpen azok tüneti keveredését lehetségesnek tartja.
Ideggyógyászati Szemle
[Célkitűzés – Bár a szédülés a leggyakrabban előforduló panaszok egyike, a vestibularis perifériák hirtelen kialakult tónusaszimmetriája hátterében mégis ritkán találunk perifériás eredetű betegséget utánzó malignus koponyaűri tumorokat. Dolgozatunk egy heveny vestibularis szindróma klinikai képében jelentkező, késői, temporalis csontot is beszűrő, disszeminált, generalizált mikrometasztázisokkal járó meningitis carcinomatosa esetet mutat be, ami egy primer pecsétgyűrűsejtes gyomorcarcinoma felébredését követően jelent meg. Kérdésfelvetés – Célul tűztük ki, hogy azonosítjuk azon patofiziológiai folyamatokat, melyek magyarázatul szolgálhatnak a daganat felébredésére, disszeminációjára. A vestibularis tónusaszimmetria lehetséges okait szintén vizsgáltuk. Ötvenhat éves férfi betegünk interdiszciplináris orvosi adatait retrospektíven elemeztük. Összegyűjtöttük és részletesen újraértékeltük az eredeti klinikai és patológiai vizsgálatok leleteit, majd új szövettani festésekkel és immunhisztokémiai módszerekkel egészítettük ki a diagnosztikus eljárásokat. Kórboncolás során a nagyagy és a kisagy oedamás volt. A bal piramiscsont csúcsát egy 2 × 2 cm nagyságú daganatmassza szűrte be. A gyomorreszekátum eredeti szövettani metszeteinek újraértékelése submucosus daganatinfiltrációt igazolt vascularis invázió jeleivel. Immunhisztokémiai vizsgálatokkal dominálóan magányosan infiltráló daganatsejteket láttunk cytokeratin 7- és vimentinpozitivitással, valamint részleges E-kadherin szövettani festésvesztéssel. A kórboncolás során nyert szövetminták ezt követő hisztológiai vizsgálatai igazolták a disszeminált, többszervi mikroszkopikus daganatinváziót. Az újabb eredmények igazolták, hogy a vimentin kifejeződése, valamint az E-kadherin elvesztése szignifikáns (p < 0,05) kapcsolatot mutat az előrehaladott stádiummal, a nyirokcsomóáttétek jelenlétével, a vascularis és neuralis invázióval, valamint a nem differenciált szöveti típussal. Betegünk középkorú volt és nem volt immunhiányos állapotban, így a gyomorcarcinoma kilenc éven át tartó alvó állapotot követő felébredését nem tudtuk megmagyarázni. A daganat szervspecifikus tropizmusa, melyet a „seed and soil” teóriával magyaráznánk, kifejezetten váratlan volt, mivel a gyomorrákok ritkán képeznek áttétet az agyburkokon, hiszen a daganatsejtek elenyésző számban jutnak át a vér-agy gáton. Következtetések – Az előzményben szereplő malignus folyamat, valamint egy új neurológiai tünet megjelenése fel kell, hogy keltse a klinikus figyelmét a központi idegrendszer daganatos érintettségére, melyet adekvát, célzott diagnosztikus és terápiás stratégia megtervezése kell, hogy kövessen. Ehhez célzott szövettani festési eljárások, specifikus antitestek alkalmazása szükséges. A közelmúlt eredményei sejtkultúrákon igazolták a metformin epithelialis-mesenchymalis transitiót erősen gátló hatását gyomorrák esetében. Így további kutatást kell végezni azon esetekben, amelyekben az epithelialis-mesenchymalis transitióra pozitív eredményeket kapunk.]
Lege Artis Medicinae
Pósfai Balázs, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársa és a Semmelweis Egyetem Tudományos Diákköri Tanácsának titkára nyerte el idén az orvostudományi Junior Prima díjat, az agykutatás területén elért eredményeiért, de legfőképpen a microgliasejtek (vagyis az agy immunsejtjei) különleges viselkedésének felfedezéséért. Az agykutató eredményei szerint e sejtek, amelyek pontos feladatáról, viselkedésükről még nagyon sokat nem tudunk, egyszer még számos neurodegeneratív betegség kezelésében játszhatnak fontos szerepet.
