Keresési eredmények

Lege Artis Medicinae

2020. ÁPRILIS 18.

Digitális eszközökkel támogatott terápiatervezés folyamata a precíziós onkológiában

PETÁK István, VÁLYI-NAGY István

A molekuláris információ alapú személyre szabott precíziós orvoslás új mérföldkőhöz érkezett az onkológiában. Mostani tudásunk szerint hozzávetőleg 600 gén 6 millió mutációja hozható összefüggésbe a daganatok kialakulásával, és minden beteg esetében átlagosan egyszerre 3-4 ilyen „driver” gén mutációja van jelen. A molekuláris diagnosztika fejlődése ma már lehetővé teszi, hogy a rutinellátás részeként megismerjük a betegek daganatának részletes molekuláris profilját. Ennek klinikai relevanciája az, hogy ma már 125 célzott gyógyszer van forgalomban és további több száz hatóanyag érhető el klinikai vizsgálatokban. Ez azt eredményezi, hogy sokszor már első vonalban több törzskönyvezett terápiás lehetőség közül kell kiválasztani a beteg számára a legmegfelelőbbet a molekuláris információ alapján. Ehhez ma már egyre inkább komplex informatikai eszközökre, orvosi szoftverekre van szükség. Genetikusok, molekuláris biológusok, molekuláris patológusok és molekuláris farmakológusok már most napi szinten használnak bioinformatikai és interpretációs szoftvereket. De ma már klinikusok számára is online elérhetők a mesterséges intelligencia által támogatott digitális eszközök a terápia megtervezésére. A telemedicina eszközei, a videokonferencia megteremtette a feltételét annak, hogy on­line multidiszciplináris szakértői egyeztetések, „virtual molecular tumor board”-ok jöjjenek létre, amelyek segítségével minden or­vos és beteg hozzáférhet a precíziós on­kológia korszerű lehetőségeihez.

Klinikai Onkológia

2018. FEBRUÁR 10.

Klinikai Onkológia

2017. DECEMBER 05.

Az OGYÉI állásfoglalása a daganatellenes gyógyszerek hasonlóságáról, azonosságáról

KLINIKAI Onkológia

Az utóbbi időben igen sokrétű beszélgetések és viták zajlottak egyes gyógyszerek, számunkra elsősorban a daganatellenes gyógyszerek hasonlóságáról, azonosságáról. Ahogy azt az Előszóban is jeleztük, az alábbiakban adjuk közre a „Gyógyulj Velünk” betegszervezet kérésére, a témában legilletékesebb szervezet, az OGYÉI kérésükre elkészített elemzését, és ennek alapján állásfoglalását, minden változtatás és kommentár nélkül.

Klinikai Onkológia

2019. FEBRUÁR 20.

Folyékony biopszia a klinikai onkológiában – a precíziós orvoslás vonalvezetője

PRISKIN Katalin, PINTÉR Lajos, JAKSA Gábor, PÓLYA Sára, KAHÁN Zsuzsa, SÜKÖSD Farkas, HARACSKA Lajos

A tumorok genetikai jellemzésének klasszikus módja a szöveti biopszia, amelynek során kis mennyiségű minta kerül kivételre az érintett szervből. Ez képviseli a tumort a további vizsgálatok során. A mintavétel lokalizáltsága azonban korlátozza a reprezentatív jellemzést. Egyszerű mintavétellel a vérplazmából izolált, úgynevezett keringő tumor-DNS potenciálisan minden, markerként azonosítható genetikai eltérést hordozó daganatszövet onkológiai vizsgálatára alkalmas lehet. Ahhoz, hogy a benne rejlő lehetőségeket minél hatékonyabban kiaknázhassuk, sajátos tulajdonságaihoz kell igazítani a vizsgálati eszközöket. A minta pre analitikai feldolgozása és tárolása jelentősen befolyásolja a további felhasználhatóságot. Ahhoz, hogy a jelentős többségben lévő vad típusú háttér mellett az esetlegesen jelen lévő mutáció kimutatható legyen, új, specifikus módszerek kidolgozására van szükség, amelyek jelentős többsége az új generációs DNS-szekvenálási technikákra épül. Az elmúlt évtizedben ezen eljárások költségének határozott csökkenése lehetővé tette, hogy óriási mennyiségű genetikai információ halmozódjon fel a tumorigenezissel kapcsolatban. A szekvenálási technológiák fejlődése következtében a vizsgálatok átfutási ideje is csökkent, így lehetővé vált a kutatás mellett a rutinellátásba való átvétele. Kutatásainkból kiindulóan ez három megközelítésen keresztül valósulhat meg: technológiai fejlesztéssel, a már birtokunkban lévő diagnosztikai módszerek folyékony biopsziába való átültetésével, valamint jól tervezett, betegségspecifikus génpanelek létrehozásával. A nemzetközi trendek és eddigi, folyékony biopszián alapuló tapasztalataink alapján is úgy gondoljuk, hogy a közeljövőben ez a módszer az onkológiai szűrések és a precíziós onkológia egyik meghatározó pillérévé válhat.

