Ideggyógyászati Szemle

Agytumorok és tumoros cysták kolineszteráz aktivitása

WOLLEMANN Mária1, ZOLTÁN László1

1961. ÁPRILIS 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1961;14(04)

100 agytumor és 50 tumoros cysta AcKE és BuKE aktivitását meghatározva megállapítható, hogy az enzimaktivitásban az egyes tumorféleségeknél szignifikáns eltolódások jönnek létre, melyek jellemzőek a tumor típusára.

AFFILIÁCIÓK

  1. Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Gyermekkori gerincdaganatok

PÁSZTOR Emil, PARAICZ Ervin, SZÉNÁSY József

A gyermekkori spinalis tumorok kimutatása, illetve a differential-diagnostica kérdései gyakran nehéz problémát jelentenek. Ismertettük ezzel kapcsolatban a gyermekkorban felmerülő speciális nehézségeket és zavaró körülményeket, melyek elsősorban az anamnesticus adatokra és a neurológiai vizsgálat értékelhetőségére vonatkoznak. Azonban a liquorpassage- és laboratoriumi vizsgálata, valamint a röntgen, az esetek többségében támpontul szolgálhat legalább a tumor gyanújának felvetésére és a gyermek szakintézetbe való küldésére. Ha műtéti beavatkozásra nem kerül sor, de tumor gyanúja továbbra is fennáll, feltétlenül szükséges a rendszeres kontroll vizsgálat, lehetőleg ugyanazon orvosok által. A kontraszteljárások alkalmazása mellett is egyes esetekben szükségessé válhat az explorativ laminectomia elvégzése. Kimutatott gerincvelői compressio még feltételezett malignus tumor esetében is műtéti beavatkozást tesz szükségessé, s a csecsemőkor sem indokolja a beavatkozás halogatását. Ismeretes, hogy a műtét eredményessége elsősorban a tumor természetétől, valamint a praeoperativ állapottól függ, azonban a tapasztalat azt mutatja, hogy nemcsak a juxtamedullaris jóindulatú, hanem az intra medullaris gliomák eseteiben is műtéttel jó eredmények érhetők el. Átmeneti javulás várható a malignus extramedullaris daganatok esetében alkalmazott decompressiótól is, ahol a javulás időtartamát megfelelő röntgen-besugárzással esetleg még meghosszabbíthatjuk.

Ideggyógyászati Szemle

Polyopia és palinopsia

BEKÉNY György, PÉTER Ágnes

Szerzők két ritkább visualis illusioval, a polyopiával és a paliopsiával foglalkoznak. A polyopia vagy sokszoros látás térbeli visualis persevaratio. Psychogen és organikus eredetű lehet. Az organikus polyopiák feloszthatók: 1. ocularis eredetű, 2. nystagmussal összefüggő, 3. occipitalis (cerebralis) polyopiára. Szerzők e három típus egy-egy példáját ismertetik. A palinopsia időbeli visualis preservatio. Az irodalom palinopsia leírásai minden esetben eltérő vonásokat mutatnak. Szerzők 3. esetében tartós televíziónézés után, negatív utóképek formájában jelentkezett palinopsia. 4. esetükben a b. o. art. calcarina területén játszódott le vascularis laesio. A kérgi vakság, illetve a j. o. homonym hemianopsia javulási szakában polyopia, palinopsia, dysmorphopsiák és térészlelési zavar jelentkezett átmenetileg. Esetünkben eidetikus látástipusra utaló szemléletes utóképek voltak előidézhetők. A részleges palinopiák kategoriális beilleszkedését-vagyis az adaequat helyre vetülést szerzők a Gestalt-elmélettel magyarázzák. A cerebralis polyopia és palinopia fontos occipitalis góctünet. Rendesen átmenetileg, összetett tünetegyüttes részeként jelentkeznek. Legtöbbször látópályasérölés javulási szakában mutatkoznak, - radiatio optica laesio azonban nem alapfeltételük. A polyopia és palinopsia bensőséges kapcsolatát nemcsak Pötzl (1954) és szerzők 4. esete mutatja, ahol a két látási illusió együttesen jelentkezett. E kapcsolat mellett szól még az is, hogy a polyopiás részképek mindig időben egymásután keletkeznek. A különböző polyopiaféleségek tehát nemcsak térbeli, hanem időbeli visualis perseveratión is alapszanak. Szerzők hangsúlyozzák, hogy a polyopia egyik alapzavarát palinopsiás készenlét képezi. Utóbbi nem azonos a physiológiás utóképek meghosszabbodásával.

Ideggyógyászati Szemle

A status epilepticus kezelése izomrelaxánssal és tartós gépi lélegeztetéssel

KOMÁROMY László, SZÉKELY Ottó

Szerzők a status epilepticus patofiziológiai és kezelési problémáinak érintése után 3 esetet ismertetnek, akiknél izomrelaxanst és tartós gépi lélegeztetést alkalmaztak. Tapasztalataikat kedvezőnek tartják.

