Keresési eredmények

COVID-19

2020. ÁPRILIS 07.

COVID-19: intenzív ellátást igénylő, kritikus állapotban levő betegek intenzív terápiás ellátásának lehetőségei

Az European Society of Intensive Care Medicine and the Society of Critical Care Medicine jelentette meg 2020-ban az Intensive Care Medicine-ben a Surviving Sepsis Campaign (SSC): Guidelines on the management of critically ill adults with cooronavirus disease 2019. (COVID-19) című irányelvét 36 nemzetközi szerző, mikrobiológusok, infektológusok, intenzív terápiás és sürgősségi szakorvosok, egészségügyi szakdolgozók és egészségpolitikusok részvételével.

Ideggyógyászati Szemle

2019. MÁRCIUS 30.

[Az elektroencefalográfia hasznossága syncope esetén ]

NALBANTOGLU Mecbure, TAN Ozturk Ozlem

[Bevezetés - A syncope definíció szerint agyi hipoperfúzió miatt bekövetkező rövid, átmeneti eszméletvesztés. Habár a syncope diagnózisa a kórtörténet adatain és az alapos kivizsgáláson alapul, az elektroencefalográfia (EEG) fontos eszköz a differenciáldiagnózisban. A tanulmány célja az volt, hogy megállapítsuk, milyen diagnosztikai értéke van az EEG-nek syncope esetén. Módszerek - Retrospektív módon elemeztük 288, syncope diagnózissal 2014. január és 2016. január között a Cankiri Állami Kórház EEG-laborjába utalt beteg EEG-felvételét. Az EEG-felvételeket hat csoportba soroltuk: normál, epileptiform jel (csúcsok és éles hullámok), generali­zált háttérlassulás, fokális lassulás, féltekei aszimmetriák, alacsony amplitúdójú szakaszok. Az EEG-ket nem és életkor alapján is csoportosítottuk. Eredmények - Összesen 288 beteg vett részt a vizsgálatban, 148 nő (51,4%) és 140 (48,6%) férfi. Az EEG-felvételek közül 203 (70,5%) volt normális, nyolc (2,8%) mutatott generalizált háttérlassulást, hét (2,4%) fokális lassú hullámokat. Epileptiform jel 13 betegnél (4,5%) jelentkezett. Féltekei aszimmetria 10 betegnél (3,5%) volt megfigyelhető, alacsony amplitúdójú szakaszok 47 betegnél (16,3%) jelentkeztek. Nem volt szignifikáns különbség a korcsoportok EEG-eredményei között (p = 0,3). Nem volt szignifikáns különbség az EEG-eredményekben nemek szerint sem (p = 0,2). Megbeszélés - Habár a syncope, az epilepszia és a nem epileptikus rohamok diagnózisa a klinikai megfigyeléseken alapul, a diagnózis felállításának továbbra is hasznos segítője az EEG.]

Ideggyógyászati Szemle

2012. NOVEMBER 20.

Vinpocetin alkalmazása neurológiai kórképekben

SZAPÁRY László, KÉSMÁRKY Gábor, TÓTH Kálmán, MISNYOVSZKY Melinda, TÓTH Tímea, BALOGH Ágnes, NAGY Krisztián, NÉMETH György, FEHÉR Gergely

Bevezetés - A cerebrovascularis betegségek a leggyakoribb halálozási okok között szerepelnek, jelenleg a cardiovascularis és a tumoros halálozás után a lista harmadik helyén állnak, továbbá jelentős életminőség-romlással járnak a betegek többsége számára. Az irreverzíbilisen károsodott agyterület megmentésére már nincs lehetőség, de a környező hipoperfundált agyterületek működésének serkentésével lehet javítani a betegek állapotán. A krónikus agyi hipoperfúzió jelentősége felmerül egyéb betegségek hátterében is, a véráramlás növekedésével ezekben a csoportokban is javulás érhető el a betegek állapotában. Célkitűzés, módszer - Célunk, hogy áttekintsük a vinpocetin experimentális és klinikai hatékonyságával foglalkozó tanulmányokat, és összefoglaló képet adjunk a gyógyszer főbb indikációs területeiről, az ott mutatott hatékonyságról. Eredmények - Experimentális eredmények alapján a vinpocetin számos receptoriális hatás következtében hatékony antiinflammatorikus, antiischaemiás, szabadgyök-fogó és antiepileptikus szer, továbbá állatkísérletes agyi keringészavarokban hatékonyan csökkenti a károsodás mértékét. Akut ischaemiás stroke-ban jelenleg nem állnak rendelkezésre meggyőző bizonyítékok a szer neuroprotektív és esetleges egyéb kedvező hatására, az e témakörben rendelkezésre álló humán tanulmányok száma csekély, eredményeik pedig ellentmondásosak. Krónikus agyérbetegek esetében meggyőző képalkotó vizsgálatokkal (PET-, SPECT-, TCD- és NIRS-vizsgálatok) a laesio körüli területek perfúziónövekedése, fokozott glükóz- és O2-felhasználása igazolódott. Kedvező reológiai és mikrocirkulációs hatásai is vannak, továbbá felmerül az endotheldiszfunkciót javító hatása is. Ezek a hatások feltehetőleg kedvezően befolyásolják a kognitív teljesítményeket is. Következtetések - A vizsgálatok eredményei alapján kimondható, hogy a vinpocetin sokrétű farmakológiai hatása révén mind az alapkutatásban, mind a klinikai gyakorlatban nagy jelentőségű szer.

