BRÓDI Emília
2018. NOVEMBER 20.
Hivatásunk - 2018;13(04)
A Veled másokért című kampányfilmet, amely az egészségügyi szakdolgozók áldozatos munkáját jeleníti meg, szeptember eleje óta nagyon sokan látták kamaránk tagjai közül. Az alkotópáros, Szy Katalin és Pejó Róbert, akiknek köszönhető, hogy a nagy közönség megismerkedhet az egészségügyben dolgozók összehangolt csapatmunkájának szépségeivel és nehézségeivel, a civil életben házaspár, változatos és érdekes szakmai úttal.
A szakdolgozók legnagyobb, országos rendezvényét, a Szakdolgozói Tudományos Konferenciát immár ötödik alkalommal rendezték meg Siófokon, ahol bemutatták kamaránk Veled másokért című kampányfilmjét, és az is kiderült, komplex ápolói program készül a minisztériumban. A MESZK II. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Tudományos Napjára a jelentkezést már idő előtt le kellett zárni, mert betelt a létszám. Ugyan a rendezvény nem kevés, húsz kreditpontot adott, de a résztvevők sokkal inkább az értékes szakmai információ megszerzése érdekében érkeztek. Az eseményen bemutatták a kamara legújabb kampányfilmjét, amelynek célja, hogy megmutassák a szakma emberi arcát, azt, miért is választották ennyien ezt a hivatást.
Hivatásunk
A köd borította Vértes erdein át kanyarogva navigál a GPS Oroszlány felé. Az út menti fák ágait csupaszra fosztotta a november. Gallyaik összekapaszkodva, egymásba fonódva szövik egységbe a magányos törzseket. Úgy, ahogyan egy család tagjait köti össze a közös múlt, a felmenők sora.
Hivatásunk
A Szociális Munka Napja alkalmából immár harmadszor rendezte meg kamaránk szociális szakterületi szakmai tagozata azt az országos konferenciát, ahol a tudományos előadások mellett a szociális területen kiemelkedően magas színvonalon dolgozó, egészségügyi végzettségű kollégáinkat is díjazták. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara „Tagozati Nap - Szakdolgozói feladatok az eszméletlen beteg ellátása során” címmel szervezett továbbképzési napot, amelyen húsz tagozatvezet őmutatta be, ki-ki saját területén, hogy hogyan kell ellátni egy eszméletlen beteget. Az izgalmas és egyben nagyon hasznos előadások nemcsak egy élményekkel teli napot, hanem húsz kreditpontot is hoztak a résztvevőknek.
Hivatásunk
Guczogi Gábor egészen máshonnan indult, alig hét éve lépett be az egészségügybe, de már elérte azt, hogy az Év elhivatott fiatal szakdolgozójának választották. Táncművészeti főiskolát végzett, egészségtantanár, folyamatosan tanul és fejlődik, de valahogy azt mindig tudta: kórházban akar dolgozni. Mert itt rá szükség van. Most a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Sürgősségi Betegellátó Osztályának intenzív szakápolójaként szerezte meg az elsőséget.
Idén összesen húsz csapat mérte össze tudását a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara 2018. október 12-én, immár kilencedik alkalommal megrendezett szakmai versenyén. A résztvevők hónapokig készültek a versenyre, hogy elméleti és gyakorlati ismereteikben, szaktudásban és ügyességben a legjobbak legyenek. A 2018. év „Ápolói hivatás mestere” címet ebben az évben a Péterfy Kórház-Rendelőintézet Országos Traumatológiai Intézet „Békák” csapata nyerte el.
Hivatásunk
A Veled másokért című kampányfilm, amely az egészségügyi szakdolgozók áldozatos munkáját mutatja be, egy évvel ezelőtt készült, de a szereplők ma is szívesen emlékeznek a közös munkára.
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara az egészségügyi hivatást népszerűsítő országos kampányt indított el. A film bemutatásának időpontját az iskolai év kezdetére időzítettük azzal a céllal, hogy a 2018/2019-es tanévben a most még iskolapadban ülő, a pályaválasztás előtt álló fiataloknak, a következő generációnak megmutassuk az ápolói, szakdolgozói munka világát.
Ideggyógyászati Szemle
Bevezetés – A szédülés a fájdalom mellett az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a beteg felkeresi az orvosi ellátást. A modern diagnosztika ellenére a szédülés okának diagnosztizálása napjainkban is nehéz feladat, számos buktatót rejt magában. Célkitűzés – Kérdőíves felmérésünk célja annak vizsgálata, hogy mi történik a szédülést panaszoló beteggel a sürgősségi ellátást követően. Kérdésfelvetés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye között mennyire volt összefüggés? Hogyan alakult a betegek életminősége az idő függvényében? A vizsgálat módszere – A Semmelweis Egyetem Sürgősségi Betegellátó osztályán megjelent 879, szédülést panaszoló beteghez juttattuk el kérdőívünket. A vizsgálat alanyai – A kitöltött kérdőíveket 308 betegtől (110 férfi, 198 nő, átlagéletkor 61,8 ± 12,31 SD) kaptuk vissza, ezeket elemzésnek vetettük alá. Eredmények – A sürgősségi diagnózisok megoszlása a következőképpen alakult: centrális eredetű (n = 71), szédülékenység (n = 64) és BPPV (n = 51) voltak a leggyakoribb diagnózisok. A végleges diagnózis tisztázásáig eltelt idő leggyakrabban napokat (28,8%), illetve heteket (24,2%) igényelt, kiemelendő azonban, hogy 24,02%-ban végleges diagnózis sosem született. A sürgősségi és a végleges diagnózis között csupán 80 beteg esetén (25,8%) volt egyezés, amelyet alátámaszt a kvalitatív statisztikai elemzés (Cohen-féle Kappa-teszt) eredménye (κ = 0,560), moderált összefüggést indikálva. Megbeszélés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye közötti korreláció alacsony, de az eredmények a nemzetközi irodalomban is hasonlónak mondhatók. Emiatt fontos a betegek követése, beleértve az otoneurológiai, illetve esetlegesen neurológiai kivizsgálás fontosságát. Következtetések – A szédüléssel jelentkező betegek sürgősségi diagnosztikája nagy kihívás. A pontos anamnézis és a gyors, célzott vizsgálat a nehézségek ellenére tisztázhatja a szédülés centrális vagy perifériás eredetét.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás