Ideggyógyászati Szemle

A vizeletürítés nehézségének idegrendszeri okairól

MAGASI Péter1

1963. SZEPTEMBER 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1963;16(09)

A szerzők egy része elismer olyan megbetegedést, melynél sem idegrendszeri okot, sem helyi (a zárókészülék, illetve hólyagnyak gyulladását vagy mechanikus vízeletürítési akadályt) okot kimutatni nem sikerül, de a vizelet ürítését akadályozza valószínűen az orif. int. izomzatának túlsúlya. Erre enged következtetni az a felismerés, hogy ezek a betegségek is megoldhatók a hólyagnyak resectiójával.

AFFILIÁCIÓK

  1. Budapesti Orvostudományi Egyetem Urológiai Klinika

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Elektroenkephalographiás vizsgálatok congenitalis vitiumos gyermekeknél

RÁKOS György

80 congenitalis vitiumban szenvedő gyermeknél elektroenkephalographiás vizsgálat történt. 40 nem cyanotikus, cardialisan kompenzált, klinikailag ép idegrendszerű gyermek közül mindössze egy coarctatio aortaeban szenvedőnél találtunk eltérést. 40 cyanotikus típusú congenitalis vitiumos közül 13-nál lehetett eeg-vel cerebralis károsodást kimutatni. A haematológiai adatok és az eeg-abnormitás között összefüggést nem találtunk. Az átlagosnál nagyobb számban volt eltérés azok között a gyermekek között, akiknél súlyos szellemi visszamaradottság, illetve hirtelen fokozódó hypoxiával járó dyspnoes cyanotikus roham volt.

Ideggyógyászati Szemle

Az alcoholizmus kérdései egy falu életében

JUHÁSZ Pál, ZSADÁNYI Ottó

629 lelkes falu 1961-ben 500 000 Ft értékű alcoholtartalmú italt fogyasztott. Egy egyén naponként az összlakosságra vonatkoztatva több mint 2, a felnőtt férfi lakosságra vonatkoztatva pedig több mint 6,- Ft-ot költött, ami az egy főre eső összjövedelemnek 12, ill. 36%-át jelenti. 17 chronicus alcoholista a falu lakosságának jobb anyagi feltételek között élő és magasabb kulturális igényekkel rendelkező egyedeiből kerül ki. Az alcoholismus elleni küzdelem lehetőségeit a kulturált szórakozási lehetőségek kiszélesítése, az adaequat népművelés megteremtése, bizonyos gyakorlati intézkedések adhatják.

Ideggyógyászati Szemle

Kvantitatív electromyographia

MECHLER Ferenc, KAJTOR Ferenc

Megállapítható, hogy a kvantitatív electromyographia művelőjének komoly neurológiai tapasztalattal kell rendelkeznie, meg kell tudnia határozni azt, hogy milyen esetekben szükséges az electromyographias vizsgálat és mely izmokat indokolt megvizsgálni az adott esetben. Kétségtelen viszont az is, hogy az electromyiographia kvantitatív módszerének objektív diagnosztikai értéke is nagyobb, bár költségesebb és több munkát kíván, mint az általában elterjedt, régebbi típusú, nem kvantitatív rutinmódszer.

Ideggyógyászati Szemle

Liquorhypotensióval járó vaso-anoxiás agyi károsodás esete

ZAPPE Lajos, DÖMÖTÖR Lajos

Szerzők 47 éves férfibetegük kórtörténetét ismertetik, akin lázas állapot (feltehetőleg influenzás fertőzés) kapcsán aliquorrhoea és súlyos apalliumos syndroma tünetei alakultak ki; majd a betegség antibiotikum-kezelésre, intrathecalis és parenteralis folyadéktherápiára maradványtünet nélkül gyógyult. A klinikai adatok elemzése alapján valószínűnek tartják, hogy mind az aliquorrhoea, mind az idegrendszeri tünetek az intracranialis keringés zavarának következményeként jöttek létre. Esetük kapcsán szerzők kifejtik azon elképzelésüket, mely szerint a liquor-hypotensiós kórképek pathomechanizmusában vérkeringési zavar s a liquornyomás csökkenése által kiváltott, az agyi-, és plexus circulatióra visszaható, másodlagos reflexek játszanák a döntő szerepet.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

[Veleszületett metabolikus rendellenességgel diagnosztizált autista gyermekek]