Ideggyógyászati Szemle

2012. MÁJUS 30.

Olvasói levél

GYURIS Jenő

E munkában - három vizsgálati helyen - a krónikus agyi hipoperfúzió okozta kognitív zavar kezelésére 3×1 Cavinton fortét adtak a 11 férfi és 42 nőbetegnek. A férfiak átlagéletkora 54,18±3,34 év volt, a nőké 55,02±8,2. A kezelés 18 hónapig tartott.

Ideggyógyászati Szemle

2012. MÁRCIUS 30.

A vinpocetin kognitív funkciókra gyakorolt hatásának vizsgálata

VALIKOVICS Attila, CSÁNYI Attila, NÉMETH László

Bevezetés - A krónikus agyi hipoperfúzió egyes dementiatípusok kialakulásában oki tényezõként szerepel. Az enyhe kognitív zavar (MCI) tünetei hasonlóak a dementia tüneteihez, de mérsékeltebbek, így praedementia-állapotnak tekinthetõ. A vinpocetinnek komplex hatásmechanizmusa révén kiemelkedõ szerepe van a krónikus agyi hipoperfúzió javításában. Célkitűzések - Vizsgálatunkban arra kerestük a választ, hogy az enyhe kognitív zavarban szenvedõ betegek mentális hanyatlása milyen súlyosságú és a kognitív funkciókat hogyan befolyásolja a 18 hónapig alkalmazott orális vinpocetinterápia. Módszerek - A kognitív funkciók megítélésére a 18 hónap során hat vizit alkalmával pszichometriai teszteket (MMSE, ADAS-Cog) végeztünk, a betegek általános állapotát klinikai összbenyomásbecslõ skálával (Clinical Global Impression) ítéltük meg. Felmértük a napi aktivitást (ADL) is, valamint a Hamilton Depressziós Skála alkalmazásával a betegek hangulatát is értékeltük ugyanezekben az idõpontokban. Eredmények - A kezelés megkezdésekor betegeink az MCI közepesen súlyos stádiumába tartoztak. Tizennyolc hónapos orális vinpocetinkezelést követõen pszichometriai vizsgálatokkal a kognitív funkciók szignifikáns javulását észleltük. A betegek általános állapota mind a vizsgáló, mind a betegek véleménye szerint szignifikánsan javult. Szignifikáns javulást észleltünk az átlagos napi aktivitás terén is. A klinikai tünetek komplex javulása a betegek hangulatát pozitív irányba befolyásolta. A vinpocetint a vizsgálat során biztonságosnak és jól tolerálhatónak ítéltük meg. Következtetések - A vinpocetin komplex hatásmechanizmusa révén jelentõsen javította a krónikus hipoperfúziós betegek kognitív működéseit, általános állapotát és életminõségét. Alkalmazását az enyhe kognitív zavarban szenvedõ betegeknek ajánljuk.