Ideggyógyászati Szemle

Csehszlovákiai Tanulmányutam

GÁLFI Béla

A szerző beszámol csehszlovákiai tanulmányútjáról.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

[A kolinészteráz-gátlók és a memantin használata Alzheimer- és nem Alzheimer eredetű dementiákban]

BALÁZS Nóra , BERECZKI Dániel, KOVÁCS Tibor

[Az öregedő társadalmakban a dementia morbiditása és mortalitása jelentős ütemben növekszik, kifejezett terhet róva így az egészségügyre, a gazdaságra és a társadalom egészére egyaránt. A betegek és gondozóik életminőségét és életkilátásait a mihamarabbi diagnózis és az elérhető kezelések megkezdése nagymértékben meghatározza. A rendelkezésre álló kolinészteráz-gátlók és a memantin megközelítőleg két évtizede az Alzheimer-kór terápiájának alappillérei, de az évek során egyre több tapasztalat gyűlt össze a nem Alzheimer-kór okozta egyéb dementiát okozó kórképekben való alkalmazásról is. Munkánk célja, hogy átfogó összefoglalót adjunk a kolinészteráz-gátlók és a memantin használatáról, jellemzőiről és hatásairól Alzheimer- és nem Alzheimer eredetű dementiákban.]

Nővér

Az asthma bronchiale hatása a mindennapi élet tevékenységeire serdülők körében

RÁCZ Viktória Kinga, HEGEDŰS Bianka Ágnes , SZEBENI-KOVÁCS Gyula , FERENCZY Mónika

Kutatásunk célja felmérni, hogy az asztmások fizikai aktivitása, alvászavarok, asztma kezelésének mértéke milyen összefüggésben vannak egymással, valamint megvizsgálni az életminőséget a fizikai aktivitás tekintetében. Kvantitatív, keresztmetszeti felmérésünket 2020–2021 között végeztük. Nem véletlenszerű, kényelmi mintavétel során a célcsoportunkat 14–18 éves korosztályú, pubertásban levő fiatalok körében határoztuk meg, akiknél minimum egy éve asthma bronchialét diagnosztizált kezelőorvosuk. Kizárásra kerültek vizsgálatunkból, akik nem töltötték ki megfelelően a kérdőívet vagy nem az adott korosztályba estek. Az adatgyűjtési módszerünk saját készítésű kérdőív, amelynek főbb kérdéskörei: szociodemográfiai adatok, fizikai aktivitással kapcsolatos kérdéskörök, tünetek, alvászavarok, asztma súlyossága. Az életminőség értékeléséhez mini-AQLQ-t használtunk. A statisztikai próbákat 2016-os Microsoft Excel és SPSS v24 program segítségével végeztük, az adatok elemzéséhez leíró statisztikát (átlag, szórás, minimum, maximum), kétmintás t-próbát, χ2-próbát alkalmaztunk. A válaszadók átlagéletkora16±1,51 év, 38% fiú, 62% lány (N=105). A fizikai aktivitás és a rohamok gyakorisága, alvászavarok között nincs szignifikáns eltérés (p>0,05). A nemek és az intenzív testmozgás hatására fokozódó tünetek között szignifikáns eltérést találtunk (p=0,02). A testnevelésórán aktívan résztvevők szignifikánsan súlyosabb asztmát mutattak eredményeink szerint (p=0,021). A mérsékelt és társadalmi tevékenységek, valamint a fizikai aktivitás között szignifikáns kapcsolat mutatkozik (p<0,05). A védőnői munkában megfelelő módszernek bizonyulhat az egészségnevelés, valamint az asztmás fiatalok pályaválasztásának segítése, illetve különböző sportok ajánlása, ami csökkentheti a fulladásos rohamok gyakoriságát.

Klinikai Onkológia

Molekuláris reziduális tumor meghatározása vérből szolid tumoros betegek esetében

SZÁSZ A. Marcell, TOBIÁS Bálint, KÓSA János, LAKATOS Péter

A véralapú diagnosztika a szolid tumorok területén már régóta alkalmazott módszer, amelynek azonban teljes potenciálja a szemünk láttára bontakozik ki napjainkban. A tumormarkerek, keringő tumorsejtek és egyes termékeik vagy összetevőik kvantitatív mérése mára mind elérhetővé vált, és egy multimodális rendszer részét képezi, amely a klinikai döntéshozásban további szolid paramétereket biztosít. A legnagyobb kihívást jelentő kérdésekre a keringő szabad DNS (cfDNS) kimutatása, jellemzése és mérése adhatja meg a válaszokat, amely növekvő jelentősége folytán a rutingyakorlatba való beépülést is magában hordozza. Ebben az áttekintésben a szolid tumorok vérben megjelenő lenyomatait tekintjük át, és a legígéretesebb eredményeket mutatjuk be különböző betegcsoportokban, különös tekintettel a tüdő, emlő, vastagbél és húgyhólyag daganataira, de más szolid tumorokra is érvényes módon.

