Ideggyógyászati Szemle

Adatok chronikus schizophrenekkel végzett csoporttherapia hatásosságának a kérdéséhez

SÜLE Ferenc1, SÜLE Ferencné1

1966. NOVEMBER 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1966;19(11)

A szerzők egy chronikus psychotikusok közt végzett 30 ülésből álló csoporttherapiás folyamat felméréséről számolnak be. A felmérést klinikai orvosi és nővér-megfigyelések, megismételhető test-eljárások, a csoport-ülések communicatióinak általuk kidolgozott módszerű rendszeres regisztrálásának segítségével végezték. Vizsgálatuk azt mutatja, hogy már 30 therapiás ülés is hasznos a betegek reszocializálásának szempontjából és jelentősnek tartják azt a lehetőséget, hogy módszeres regisztrálás segítségével a csoport-dinamika további kutatása és megértése lehetővé válik.

AFFILIÁCIÓK

  1. Betegfoglalkoztató Intézet, Intapuszta

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

A schizophrenia és a depressio kimenetelének alakulása a múltban és jelenben

VARGA Ervin, HAITS Géza

A BOTE Psychiatriai klinika kórrajzaiból,,matched pares” technikával 4X123 (összesen: 492) kórtörténetet dolgoztunk fel különböző évek kórrajzaiból.

Ideggyógyászati Szemle

A liquor plasma-sejtjeiről

PÉTER Ágnes

Szerző 60, elsősorban a központi idegrendszer gyulladásos megbetegedésében szenvedő eset meningogramjain észlelt plasma-sejteket elemzi morphologiai és functionalis szempontból. A plasma-sejtek alak-variánsai között izoláltan a liquorban megjelent éretlen sejttípusokat talált. A liquor plasmocytaer fiatal sejtalakjai szerző szerint a liquor plasma-sejtek leptomeningealis származását valószínűsítik. Szerző két beteg liquorában plasmocytaer cytologiai reactiót, blast típusú sejtek felszaporodását, a plasma-sejtekben secret-vacuolumokra emlékeztető elváltozásokat és erősen emelkedett gamma-globulin értékeket talált. Felveti a liquorban észlelhető plasma-sejtek immunaktív voltának lehetőségét és szerepét a liquor ellenanyag termelésében. 30 panencephalitises beteg meningogrammjának és 18 eset liquor-fehérje spektrumának elemzése alapján a leptomeningealis plasma-sejteket elsősorban a liquor gyors vándorlású gammafractióinak létrehozásáért teszi felelőssé.

Ideggyógyászati Szemle

Körülírt cervicalis spondylarthrosis okozta isolalt thenar atrophia

KLEIN Magda

Szerző áttekinti a körülírt osteochondrosis által okozott isolalt thenar atrophia irodalmát, majd három saját jellemző esetét ismerteti. Felhívja a figyelmet a kórkép ismeretének diagnostikai, differential-diagnostikai és therapiás jelentőségére. Foglalkozik a kórkép kialakulásának feltételezhető localis facilitáló tényezőivel.

Ideggyógyászati Szemle

J131-gyel jelzett Humán Serum Albuminnal végzett myelographiák

TAKÁCS Piroska

J131-gyel jelzett HSA-val végzett myelographiás módszert ismertet. A vizsgálatot jól értékesíthetőnek tartja, spinalis térszűkítő folyamatok gyanújánál első tájékozódásra, hangsúlyozva azt a tényt, hogy a vizsgálat nem teszi nélkülözhetővé az egyéb diagnosztikus eljárásokat. Csatlakozik Ljasz véleményéhez, hogy a módszer jól alkalmazható a spinalis tér térszűkítő folyamatai helyének lokalizációjánál, de nem ad differenciál-diagnosztikus segítséget a folyamat minőségének megállapításánál. A módszer nagy előnye veszélytelensége.

Ideggyógyászati Szemle

Familiarisan előforduló compressiós eredetű peripheriás idegrendszeri károsodások

PÉLEY Domokos

A szerző két családot ismertet, melyekben többszörös peripheriás idegrendszeri károsodásokat, elsősorban nervus peroneus bénulást észlelt. Az idegkárosodások úgyszólván minden alkalommal hosszabb ideig tartó merev testhelyzetben (térdelés, guggolás, karlógatás) keletkeztek. A betegség prognosisa jó, de recidíva előfordulhat. Elsősorban mezőgazdasági munkavégzés közben szokott fellépni, ezért foglalkozási ártalomnak is tekinthetjük. A betegség létrejöttében veleszületett családi hajlamnak, és az idegek compressiójának mint kiváltó tényezőnek tulajdoníthatunk szerepet.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]

NÉMETH Klára Zsófia, SZÛCS Anna , VITRAI József , JUHÁSZ Dóra , NÉMETH Pál János , HOLLÓ András

