Ideggyógyászati Szemle

A psychiatriai nozológia fejlődéstörténetéről és jelenlegi helyzetéről

DR. PETHŐ Bertalan1

1971. OKTÓBER 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1971;24(10)

Mint a nozológia fejlődéstörténetének áttekintése és a különböző irányzatok álláspontjának ismerete alapján bizonyítható, a nozológia mindig és minden irányzat esetében a kutatás és a gyakorlatfontos, gyakran legfontosabb vonatkozási rendszerét képezte és képezi. Ha tagadták a nozológia lehetőségét, vagy problémáját ignorálni igyekeztek, akkor is a hagyományos, vagy valamilyen újonnan kialakított nozológia viszonylatában kényszerültek eljárásaikat és eredményeiket megfogalmazni és értékelni.

AFFILIÁCIÓK

  1. SOTE II. sz. Neurológiai és Psychiatriai Klinika

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Adatok az emberi Pacchioni-granulatiók szövettanához és az életkorral kapcsolatos változásaihoz

DR. FARKAS Judit

A Pacchioni-granulatiók (PG) első észlelője Vesalius (1543). Részletesebb leírásuk Pacchioni (1721, 1741) nevéhez fűződik. A PG-k szerkezetével és működésével a múlt század második felében kezdtek tüzetesebben foglalkozni. Ez annak a felfogásnak térhódításával volt kapcsolatos, mely szerint részt vesznek a liquor-keringésben.

Ideggyógyászati Szemle

A liquor-sejtek pusztulása in vivo és in vitro

GUSEO András

A liquor-sejtek pusztulásának morphologiáját Kafka (1911), Bannwarth (1953), Scheid (1941), Junker (1951), Sayk (1960), Schmidt (1968) fénymikroszkópos, valamint Wender és mtsai (1966), Schmidt és Seifert (1967), Olischer és Sayk (1968), Wender és Sniatala (1969), Herndon és Johnson (1970), Duffy és mtsai (1969) elektronmikroszkópos munkáiból ismerjük. Az utóbbiakban csak elszórt utalásokat találunk a sejtek pusztulására vonatkozóan, ill. az ábrákon a sejtek egy részén kifejezett degenerativ elváltozások láthatók.

Ideggyógyászati Szemle

Az infra- és peritentorialis cisternák jelentősége infratentorialis térszűkítő folyamatok diagnostikájában

DEÁK György

Az intracranialis extraventricularis liquor-tér tágulatai — a cisternák — 3 nagy csoportra oszthatók: 1. supratentorialis, 2. infratentorialis, 3. az előző kettőt összekötő peritentorialis cisternákra. Az infra- és peritentorialis cisternák alakváltozásainak segítségével — még a kamrarendszer levegőtelődésének hiányában is — az infratentorialis térszűkítő folyamatok csaknem minden esetben felismerhetők, bár pontos helyzetük és jellegük nem mindig állapítható meg.

Ideggyógyászati Szemle

Fiatal férfiak ideges panaszai

DR. OZSVÁTH Károly

A katonaorvos gyakran kap olyan feladatot, hogy nagyszámú fiatal közül válassza ki a különböző lelki betegségekben szenvedő vagy ilyenekre hajlamos egyéneket. A célravezető az lenne, ha mindenkit elmeszakorvos vizsgálna meg; erre azonban sohasem áll elegendő szakember, elegendő idő rendelkezésre. Az erőltetett tömeges szakorvosi vizsgálatok értéke is kétes.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A Covid-19-kardiológiáról – 2020 tavaszán

VÁLYI Péter

A 2019 decemberében kitört, a SARS-CoV-2 (Se­vere Acute Respiratory Syndrome Co­ro­navirus-2) vírus okozta világjárványban 2020. áp­rilis 30-ig 3 247 648 ember betegedett meg, akik közül 230 615 halt meg (1). Ma­gyar­or­szágon az igazoltan új koronavírussal fertőzöttek száma 2775, az új koronavírus okozta betegségben (Co­ronavirus Disease 2019 – Covid-19) 312 személy halt meg (2). A Covid-19 kardiológiai vonatkozásairól egyre nagyobb számban jelennek meg közlemények. Pél­dául a renin-angiotenzin rendszer gátlóinak és a Covid-19-nek az összefüggéseit Kékes és szerzőtársai tárgyalják (3). A LAM jelenlegi számában pedig Hepp és szerzőtársai foglalják össze azokat az ismereteket a Covid-19 kapcsán, amelyekről nemcsak a kardiológusoknak kell tudniuk (4).

Lege Artis Medicinae

Cardiovascularis prevenció 2021 – az Európai Kardiológiai Társaság 2021. évi irányelvei. A személyre szabott cardiovascularis prevenció

VÁLYI Péter, KÉKES Ede

Az Európai Kardiológiai Társaság (European Society of Cardiology, ESC) 2021 augusztusában adta ki a cardiovascularis prevenció gyakorlati irányelveit. Közleményünk 1. ré­szében a cardiovascularis kockázati té­nye­zőket, a kockázatértékelést, a feltételezhetően egészséges, különböző életkorú személyek, a bizonyítottan atherosclerosisos car­diovascularis betegségben, a diabetes mel­litusban szenvedők cardiovascularis kockázatának a felmérését, a kockázatot be­folyásoló tényezőket tárgyaltuk. A 2. rész­­­ben a cardiovascularis kockázatot be­fo­lyásoló állapotokat részleteztük. Köz­le­mé­nyünk jelenlegi, 3. részében a személyre szabott cardiovascularis prevenciót, az egyes kockázati tényezők nem gyógyszeres és gyógyszeres individualizált kezelését, az újabban felvetődő kezelési lehetőségeket, a cardiovascularis rehabilitációs és prevenciós programokban történő részvételt te­kintjük át az ESC irányelvei alapján.

Lege Artis Medicinae

A Covid-19-fertőzés neuropszichiátriai szövődményei

FRECSKA Ede, BALLA Petra

A Covid-19-fertőzés vizsgálata kezdetben – amely leginkább az akut és viszonylag behatárolható időtartamú szomatikus tüneteket jelentette – a pandémia terjedése folyamán kiterjedt az elhúzódó, szövődményként értelmezhető tünetekre is. Gyűlnek az adatok a keringést, légzést, véralvadást érintő, valamint a reumatológiai, a bőrgyógyászati, a szemészeti következményekre vonatkoztatva csakúgy, mint a központi idegrendszeri elváltozások okozta akut és elhúzódó tünetekkel kapcsolatban. Eleinte szórványos esetközlések, majd populációs vizsgálatok, állatmodellek eredményei voltak olvashatók, a közlemény írásakor pedig már rendszerezést ígérő, áttekintő írások is megjelentek. A központi idegrendszerben okozott elváltozások megnyilvánulhatnak neurológiai tünetekben, megbetegedésekben, és pszichiátriai panaszokban, szindrómákban egyaránt. A tüneti skála széles, a patomechanizmust még nem térképezték fel tökéletesen; ebből fakadóan a terápiás próbálkozások még gyerekcipőben járnak. A neu­ropszichiátriai szövődmények epidemiológiai adatai egyelőre hiányosak, de gyors ütemben pontosodnak. Mértéktartó becslések szerint is több tízmillió személy érintettségét feltételezik világszerte. Az elhúzódó tünetek gyógyulásának vagy perzisztálásának megítéléséhez még nem telt el elég idő. Mindezek miatt jelenleg a legfontosabb feladat a vírusterjedés minél hatékonyabb megakadályozásán túl a vírus okozta központi idegrendszeri kórfolyamatok mind pontosabb megismerése és hatékony terápiájuk kidolgozása. Jelenlegi ismereteink szerint a neuropszichiátriai szö­vődmények patomechanizmusa multifaktoriális. A vírus közvetlen neuron- és gliaműködést károsító hatásán túlmenően sokkal inkább számolnunk kell az agyi keringészavar, a hiányos oxigenizáció ká­ros következményeivel, valamint kiterjedt szisztémás, elhúzódó immunfolyamatokkal, amelyek kimutatható módon károsítják az agyszövetet, beleértve a neuronokat, axonokat, szinapszisokat és a gliasejteket is. Az említett mechanizmusokat részletezi a cikk nem szisztematikus irodalmi áttekintés formájában, ugyanakkor kitér a terápiás lehetőségekre is.

Lege Artis Medicinae

Cardiovascularis prevenció 2021 – az Európai Kardiológiai Társaság 2021. évi irányelvei. Lakossági szintű és betegségspecifikus cardiovascularis prevenció

VÁLYI Péter, KÉKES Ede

Négyrészes közleményünkben a cardiovascularis prevenció jelenlegi helyzetét tekintjük át az Európai Kardiológiai Társaság 2021. évi irányelve alapján. Az 1. részben a kockázati tényezőket, a kockázatfelmérést, az életkori sajátosságokat, a befolyásoló tényezőket, beleértve a diabetes mellitust és a krónikus vesebetegséget tárgyaltuk. A 2. részben a cardiovascularis koc­kázatot befolyásoló társbetegségeket, a 3. részben a személyre szabott cardiovascularis prevenciót, az egyes kockázati tényezők kezelését tekintettük át, beleértve az életmódi tényezők optimalizálását, a lipidszintek, a magas vérnyomás kezelését és az antithromboticus terápiát. A 4. részben a lakossági szintű prevenciós beavatkozásokkal (fizikai tevékenység, étrend, dohányzás, alkoholfogyasztás), a kormányzati és nem kormányzati szintű beavatkozások jelentőségével foglalkozunk. Röviden is­mer­tetjük a cardiovascularis prevenció el­veit coronariabetegségben, szívelégtelenségben, cerebrovascularis be­teg­ségekben, kró­nikus vesebetegségben, pit­varfibrilláció­ban, valamint multimorbiditás esetén.

Ideggyógyászati Szemle

Gyakorlati neurológia és neuroanatómia Komoly Sámuel, Palkovits Miklós

DIÓSZEGHY Péter

Az elmúlt évben e folyóirat hasábjain elgondol kodtató írások jelentek meg szakmánk helyzetéről. Összességében elszomorító képet festettek a jelenről és a jövendő kilátásokról. Az oktatás helyzetéről sem mutattak hízelgő képet: „Az egyetemi stáb sok tagja számára az oktatás valóban púp a háton a számos egyéb teendő mellett.”