CAKAR Emel Nafiye, YILMAZBAS Pınar

[Az autizmus spektrum zavar heterogén tünetekkel jelentkező idegrendszeri fejlődési zavar, aminek az etiológiája nem kellően tisztázott. A közelmúltban, az autizmus gyakoriságának növekedése és a veleszületett metabolikus rendellenességek diagnosztikai lehető­ségei­nek bővülése miatt egyre több komorbiditásra is fény derült. A vizsgálatban olyan autizmus spektrum zavar diagnózissal rendelkező betegek vettek részt, akik 2018. szeptember 1. és 2020. február 29. között a Gyer­mekbetegek Metabolizmusambulanciáján részesültek ellátásban (n = 179 fő). A betegek személyes adatait, rutin és speciális metabolikus teszteredményeit retrospektív módon elemeztük. Az ambulanciánkon ezen idő alatt meg­jelent 3261 beteg közül 179-en (5,48%) rendelkeztek autizmus spektrum zavar diagnózissal, ők képezik vizsgálatunk be­teg­populációját. A speciális metabolikus kivizsgálás eredményeképpen 6 beteg (3,3%) esetében állítottunk fel veleszületett metabolikus rendellenesség diagnó­zist. Két betegünk klasszikus phenylketonuria, két betegünk klasszi­kus homocystinuria, egy betegünk 3D típusú muco­poly­saccharidosis (Sanfilippo-szindróma) és egy 3-metil­krotonil-CoA-karboxiláz-hiány diagnózist kapott. A veleszületett metabolikus rendelle­nes­ség ritkán autizmus spektrum zavarhoz társulhat. A kór­-tör­ténet pontos felvétele, az alapos fizikális vizsgálat és a tünetek gondos mérlegelése az autizmus spektrum zavarban szenvedő betegek esetében segítheti a klinikust a döntéshozatali folyamatban, és elvezethet a megfelelő metabolikus kivizsgáláshoz. Ha az autizmus hátterében veleszületett metabolikus rendellenességet találunk, az hatékony kezelést eredményezhet.]

Ideggyógyászati Szemle

Covid-19-encephalitis-esetünk és a betegség egyéb neurológiai szövődményei

SZÔTS Mónika, PÉTERFI Anna, GERÖLY Júlia, NAGY Ferenc

A SARS-CoV-2-betegség klinikuma egyre inkább megismerhetővé vált az elmúlt időszakban. A gyakori tünetek, mint láz, köhögés, nehézlégzés, tüdőgyulladás, íz- és szagérzésvesztés mellett ritkább szövődmények, köztük számos neurológiai betegség is azonosítható. Jelen közleményben három, Covid-19 okozta vagy ahhoz társuló neurológiai kórképet tárgyalunk (1. eset: Covid-19-encephalitis, 2. eset: Covid-19 okozta organikus fejfájás, 3. eset: SARS-CoV-2-fertőzés és ischaemiás stroke). Hangsúlyozzuk eseteink kapcsán, hogy e pandémiás időszakban különösen fontosa neurológusok számára a vírus idegrendszeri szövődményeinek ismerete és azonosítása. Így felesleges vizsgálatokat és egészség­ügyi személyzet–beteg kontaktusokat tudunk megelőzni.

Lege Artis Medicinae

A Covid-19-fertőzés neuropszichiátriai szövődményei

FRECSKA Ede, BALLA Petra

A Covid-19-fertőzés vizsgálata kezdetben – amely leginkább az akut és viszonylag behatárolható időtartamú szomatikus tüneteket jelentette – a pandémia terjedése folyamán kiterjedt az elhúzódó, szövődményként értelmezhető tünetekre is. Gyűlnek az adatok a keringést, légzést, véralvadást érintő, valamint a reumatológiai, a bőrgyógyászati, a szemészeti következményekre vonatkoztatva csakúgy, mint a központi idegrendszeri elváltozások okozta akut és elhúzódó tünetekkel kapcsolatban. Eleinte szórványos esetközlések, majd populációs vizsgálatok, állatmodellek eredményei voltak olvashatók, a közlemény írásakor pedig már rendszerezést ígérő, áttekintő írások is megjelentek. A központi idegrendszerben okozott elváltozások megnyilvánulhatnak neurológiai tünetekben, megbetegedésekben, és pszichiátriai panaszokban, szindrómákban egyaránt. A tüneti skála széles, a patomechanizmust még nem térképezték fel tökéletesen; ebből fakadóan a terápiás próbálkozások még gyerekcipőben járnak. A neu­ropszichiátriai szövődmények epidemiológiai adatai egyelőre hiányosak, de gyors ütemben pontosodnak. Mértéktartó becslések szerint is több tízmillió személy érintettségét feltételezik világszerte. Az elhúzódó tünetek gyógyulásának vagy perzisztálásának megítéléséhez még nem telt el elég idő. Mindezek miatt jelenleg a legfontosabb feladat a vírusterjedés minél hatékonyabb megakadályozásán túl a vírus okozta központi idegrendszeri kórfolyamatok mind pontosabb megismerése és hatékony terápiájuk kidolgozása. Jelenlegi ismereteink szerint a neuropszichiátriai szö­vődmények patomechanizmusa multifaktoriális. A vírus közvetlen neuron- és gliaműködést károsító hatásán túlmenően sokkal inkább számolnunk kell az agyi keringészavar, a hiányos oxigenizáció ká­ros következményeivel, valamint kiterjedt szisztémás, elhúzódó immunfolyamatokkal, amelyek kimutatható módon károsítják az agyszövetet, beleértve a neuronokat, axonokat, szinapszisokat és a gliasejteket is. Az említett mechanizmusokat részletezi a cikk nem szisztematikus irodalmi áttekintés formájában, ugyanakkor kitér a terápiás lehetőségekre is.

Ideggyógyászati Szemle

Covid-19 betegséget követő encephalitis

VARANNAI Lajos, MAGYAR Zsuzsa, BARANYAI Beatrix, AJZNER Éva, CZURKÓ Marina

A Covid-19 betegség megjelenését követően rövid idő után világossá vált, hogy noha az elsősorban légúti tünetekkel jár, ezek mellett nagyon sok esetben egyéb szervek, szervrendszerek, így az idegrendszer károsodására utaló tünetek is megjelennek. Az első észlelés és közlés óta megjelent és naponta megjelenő nagy mennyiségű, a betegséggel, annak szövődményeivel foglalkozó közlemény között számos neurológiai komplikációkkal foglalkozó is megtalálható. Az adatok alapján viszonylag gyakori ideggyógyászati szövődménynek tartható az encephalitis kialakulása. Tünetei az esetek többségében a még zajló légúti kórfolyamattal egyidejűleg vagy a kialakult kritikus állapot során észlelhetők; többféle megjelenési formáját is közölték. Az általunk ismertetett esetben a központi idegrendszer érintettségét jelző tünetek több héttel a lezajlott Covid-19-pneumonia után, a beteg ebből a szempontból már gyógyult állapotában jelentek meg. A klinikum, a képalkotó, EEG- és liquorvizsgálatok eredményei alapján a tünetek hátterében encephalitis igazolódott. Az alkalmazott terápia mellett a klinikai szempontból rohamosan javuló folyamat hátterében az elvégzett vizsgálatok egyértelmű kórokot nem igazoltak. A korábban zajlott SARS-CoV-2-vírusinfekciót is figyelembe véve Covid-19 betegséget követő posztinfekciós központi idegrendszeri kórfolyamatot véleményeztünk, melyre vonatkozóan jelenleg csak elvétve található irodalmi adat.

Lege Artis Medicinae

A Covid-19 neurológiai szövődményei

LAMBERTUS Iván, DOBRONYI Levente, BERECZKI Dániel, KOVÁCS Tibor

A Covid-19 megbetegedést okozó SARS-CoV-2 2021-re a világ valamennyi országában elterjedt, elsősorban légúti tünetekkel járó megbetegedést okozva, amely súlyos esetben légzési elégtelenséggel járó tüdőgyulladás formájában zajlik. A világjárvány kezdete óta jelennek meg esetismertetések, összefoglaló vizsgálatok a fertőzés neurológiai tüneteiről, szövődményekről (például myalgia, anosmia, ageusia, encephalitis, encephalopathia, cerebrovascularis megbetegedések, Guillain–Barré-szindróma, különféle neuropathiák). Ugyanakkor ismeretes, hogy a terápiás próbálkozások kapcsán alkalmazott gyógyszereknek is lehetnek idegrendszeri mellékhatásai. Összefoglalónk a rendelkezésre álló hazai és nemzetközi irodalmat összegezve igyekszik a gyakorlatban is hasznos áttekintést adni a SARS-CoV-2-fertőzés jelenleg ismert neurológiai szövődményeiről.