Hypertonia és Nephrologia
A káliumszint mérése során a helyes vérvételi technika döntő fontosságú a korrekt eredmény érdekében. A kálium dominánsan intracellulárisan helyezkedik el, mechanikai behatások következtében könnyen felszabadul az izmokból, valamint a vér alakos elemeiből. A vérvétel során ennek figyelembevétele fontos, nem megfelelő vérvételi technika esetén a valósnál magasabb, félrevezető eredményt kapunk.
Ideggyógyászati Szemle
A Covid-19 betegséget okozó új koronavírus, a SARS-CoV-2, súlyos akut respirációs distressz szindrómához vezethet (ARDS), komoly kihívás elé állítva az egészségügyi ellátórendszert, kiemelten az intenzív terápiás ellátást. Az általában magas életkorú és számtalan társbetegséggel küzdő neurológiai betegek kiemelten veszélyeztetettek az új koronavírus állapotukra és táplálkozási képességükre gyakorolt hatása révén. A stroke vezető helyen áll a betegség morbiditási és mortalitási adatai alapján, így a Covid-19 betegség és a heveny agyi érkatasztrófa miatt bekövetkezett dysphagiára és annak szövődményeire is kiemelt figyelem irányul. A stroke akut szakaszában a betegek 30–50%-a szenved nyelészavarban, mely 6 hónappal később is még 10%-os prevalenciát mutat. A dysphagia következtében csökkent vagy elégtelen folyadék- és tápanyagfelvétel, kiegészülve az inaktivitással, malnutritióhoz és sarcopeniához vezet, mely rontja az általános állapotot, kimenetelt és a rehabilitáció hatásfokát. A nyelészavar szűrése és korai felismerése az alapja a személyre szabott és időben elkezdett táplálásterápiás stratégia kialakításának. A táplálásterápiának kiemelt szerepe van a Covid-19 betegség következtében gyakori intenzív terápiás ellátásban, növeli a gyógyulási esélyeket és csökkenti az intenzív osztályon tartózkodás hosszát és a mortalitást. Ez különösen igaz a prolongált lélegeztetésre szoruló, kritikus állapotú betegek esetében. Az igazolt Covid-19-betegek esetében a dysphagia szűrésének, az ágy melletti felmérésnek és műszeres vizsgálatnak, majd a nyelés rehabilitációjának kiemelt jelentősége van. A stroke lehet a Covid-19-fertőzés szövődménye is. A cerebrovascularis betegek ellátása is alkalmazkodott a pandémiához, a „triázsolás” rendszerszintűvé vált, és új megvilágításba került a stroke-betegek dysphagiaszűrése és az arra adaptált táplálásterápia egyaránt.
Lege Artis Medicinae
A nagy nemzetközi szakmai társaságok által kiadott, a tudomány haladásához időről időre hozzáigazított irányelvek a bizonyítékokra alapozott gyógyítás általánosan elfogadott kiindulópontjául szolgálnak. Azonos kérdésekkel foglalkozó, különböző testületek által összeállított irányelvek között azonban szignifikáns különbségek fedezhetők fel még akkor is, ha nagyjából azonos időpontban készültek, és azonos tudományos alapokra építenek. Európában a dyslipidaemiákkal, az Amerikai Egyesült Államokban (USA) pedig a vér koleszterinszintjével kapcsolatos irányelveiket a vezető kardiológiai és más tudományos társaságok a közelmúltban szinte egyszerre, egy évnél kevesebb eltéréssel frissítették. Ha a két dokumentumot egymás mellé helyezzük, az alapvető hasonlóságok vagy azonosságok mellett számos releváns különbséget is találhatunk. Ezt az összehasonlítást végezte el Baris Gencer és Robert P. Giuliano, melynek eredményeit 2020 tavaszán a Clinical Cardiology hasábjain közölték.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás