Ideggyógyászati Szemle

A kisagyvelő genetikailag feltételezett systemás betegségei

HORÁNYI Béla1

1969. JÚNIUS 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1969;22(06)

Szerző összefoglalóan ismerteti a kisagyvelő genetikailag feltételezett systemás betegségeit.

AFFILIÁCIÓK

  1. Budapesti Orvostudományi Egyetem I. sz. Neurológiai és Psychiatriai Klinikája

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

A genetika és pszichiatriai szemlélet

SZABÓ Gábor

Az öröklődésért felelős anyag a DNS struktúrájának megismerése és megváltoztatása a mai kutatás reális célkitűzése, ugyanígy a reguláció megismerése és befolyásolása is. Es bár a gyógyítás, a tudatos befolyásolás még csak kisszámú esetben hatásos, és bár a genetikai munka fontosságát csak a perspektíva, valamint a megismerés tiszta öröme látszik indokolni, az egyedisegítség és tanácsadás szüksége és lehetősége magában is elegendő impulzus ahhoz, hogy növekedjék a genetika oktatása, művelése az orvosképzés és gyógyító, kutató gyakorlatunkban.

Ideggyógyászati Szemle

Diazepam (Valium és Seduxen) hatása a generalizált tüske-hullám EEG mechanizmusra

HALÁSZ Péter, HIDASI József

Hat tüske-hullám mechanizmust mutató petit mal illetőleg petit mal varians epilepsiás betegnél Diazepam kezdetben kivédte mind a klinikai, mind az EEG paroxysmusokat, majd a tüske-hullám minta tüske komponensei megszaporodtak, a lassú hullámok megfogyatkoztak; a minta repetitiv gyors kisülésbe ment át és klinikailag is grand mal rohamok jelentkeztek; ugyanakkor az i. v. adott nagyobb dosis antiepilepsiás hatása megmaradt. Barbiturát a petit mal grand mal-ba fordulását elősegítette. Az észlelt jelenség magyarázatául azt a hypothesist állítottuk fel, hogy a Diazepam nagyobb adagban mind a gátló, mind a facilitáló kérgi synapsisokat deprimálja, míg kisebb adagban tartósan adagolva főleg csak a gátló corticalis synapsisokat bénítja. Gyakorlati therapiás következtetésként úgy véljük, hogy petit mal és petit mal varians epilepsiában és minden olyan esetben ahol hajlam mutatkozik, generalizált repetitiv gyors kisülések jelentkezésére a Diazepam chronikus adása kontraindikált.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Pajzsmirigybetegségek – amit a mindennapi gyakorlatban tudni kell

BAKOS Bence, TAKÁCS István

A pajzsmirigy betegségei nemcsak az endokrin kórképek között, de általában véve is igen gyakoriak. Minden klinikus, szakterületétől és érdeklődésétől függetlenül, óhatatlanul találkozik pajzsmirigybetegekkel a mindennapokban. Bár a pajzsmirigybetegségek diagnosztikus és terápiás palettája az elmúlt évtizedben nem sokat változott, a betegek ellátásában több olyan intenzíven kutatott terület van, melyek újdonságaival fontos tisztában lennünk. Összefoglalónkban a forrongó témák közül tekintünk át hármat.

Lege Artis Medicinae

Milyen változásokat hoz a pszichiátriában a BNO-11?

SZEKERES György

Az Egészségügyi Világszervezet 2018. jú­nius 18-án Genfben jelentette be, hogy 10 évi munka után elkészült a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának 11. vál­to­za­ta. Kezdettől egyértelmű célkitűzés volt a korábbi változatokhoz képest a felhasználóbarát fejlesztés, és első alkalommal a teljesen elektronikus kivitelezés. A medicina dinamikus fejlődését tükröző formai és tartalmi megújulás keretében a 11. kiadás új fejezeteket is tartalmaz, az immunrendszer betegségei, az alvászavarok, a szexuális egészség és a hagyományos gyógyászat témában. 55 000-re bővült a lehetséges kódok száma, ami 2022. januártól lép életbe a tagországokban. Az addig rendelkezésre álló idő alatt kell a felhasználóknak, orvosoknak, biztosítóknak, egyetemeknek felkészülni alkalmazására. A mentális és viselkedési zavarok kódolása is jelentősen megváltozik. A következőkben az általános rész rövid ismertetése után a pszichiátriát érintő leglényegesebb pontokat tekintjük át.

Lege Artis Medicinae

Beethoven betegségei

KÖVES Péter

Beethoven leveleiből tehát megtudjuk, hogy a hallásának a romlása a bal fülben kezdődött. Röviddel később a nagyfrekvenciájú, azaz a magas hangok hallását mindkét fülén elvesztette. Mindehhez súlyos fülzúgás és a hangok megkülönböztetésének romlása járult. Beethoven, amikor felismerte, hogy süketsége gyógyíthatatlan, súlyos depresszióba esett, az öngyilkosság gondolatával is foglalkozott.

Lege Artis Medicinae

Az antidepresszívumok és a cukorbetegség közti kapcsolat

HARGITTAY Csenge, GONDA Xénia, MÁRKUS Bernadett, VÖRÖS Krisztián, TABÁK Gy. Ádám, KALABAY László, RIHMER Zoltán, TORZSA Péter

A cukorbetegség és a depresszió gyakran komorbid krónikus betegségek. Önmagukban is nagy betegségterhet jelentenek, azonban együttes előfordulásuk tovább növeli a cukorbetegség szövődményeinek számát, a morbiditást és a mortalitást. A két betegség közti kapcsolat kétirányú, amelynek hátterében már ismert és még csak feltételezett mechanizmusok állnak. A szerzők összefoglaló közleményének célja az antidepresszívumok és a cukorbetegség közti kapcsolat bemutatása, illetve a gyógyszerek szénhidrát-anyagcserére gyakorolt hatásának elemzése. Az antidepresszívum-kezelés egyrészt javíthatja a betegek hangulatát, kognitív funkcióit és adherenciáját, amely pozitív hatással lehet a glükózháztartásra, másrészt a gyógyszerek metabolikus mellékhatásai ronthatják is a szénhidrát-anyagcserét. A metabolikus mellékhatások szempontjából a szelektív szerotoninvisszavétel-gátlók a legelőnyösebbek, a triciklikus antidepresszívumok és a monoaminoxidáz-gátlók szoros kontroll mellett alkalmazhatók. A szerotonin- és noradrenalinvisszavétel-gátlók a noradrenerg aktiválási úton keresztül ronthatják a glykaemiás kontrollt. Az újabb típusú antidepresszívumok hatása pedig pozitív vagy semleges. A depresszió szű­ré­sével és időben elkezdett kezelésével csökkenthetők a két betegség komorbiditásából származó komplikációk. A cukorbetegek dep­ressziójának kezelése során pedig fontos az antidepresszívumok metabolikus mellékhatásainak a figyelembevétele, és a szénhidrátháztartás szorosabb ellenőrzése.

Ideggyógyászati Szemle

A corpus callosum agenesia viselkedéses és kognitív profilja - összefoglaló

LÁBADI Beatrix, BEKE Anna Mária

Bevezetés - A corpus callosum agenesia (AgCC) viszonylag gyakran előforduló, veleszületett agyi malformáció, mely jelentheti a kérgestest dysplasiáját, teljes, illetve részleges hiányát, mely előfordulhat izoláltan, valamint más agyi anomáliákkal, fejlődési zavarokkal együtt. Az izoláltan megjelenő corpus callosum agenesia esetében a viselkedéses jellemzők és az értelmi képesség prognózisa kedvezőbb, általában kisebb mértékű fejlődési viselkedéses és kognitív lemaradás várható, leginkább a magas szintű kognitív funkciók és a szociális készségek sérülnek, még jó színvonalú intellektus mellett is. Jelen tanulmány célja az izolált corpus callusum hiány viselkedésben és társas-kognitív képességekben megmutatkozó hatásainak kritikai áttekintése. Módszer - Internetes adatbázisokban történt keresés a corpus callosum agenesiával élő személyekkel végzett neurológiai közlemények témájában. Eredmény - A keresési feltételeknek 57 angol nyelvű tanulmány felelt meg. A közlemények szisztematikus elemzése szerint az izolált corpus callosum agenesia esetében leírható egy ez idáig csupán feltételezett általános tünetegyüttes, mely elsősorban a nyelvi, a társas kognitív és érzelmi területeket érinti, melyet összefoglalóan elsődleges corpus callosum szindróma elnevezéssel illetnek. Megbeszélés - Az eredmények alapján kimondható, hogy az izolált corpus callosum agenesia társas-kognitív (érzelmi, mentalizációs és pragmatikai) deficittel társul. A szociális képességek hiánya viselkedéses zavarokban manifesztálódik, a kérgestest fejlődési rendellenessége rizikófaktort jelent az autizmus vagy az autisztikus traitek és a figyelemhiányos hiperaktivitás kialakulásának.