Ideggyógyászati Szemle - 2007;60(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

2007. SZEPTEMBER 30.

Agyi ischaemiás állatmodellek - Terápiás stratégiák in vivo tesztelése

ERDŐ Franciska, KONSTANTIN-ALEXANDER Hossmann

Az agyi ischaemiás betegségek, így a szívmegállás okozta globális agyi ischaemia vagy az arteria cerebri media elzáródását követő stroke (fokális agyi ischaemia) a vezető halálokok közé tartoznak világszerte. Az ilyenkor bekövetkező agyi morfológiai károsodásokat, az ezek következményeként jelentkező funkcionális zavarokat, valamint a jelenségek hátterében álló molekuláris történéseket állatkísérletekkel próbáljuk modellezni. Ilyen kísérletes módszereket mutatunk be röviden ebben az... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

2007. SZEPTEMBER 30.

Az idiopathiás nocturnalis frontális lebeny epilepszia - Rendhagyó epilepsziás szindróma

HALÁSZ Péter, SZŰCS Anna, KELEMEN Anna

A közleményben áttekintjük a nocturnalis frontális lebeny epilepszia (NFLE) szindróma kialakulásának történetét, a klinikai és EEG-tüneteket, ismertetjük a nikotinerg acetilkolin- receptor mutációin alapuló genetikai változat és a sporadikus esetek tüneteinek azonosságát, az EEG és klinikai tünetek összefonódását az NREM-alvással és a terápiát. Ismertetjük a differenciáldiagnosztikai nehézségeket és a szindrómával kapcsolatos nyitott kérdéseket, mint az epilepsziás jellegű EEG-tünetek és a... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

2007. SZEPTEMBER 30.

Az antiepileptikumok hatása az epilepsziás betegek kedélyállapotára

RAJNA Péter

A tanulmány szakirodalmi elemzés alapján az antiepileptikumoknak a hangulatra gyakorolt hatásával foglalkozik epilepsziás betegek kezelése során. A téma jelentőségét támasztja alá, hogy a depressziós tünetek epilepsziában kifejezetten gyakoribbak, és az epilepszia-, valamint a depresszióellenes szerek hatásmódjában több közös elem is felismerhető. A szerző megállapítása szerint a vonatkozó szakirodalom kifejezetten hiányos. Eddig nem történt meg az antiepileptikus kezelés során érvényesülő... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

2007. SZEPTEMBER 30.

A basalis ganglionok lehetséges szerepe a nervus medianus szomatoszenzoros kiváltott válasz N30 komponens keletkezésében

BENICZKY Sándor, NAGY Helga, VARGA Edina, VÖRÖS Erika, KÉRI Szabolcs, VÉCSEI László

Célkitűzés - A nervus medianus szomatoszenzoros kiváltott válasz (SEP) frontális (N30) komponens eredete, illetve ennek afferentációja nem teljesen tisztázott. A vizsgálatunk célja az volt, hogy az N30 komponens esetleges szelektív károsodását vizsgáljuk a basalis ganglionok területére korlátozott lacunaris infarktusos betegek esetében, és ezt összehasonlítsuk olyan betegek SEP-eltéréseivel, akik esetében a lacunaris infarktusok megkímélték a basalis ganglionokat. Módszerek - Nervus medianus... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

2007. SZEPTEMBER 30.

Szisztémás lupus erythematosus központi és környéki idegrendszeri szövődménye

ILNICZKY Sándor, KAMONDI Anita, ARÁNYI Zsuzsanna, VÁRALLYAY György, GAAL Barbara, SZIRMAI Imre, NAGY György

A szisztémás lupus erythematosus az egyik leggyakoribb, több szervet érintő autoimmun betegség, amely károsíthatja az agyat, a gerincvelőt és a környéki idegeket agyi vasculitis, transvers myelitis és polyneuropathia formájában. Egy 46 éves nőbeteg kórtörténetét ismertetjük. Betegsége 44 éves korában indult részleges myelitis transversa tüneteivel. Két év panaszmentesség után sokízületi gyulladás, láz, az alsó végtagok fájdalmas paraesthesiája és gyengesége alakult ki. A laboratóriumi leletek... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

2007. SZEPTEMBER 30.

A neuroleptikumok perzisztáló akinetikusrigid mellékhatásai Wilson-kórt jelezhetnek

ASCHERMANN Zsuzsanna, SZALAY Ferenc, SCHMIDT Erzsébet, KOMOLY Sámuel, ILLÉS Zsolt

Két esetet ismertetünk, ahol a Wilson-kór diagnózisának felállítására neuroleptikus kezelés mellett jelentkező, perzisztáló akinetikus-rigid szindróma kialakulását követően került sor. Egyik esetünkben Wilson-kórra utaló korábbi klinikai tünet nem volt, a laboratóriumi paraméterek májfunkciós zavart nem jeleztek. Mindkét esetben az akinetikus-rigid tüneteket kezdetben a neuroleptikus terápia mellékhatásaként értelmezték, de a kezelés felfüggesztése nem eredményezett javulást. Egyik esetünkben a... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

2007. SZEPTEMBER 30.

Prof. Dr. Leel-Őssy Lóránt 80 éves

RÉVÉSZ Tamás

Leel-Őssy Lóránt címzetes egyetemi tanár, az esztergomi Vaszary Kolos Kórház nyugalmazott osztályvezető főorvosa, a Magyar Neuropatológiai Társaság korábbi elnöke, a magyar neurológia, neuropszichiátria és neuropatológia kiemelkedő alakja 2007. július 25-én ünnepelte 80. születésnapját.

Ideggyógyászati Szemle

2007. SZEPTEMBER 30.

Leel-Őssy Lóránt: A klinikai neuropatológia alapjai

MAJTÉNYI Katalin

Amásodik magyar nyelvű tankönyvként üdvözöljük Leel-Őssy professzor könyvét „A klinikai neuropatológia alapjai” címmel. Míg az első neuropatológiai magyar nyelvű tankönyv, amely 1987-ben jelent meg Környey professzor műveként, főként elméleti ismeretekre helyezte a hangsúlyt, a most kiadott könyv az alapvető gyakorlati és klinikai patológiai vonatkozású ismereteket tartalmazza röviden, 125 oldalon.

Ideggyógyászati Szemle

2007. SZEPTEMBER 30.

Beszámoló a Környey Társaság 2007. évi tudományos üléséről Pécs, 2007. március 30.

A Környey Társaság 2007. március 30-án tartotta szokásos évi tudományos ülését. Az ülés kezdete előtt, az egybegyűlt ünneplő közönség körében, a Pécs, Rét u. 2. szám alatti klinikai tömb falán elhelyezett dr. Reuter Kamilló- és dr. Környey Istvánemléktáblákra koszorút helyezett el dr. Kopa János, a Környey Társaság elnöke a társaság és a tisztelők nevében.