Ideggyógyászati Szemle

Minimálisan invazív és O-arm asszisztált en bloc gerincdaganat-reszekciók

SZABÓ Viktor, LAKOSI Ferenc, NAGY Máté, DÓCZI Tamás, BÜKI András, SCHWARCZ Attila

A gerincdaganatok en bloc eltávolítása szükséges primer gerincdaganatok, illetve metasztázisok válogatott eseteiben, amikor az alapbetegség jó prognózisú, onkológiailag jól kontrollált. Három esetet mutatunk be, amelyekben az en bloc reszekciót O-arm asszisztált navigációval vagy minimálisan invazív ventralis feltárással végeztük. O-arm navigáció segítségével végzett osteotomiákkal, az ép csigolyarészek megkímélésével egy emlődaganatos beteg szoliter Th.V. metasztázisát távolítottuk el en bloc. Egy chordomás (L.IV.) és egy carcinoid tumoros (L.V.) betegnél kétoldali minimálisan invazív retroperitonealis feltárásból corpectomiát végeztünk mikroszkóp segítségével. Az emlődaganatos betegnél morbiditás nem következett be, 1 évvel a műtét után lokális recidíva nem ábrázolódott, azonban több csigolyában is metasztázisok jelentek meg az aktív onkológiai kezelés ellenére. Az L.IV. chordomás betegnél a műtét után morbiditást tapasztaltunk, bal alsó végtagi paresis, járásnehezítettség jelentkezett. Másfél évvel a műtét után lokális recidíva nem ábrázolódott. A csak ventralis feltárásnak köszönhetően a gerinc dorsalis, ép struktúráit meg tudtuk őrizni. A carcinoid tumoros beteg esetében morbiditást nem tapasztaltunk. A kontrollvizsgálatokkal lokális recidíva 1 évvel a műtét után nem ábrázolódott. Mind az O-arm navigáció, mind a minimálisan invazív elülső gerincfeltárások segíthetnek a sebészi morbiditás csökkentésében és az ép, nem daganatos gerincstruktúrák megőrzésében. Ez utóbbi fontos szerepet játszhat a gerinc hosszú távú stabilitásának biztosításában. Az új módszerek alkalmazása csak akkor fogadható el, ha onkológiai szempontból, hosszú távon, legalább azonos eredményt tudnak elérni a hagyományos megközelítésekhez képest.

Lege Artis Medicinae

Tápláltsági állapot, sarcopenia felismerése és a prehabilitáció jelentősége daganatos betegek sebészeti kezelése kapcsán

CSIBA Borbála, NAGY Ákos, LUKOVICH Péter, BAROK Bianka

BEVEZETÉS – A műtéti beavatkozások ki­menetelét a malnutríció jelentősen befolyásolja. Jelenleg a betegek rizikócsoportba sorolása a testtömegindexen (BMI) alapul, műtéti előkészítésük pedig abban merül ki, hogy tápszereket kapnak. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK – Az osz­tá­lyunkon működő táplálási team az első kon­zílium alkalmával felmérte a tumoros be­tegek tápláltsági állapotát (BMI, MUST), sarcopeniáját (bőrredőmérés, kézszorító erő), illetve fittségi állapotát (6 perces járásteszt, sit to stand teszt). A rizikócsoportba tartozó betegeknek műtét előtt tápszert és fizioterápiát javasoltunk. A preoperatív nyomonkövetésre online felületet hoztunk létre, majd közvetlenül a műtét előtt újra felmértük betegeinket. EREDMÉNYEK – 135 beteget (76 férfi, 59 nő) operáltunk meg tumor miatt. Átlagéletkoruk 69,6 év. Átlag 8,7 kg-ot fogyott 33 beteg az első konzílium idejéig, a BMI-értékük 26,3-nek bizonyult, míg 21 betegünk átlag 7,8 kg-ot hízott az első vizsgálat előtti hat hónapban. A bal leszálló colonfél, a máj- és hasnyálmirigytumorok BMI-átlaga a túlsúlyos tartományba tartozott, míg a gyomor és jobb colonfél értékei a normáltartományba estek. Az online rendszerbe került betegek eredményei javultak a második felméréskor. KÖVETKEZTETÉS – Felmérésünk szerint a betegek nagy része túlsúlyos a BMI alapján, az antropometriai vizsgálatok szerint pedig sarcopeniás. Ezért a sebészeti betegek időben felismert és elkezdett preoperatív táplálásterápiája mellett elengedhetetlen az együttesen alkalmazott fizioterápia.