Keresési eredmények

Ideggyógyászati Szemle

2020. JÚLIUS 30.

[Extraskeletalis, intraduralis, nem metasztatikus Ewing-sarcoma]

OTTÓFFY Gábor, KOMÁROMY Hedvig

[Intracranialis lokalizációjú Ewing-sarcoma nagyon ritkán fordul elô. Egy négyéves fiúgyermek klinikai és képalkotó vizsgálatainak jellegzetességeit ismertetjük. Koraszülött volt, intraventricularis vérzés szövôdményeként kialakult posthaemorrhagiás hydrocephalus miatt ventriculoperitonealis sönt beültetésen esett át újszülöttkorában. Rendszeres gondozás során nem észleltük söntvezetési zavar vagy emelkedett intracranialis nyomás tüneteit. Nyolc hónapos korában készült utolsó képalkotó vizsgálata. Négyéves korában ismétlôdô hányás, fokális epilepsziás rohamok kezdôdtek. Koponya-MR-vizsgálata bal oldali frontoparietalis, a sinus sagittalis superiorba betörô térfoglaló folyamatot mutatott. Cranio­tomia során a tumor teljes eltávolításra került. A tumor­szövet hisztológiai vizsgálata igazolta a kis, kék, kerek sejtes daganatot. A Ewing-sarcoma diagnózisát az EWSR1-gén­­transzlokáció kimutatása FISH-módszerrel megerôsítette. A staging vizsgálatokkal metasztázis nem volt kimutatható. A beteg az EuroEwing99 protokoll szerint kapta meg kezelését. 10 év telt el a diagnózis és a mûtét óta, jelenleg is tumor- és rohammentes, életminôsége jó.]

Ideggyógyászati Szemle

2012. SZEPTEMBER 30.

Sclerosis multiplex és gerincvelő-ependymoma egyidejű előfordulása: esetismertetés

EYLEM Degirmenci

Háttér - Sclerosis multiplex és intraduralis gerincvelőtumor együttes előfordulásáról számolok be. Esetismertetés - A 34 éves nő az előző 15 évben relapszus-remisszió típusú sclerosis multiplexben szenvedett. A bal alsó végtagban jelentkező akut érzéskieséssel, spasticitassal jelentkezett. A gerinc mágnesesrezonancia-vizsgálata intraduralis gerincvelői tumort mutatott a lumbalis szakaszon, amit később ependymomának diagnosztizáltunk. Következtetés - Felhívjuk a figyelmet a sclerosis multiplex és a gerincvelőtumor ritka együttes előfordulására, kiemelve a kivizsgálás szükségességét, ha a sclerosis multiple lefolyása során új tünet jelentkezik.

Ideggyógyászati Szemle

2003. ÁPRILIS 20.

A ventralis intraduralis nyakigerinc-patológiák sebészi eltávolítása elülsõ nyaki feltáráson keresztül: saját tapasztalatok

BANCZEROWSKI Péter, LIPÓTH László, VAJDA János, VERES Róbert

Bevezetés - A ventralis intraduralis nyakigerinc-patológiák sebészi eltávolítása a nagy kockázatú beavatkozások közé tartozik. Az elmúlt évtizedekben az elülső nyakigerincfeltárásokkal és a corpectomiával szerzett tapasztalatok lehetővé tették, hogy a gerinccsatornában ventralisan elhelyezkedő patológiás elváltozásokat ezen úton el lehessen távolítani. Az elülső nyaki feltárás corpectomiával kombinálva elsősorban azon nyaki intraduralis elváltozások eltávolítására használható, ahol a laesio ventralisan a középvonalban helyezkedik el. Esetismertetés - A szerzők öt esetben végeztek elülső nyaki feltáráson keresztül intraduralis ventralis nyakigerincpatológia- eltávolítást. Eseteik között két meningeoma, egy intramedullaris cavernoma, egy ventralis arachnoidalis cysta és egy intramedullaris malignus neurogén tumor szerepelt. A corpuseltávolítás viszonylag széles műtéti területet biztosított a patológiás elváltozások mikroszkóp alatti eltávolításához. A cavernoma és a tumorok eltávolítása, valamint az arachnoidalis cysta fenestratióját követően teljes durazárást végeztek, majd a gerincet saját csípőcsont, lemez és csavarok segítségével stabilizálták. A betegek a beavatkozást jól tűrték, posztoperatív szövődményt nem tapasztaltak. Következtetés - Az elülső nyakigerinc-feltárás corpectomiával kombinálva biztonságos eljárás a középvonalban elhelyezkedő, intraduralis, ventralis nyakigerinc-patológiák eléréséhez és eltávolításához.

Ideggyógyászati Szemle

2008. MÁRCIUS 30.

A gerinccsatornában elhelyezkedő térfoglaló folyamatok eltávolítása féloldali parciális feltárásból, a „hemi-semi laminectomia”

BANCZEROWSKI Péter, VAJDA János, VERES Róbert

Célkitűzés - A gerinccsatornában elhelyezkedő daganatok és más kóros elváltozások eltávolítására használt hagyományos műtéti feltárások a hátsó csontos struktúrák elvételével, a ligamentum supraspinale és interspinalia szalagrendszer megbontásával, valamint a paraspinalis izomzat leválasztásával járnak, amelyek megváltoztatják a gerinc biomechanikai viszonyait, a gerinc deformitásához, instabilitásához vezethetnek. A gerinc szerkezeti integritásának és stabilitásának megőrzésére, egyúttal a gerinccsatornában elhelyezkedő térfoglaló folyamatok eltávolítására számos minimálisan invazív módszer létezik. A szerzők saját tapasztalataikat összegzik intraspinalisan, döntően lateralisan elhelyezkedő intra- és extraduralis kóros elváltozások féloldali, részleges laminectomiával járó feltáráson keresztül végzett műtéti eltávolítása kapcsán. Módszer - Tüneteket okozó, a nyaki, háti és az ágyéki gerincszakaszon, a canalis spinalisban elhelyezkedő intraés extraduralis kóros elváltozás miatt 86 beteg esetében történt féloldali, olyan részleges laminectomiával járó feltáráson keresztüli műtéti beavatkozás, amely során a laminákon csak ablak készült, a hemi-semi laminectomia. A betegek panaszait lokális és radicularis fájdalom, motoros, szenzoros és vegetatív tünetek képezték. Eredmény - Az alkalmazott feltárás minden esetben alkalmas volt a gerinccsatornában elhelyezkedő kóros elváltozások műtéti megoldására. Hatvannyolc esetben egy, 15 esetben kettő, három esetben három szegmentumban végeztünk hemi-semi laminectomiát. A beavatkozás 16 esetben a nyaki gerincszakaszon, hat esetben a cervicothoracalis átmenetben, 35 esetben a háti szakaszon, tíz esetben a thoracolumbalis átmenetben, valamint 19 esetben az ágyéki gerincszakaszon történt. Szövettani megoszlás szerint intraduralisan 32 meningeoma, 27 neurinoma, tíz ependymoma, három arachnoidealis cysta, két cavernoma, valamint extraduralisan négy epiduralis haematoma, öt epiduralis abscessus, három duralis fistula került műtéti megoldásra. Következtetés - A féloldali részleges, úgynevezett hemisemi laminectomián keresztüli gerinccsatorna-feltárási technika lehetővé teszi az ép szövetek károsodásának további szignifikáns csökkentését, ugyanakkor biztonságos és hatásos módszer az intraspinalisan, döntően lateralisan elhelyezkedő intra- és extraduralis kóros elváltozások eltávolításában és az idegelemek felszabadításában. Két további előnye a szegmentumtévesztés, illetve a reoperáció esetén jelentkezik.

Ideggyógyászati Szemle

2007. JANUÁR 20.

A 2-es típusú neurofibromatosis nonsense, 193 C>T mutánsa - idegsebészeti kihívás

BOBEST Mátyás, TÓTH Csaba, GYURCSÓ Mária, MOLNÁR Mária Judit, GARZULY Ferenc

Tüdőszűrő vizsgálat során a 15 éves, panaszmentes fiú röntgenképén mellkasfali, körülírt térfoglalást találtak. A daganatot eltávolították, az első bordaközi ideg schwannomájának bizonyult. Két év múlva szédülés, hallászavar, agytörzsi és kisagyi tünetek jelentkeztek. Az MR-vizsgálat bilateralis, nagy kiterjedésű, kisagyhídszögleti és többszörös, gerincvelő-kompressziót okozó nyaki intraduralis tumorra utalt. A műtét során csak a bal oldali, nagyobb vestibularis schwannoma részleges eltávolítására volt lehetőség. A spinalis psammomatosus meningeomákat viszont sikerült reszekálni. A beteg három hónap múlva szeptikus szövődmény következtében meghalt. Édesanyja hasonló betegségben szenvedett, súlyos agytörzsi kompressziót okozó kétoldali vestibularis schwannoma miatt 12 éve, 24 éves korában műtötték, a beavatkozást csak két héttel élte túl. Az anyának elhunyt fián kívül még két gyermeke született, ikrek, 14 évesek. Az MR-vizsgálat a fiúgyermek esetében kétoldali vestibularis tumort derített ki, a lány egészséges. A fiú molekuláris biológiai vizsgálata a 2-es típusú neurofibromatosis génjének 2. exonjában nonsense, C193T-mutációt mutatott ki, a GLN65stop kodon csonkolt fehérjét hozott létre. Ez a mutáció feltételezhetően összefügg a kedvezőtlen klinikai lefolyással. A betegség korai felismerése az eredményes idegsebészeti beavatkozás alapvető feltétele.