Klinikai Onkológia

2018. DECEMBER 10.

Új generációs szekvenálás diagnosztikai felhasználása az onkológiában

BECSÁGH Péter

Napjainkban az információ az egyik legnagyobb kincs, alkalmas a meglévő tudás rögzítésére és használata, elemzése a fejlődés alapja. A természetben, az élő rendszerek - és a vírusok - szintjén is kialakult az információ megőrzésének biokémiai módja. A lineáris kódolás olyan makromolekulákat igényel, amelyek képesek megszámolható változattal rendelkező építőegységekből kombinációsorozatokat rögzíteni. Ezeket szoktuk lineáris információhordozó makromolekuláknak is nevezni. Ilyen láncok például a fehérjék és a nukleinsavak. Az onkológia területén kiemelten fontos a tumorsejtek genetikailag kódolt képességeinek meghatározása és elemzése. A tumort alkotó klónok genomjában lévő öröklött vagy szerzett eltérésekhez kapcsolható funkciók teszik lehetővé az ilyen sejtek túlélését, de egyben feltárják a támadható mechanizmusokat és azok kiemelt pontjait is. Az új generációs szekvenálás onkodiagnosztikai felhasználása leggyakrabban a tumorkialakulással és túléléssel kapcsolható génkészlet vizsgálatára terjed ki. Ez a kialakult panel ezzel a technológiával elég fejlett ahhoz, hogy bekerüljön a rutindiagnosztikába, de kiemelten fontos az in vitro diagnosztikai (IVD) feltételrendszer minőségi és standardizációs követelményeinek a biztosítása.

Immunonkológia

2019. SZEPTEMBER 01.

Beszámoló a III. Pécsi Immuno-Onkológiai Napokról

MANGEL László

Az onkológia tudományán belül az elmúlt évek egyik legkomolyabb előrelépését az immunterápia rutinszerű alkalmazásának a bevezetése jelentette. A főleg a dermato-, a pulmo- és az uroonkológia területén mutatkozó, az addigiakhoz mért látványos klinikai eredmények ellenére azonban számtalan kérdés még megválaszolatlan.

Immunonkológia

2020. AUGUSZTUS 30.

Onkológia a Délvidéken, ahol erős bázis építenek

KUN J. Viktória

Mikor dr. Pikó Béla megkapta a békés megyei központi kórház, Pándy Kálmán tagkórház Onkológiai Osztály vezetését, nagyot álmodott: az alapvetően nőgyógyászati onkológiai ellátásra szakosodott részleget teljes körű centrumnak Képzelte. Ez az álom mára meg is valósult. Amellett, hogy minden daganatos beteget fogadni tudnak, a szakmai csapat tagjai diplomájukat az egészségügy legkülönbözőbb területein szerezték meg. Csapatot alkotnak, mert tudják, hogy egymás nélkül semmire sem mennének, így közösen valósítják meg ezt az álmot

Immunonkológia

2019. SZEPTEMBER 01.

E-onkológia: daganatterápia a kórházon kívül

KAZAI Anita

Napjainkban egyre több az idős beteg és kevesebb a szakember az onkológiában is, emellett a kezelések kevésbé invazívvá és hatékonyabbá váltak, ami a digitális egészségügy/ e-health fejlődésével karöltve forradalmi változásokat idéz elő az ellátás minden szintjén. (E-health: az információs és kommunikációs technológiák használata valamennyi egészséggel összefüggő aktivitás során.)

Klinikai Onkológia

2020. AUGUSZTUS 28.

Az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság 2020. évi kongresszusának legfontosabb újdonságai

ANDRÁS Csilla

A Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) az idei évben az Update ’20 rendezvényét virtuális formában tartotta, amelyen felkért szerzőink áttekintést adtak az ASCO-kongresszuson elhangzott legfontosabb kutatási eredményekről.

Klinikai Onkológia

2020. AUGUSZTUS 28.

A vitaminok és nyomelemek onkológiai alkalmazása

RÉPÁSI Eszter

A táplálkozás és a daganatos megbetegedések kialakulása, valamint a daganatkontroll összefüggéseit már hosszú ideje tanulmányozzák, mivel a táplálkozásnak alapvető szerepe van a daganatos betegek kezelésében. A vitaminok és nyomelemek megfelelő onkológiai alkalmazásához több szakmát átölelő multidiszciplináris munkacsoportot javasolt felállítani, hogy a felméréstől a gyakorlati kivitelezésig biztosított legyen a több tudományterületen dolgozó szakember (mint például onkológus, dietetikus, laboratóriumi aszszisztens) szakmai felügyelete. Ezzel jobban kiegyensúlyozható az egyén állapotához igazított szükséglet. A megfelelő állapotfelmérés (labor-, bélmikrobiom- és nutrigenetikai vizsgálatok), illetve célmeghatározás segíti a dietetikus szakembert a vitaminok és nyomelemek pontosabb meghatározásában, azok mennyiségének és beviteli módjának (táplálékkal szájon át vagy étrend-kiegészítő formájában) a kialakításában. A dietetikus szakember segít az egyénnek jelenlegi táplálékkal bevitt tápanyagbevitelét elemezni, aktuális állapotához igazított szükségletei értékeit meghatározni és a gyakorlatban kivitelezni.