[ Van-e összefüggés a fluoxetinszedés és a kórházban kezelt közepesen súlyos/súlyos COVID-19-pneumonia túlélése között? A Semmelweis Egyetem Uzsoki Utcai Gyakorló Kórházában 2021. március 17. és április 22. között kezelt személyek orvosi dokumentációja alapján retrospektív eset-kontroll vizsgálatot végeztünk. A betegek a standard belgyógyászati kezelés mellett anti-COVID-19 kezelésben (favipiravir, remdesivir, baricitinib, vagy ezek kombinációi) részesültek. 110 fő ezenfelül napi 20 mg fluoxetint is kapott. A mortalitás és a fluoxetinszedés összefüggésének statisztikai elemzésére többváltozós logisztikus regressziót alkalmaztunk. Annak ellenőrzésére, hogy eredményeinket nem befolyásolhatta-e szelekciós hiba (fluoxetine selection bias), összehasonlítottuk a fluoxetinnel kezelt és nem kezelt két betegcsoport kórházi felvételi klinikai, radiológiai és laboratóriumi prognosztikai jellemzőit. A 269 vizsgált személy közül 205-en (76,2%) maradtak életben, és 64-en (23,8%) hunytak el a felvételt követő 2. és 28. nap között. A fluoxetint szedő csoport mortalitása jelentősen, 70%-kal alacsonyabb – vagyis körülbelül harmadannyi – volt, mint a fluoxetint nem szedők mortalitása. Ez a hatás, függetlenül minden más, a mortalitást befolyásoló tényezőtől, statisztikailag szignifikáns volt (OR [95% CI] 0,33 [0,16–0,68], p = 0,002). Sem az életkor és a nem, sem a kórházi felvételi C-reaktív protein, LDH- és D-dimer-szint, sem a shortened National Early Warning Score pontszám és a mellkasröntgen súlyossági pontszám, illetve az első 48 órában végzett mellkas-CT-vizsgálatok aránya nem mutatott statisztikai különbséget a fluoxetint szedő és fluoxetint nem szedő két csoport között, alátámasztva a vizsgálati eredmény validitását. Amennyiben ezt az eredményt, a túlélés háromszorosára növekedését, randomizált, kontrollált vizsgálatok is megerősítik, a fluoxetin a COVID-19-pneumonia hatékony gyógyszere lehet.]

Lege Artis Medicinae

A nemszteroid típusú gyulladáscsökkentő szerek kockázatáról. Fókuszban az aceclofenac

FARSANG Csaba

A nemszteroid típusú gyulladáscsökkentők (NSAID) az orvoslásban a leggyakrabban alkalmazott szerek közé tartoznak. Ennek ellenére számos tanulmányban hangsúlyozták, hogy az NSAID-ok károsíthatják nemcsak a gastrointestinalis (GI), hanem a cardiovascularis (CV) rendszert is, növelhetik a vérnyomást, a coronariaesemények (angina, myocardiuminfarktus) és a stroke gyakoriságát, emellett vesekárosodást is okozhatnak. A National Institute for Health and Care Excellence (NICE) nem talált bizonyítékot arra, hogy az NSAID-ok alkalmazása fokozná a Covid-19 kockázatát, vagy rontana a Covid-19-ben szenvedő betegek állapotán. Az egyes hatóanyagok nemkívánatos hatásainak gyakorisága és súlyossága azonban jelentős eltéréseket mutat. Sokáig úgy tűnt, hogy az NSAID-ok fokozódó GI kockázata arányban van a COX-1/COX-2 szelektivitással, a cardiovascularis kockázat pedig a COX-2/COX-1 szelektivitással, az újabb adatok azonban ezt nem támasztják alá egyértelműen. A rendelkezésre álló irodalom alapján, a gast­ro­intestinalis és a cardiovascularis nem­kí­vá­natos eseményeket tekintve, az ace­clofenac mellékhatásprofilja az NSAID-ok között a legkedvezőbbnek tűnik.

Lege Artis Medicinae

Második játszma 37. lépés és negyedik játszma 78. lépés

VOKÓ Zoltán

Mi köze a gónak a klinikai döntéshozatalhoz? A klinikai orvoslás egyik legjelentősebb intellektuális kihívása a bizonytalanságban történő döntéshozatal. A hagyományos orvosi döntéshozatal intuitív és heurisztikus mivoltának pszichológiai csapdáin kívül az információhiány, az erőforrások szűkössége, az adott orvos-beteg kapcsolat jellemzői egyaránt hozzájárulnak annak bizonytalanságához. A formális, matematikai számításokon alapuló döntéselemzés, amelyet széles körben használnak a klinikai irányelvek fejlesztésében, illetve az egészségügyi technológiák értékelésében, elvben jó lehetőségeket kínál az intuitív dön­téshozatal hibáinak elkerülésére, ugyan­akkor az egyéni döntési helyzetekben többnyire nehezen alkalmazható,és az orvosok többségétől idegen. Ennek a módszernek is vannak korlátai, különösen az egyéni döntéshozatalban, beleértve a számításokhoz felhasznált input adatok esetleges hiányát, illetve jelentős bizonytalanságát, valamint a matematikai modellek korlátait abban, hogy egy komplex rendszer folyamatait és a folyamatok egyéni variabilitását megfelelően tudják reprezentálni. A klinikai döntéstámogató rendszerek mindezek ellenére hasznos segítséget jelenthetnek az egyéni orvosi döntéshozatalban, ha megfelelően integráltak az egészségügyi információs rendszerekbe, és nem szüntetik meg az orvosok döntési autonómiáját. A klasszikus döntéstámogató rendszerek tu­dásalapúak, szabályrendszerekre, problé­ma­­specifikus algoritmusokra épülnek. Szá­mos területen alkalmazzák az orvosi adminisztrációtól a képfeldolgozásig. A nap­jainkban zajló informatikai forradalom eredményeképpen olyan mesterséges intelligenciaként emlegetett gépi tanulási módszerek jönnek létre, amelyek már ténylegesen képesek tanulni. A mesterséges intelligencia ezen új generációja nem konkrét szabályrendszerekre épül, hanem hatalmas adatbázisokon magukat tanító neurális hálózatokra és általános tanulási algoritmusokra. Ezek a mesterséges intelligenciák egyes területeken, mint például a sakk, a gó, vagy a va­dászrepülőgép vezetése, már jobb teljesítményre képesek, mint az em­berek. Fej­lesztésük bővelkedik kihívásokban, veszélyekben, ugyanakkor olyan technológiai át­törést jelentenek, ami megállíthatatlan és át­alakítja világunkat. Alkal­mazásuk és fej­lesztésük az egészségügyben is megkezdődött. A szakmának részt kell vennie ezek­ben a fejlesztésekben és megfelelő irányba kell, hogy terelje azokat. Lee Sedol 18-szoros gónagymester visszavonult há­rom évvel AlphaGo mesterséges intelligenciától elszenvedett veresége után, mert „Hiá­ba lettem világelső, van egy entitás, amit nem lehet legyőzni”. Ne­künk szerencsére nem versengenünk vagy győznünk kell, hanem el kell érnünk, hogy a mesterséges intelligencia biztonságos és megbízható legyen és az emberekkel együtt­mű­ködve ez az entitás eredményesebbé és hatékonyabbá tegye az egészségügyet.

Nővér

Magyar Ápolók Napja

TISÓCZKI Evelin, BALOGH Zoltán

2022. február 19-én ünnepeltük Kossuth Zsuzsanna első országos főápoló születésének 205. évfordulóját. Kossuth Zsuzsannát nagyfokú empátia, önfeláldozás, példaértékű magatartás és hivatástudat jellemezte. Megalapozta az ápolás és betegellátás folyamatait, kiemelkedő szakmai munkásságot végzett egész életében. Nem tett különbséget ember és ember között, csakis a szenvedő beteget látta minden egyes katonában és sérültben. Életét áldozta hivatásáért. A Magyar Ápolási Egyesület 1998-ban Kossuth Zsuzsanna-emlékérmet alapított a szabadságharc 150. évfordulójának évében, amelyet minden év február 19-én adományoznak oda.

Ideggyógyászati Szemle

A SARS-CoV-2 koronavírus által okozott COVID-19-járvány neurológiai vonatkozásai

BERECZKI Dániel, STANG Rita, BÖJTI Péter, KOVÁCS Tibor

A SARS-CoV-2 koronavírus által okozott COVID-19- jár­vány 2020 tavaszára világszerte elterjedt, gyors és haté­kony reakciót igényelve össztársadalmi szinten, és az egész­­ségügyi ellátás szervezésében is. A COVID-19 fő tünetének a lázat, a köhögést és a nehézlégzést tartják. A légzőszervi érintettségen túl a fertőzés egyéb panaszokat és tüneteket is okozhat. Az eddigi adatok alapján neuro­lógiai jellegű panaszok és tünetek a kórházba kerülő COVID-19-betegek 30–50%-ánál előfordulnak, és gyakrabban jelentkeznek a súlyos állapotú eseteknél. Leírtak a COVID-19-hez társuló klasszikus akut neurológiai kórképeket is. A COVID-19-ellátásra fókuszáló egészségügyi ellátórendszerekben az egyéb akut ellátást igénylő kórképek szakellátásának visszaesését figyelték meg. A COVID-19-járvány során fontos feladat a krónikus neurológiai kórképekben szenvedők folyamatos ellátásának biztosítása is. A jövő feladata lesz a COVID-19 járvány által az egyéb neurológiai kórképekre kifejtett hatások felmérése, valamint annak megítélése, hogy a SARS-CoV-2 koronavírus által okozott fertőzés járhat-e késői neurológiai szövődményekkel.