Ideggyógyászati Szemle

2009. JÚNIUS 02.

99-mTc-HMPAO egyesfoton-emissziós komputertomográfia genetikailag meghatározott neurometabolikus betegségekben

ARANKA László, AMBRUS Edit, VÖRÖS Erika, SVEKUS András, KÓBOR Jenõ, BEREG Edit, PALATKA János, PÁVICS László

A vizsgálat célja a regionális cerebralis véráramlás rendellenességeinek a meghatározása volt enzymopathiák különböző típusaiban. Betegek és módszerek - A genetikailag meghatározott enzymopathiában szenvedő betegek közül három esetben volt jelen aminoacidopathia, 11 beteg szenvedett különböző típusú encephalopathiában, közülük tíz mitochondrialis encephalopathiában (MEMP), egy esetben volt jelen hyperuricaemiás encephalopathia. A felsorolt 14 beteg mellett még egy beteg ceroid lipofuscinosisban, egy másik pedig scleoris tuberosában szenvedett. A MEMP-ben szenvedő betegek további megoszlása a következőképpen alakult: öt beteg szenvedett MEMP-ben laktátacidosissal, öt Leigh-betegségben (szubakut nekrotizáló encephalopathia), közülük egy esetben állt fenn citokróm-c-oxidáz (COX) -deficientia. Emellett minden esetben cerebralis MR- és SPECT-vizsgálat történt tíz perccel a 20 Mbq/kg 99-mTc-HMPAO intravénás beadása után. Eredmények - A MEMP-ben szenvedő 16 betegből 14 esetében kaptunk kóros eredményt, a lelet csökkent fokális frontális/temporalis/temporoparietalis agyi vérperfúziót mutatott. Aminoacidopathiás csoport - mindhárom beteg mutatott kóros jeleket a csoportban. Az ornitin-transzkarbamiláz (OTC) heterozigóta mutációját hordozó nőbeteg bal oldali hemiparesisben szenvedett, amelyet tíz hónapos korban bekövetkezett hyperammonaemiás stroke okozott. A cerebralis érkatasztrófa után közel hat évvel jobb oldali temporoparietalis, occipitalis és bal frontális hipoperfúzió látszott. Ezt az eredményt diaschisis okozhatta. Mitochondrialis encephalomyopathiás (MEMP) csoportban: mind a négy, MEMP-ben és laktátacidosisban szenvedő beteg temporalis régiójában fokális hipoperfúzió látszott, míg normális volt a pefúzió a COX-hiányos beteg és a Leigbetegségben (szubakut nekrotizáló encephalopathia) szenvedő két beteg esetében. A maradék egy, Leighbetegségben szenvedő beteg esetében frontotemporalis hipoperfúziót találtunk. Minden esetben nem specifikus strukturális rendellenességeket mutatott az MR: corticalis és subcorticalis atrophiát és szétszórt demielinisatiós gócokat. A ceroid lipofuscinosis esetében az MR cerebralis atrophiás és cerebellaris hypoplasiát mutatott, a SPECT pedig jobb frontális és occipitalis hipoperfúziót, bilateralis élettani érési folyamatot. A sclerosis tuberosában szenvedő beteg esetében bilateralis temporooccipitalis hipoperfúziót láttunk. Következtetés - 1. A SPECT-felvételek a regionális cerebralis véráramlás hipoperfúziós változását mutatták a 16 beteg közül 14 esetében. 2. Regionális cerebralis/cerebellaris hipoperfúziót mutattunk ki SPECT-tel mitochondrialis encephalomyopathiákban laktátacidosissal és aminoacidopathiákban, tehát a cerebralis perfúzió informatív értéke nagy.

Agykutatás

2011. AUGUSZTUS 15.

Nagyfejűek előnyben?

Egy új kutatás szerint a nagyobb fejkörfogatú, Alzheimer-kórban szenvedő betegek jobb memóriával és kognitív képességekkel rendelkeznek, mint a kisebb fejkörfogatúak.

Ideggyógyászati Szemle

2007. NOVEMBER 30.

A krónikus agyi hipoperfúzió szerepe az Alzheimer-kór kialakulásában Tények és hipotézisek

ZÁDORI Dénes, DATKI Zsolt, PENKE Botond

A neurodegeneratív kórképek közé tartozó Alzheimer-kórban számos kockázati tényező etiopatogenetikai szerepét igazolták. Közöttük jelentős számban akadnak olyanok, amelyek főként cardiovascularis kockázati tényezőként ismertek, és krónikus agyi hipoperfúziót képesek előidézni. Ez a hipoperfúzió, illetve a következményes hipometabolizmus már enyhe kognitív zavarban is detektálható funkcionális képalkotó eljárások segítségével az agyi vízválasztó területeken. A perfúziócsökkenés kapillárisdegenerációhoz vezet ezeken a területeken, a diffúzió károsodását előidézve. Ez a folyamat az idegsejtek tápanyag- és oxigénellátását tovább csökkentve képes neurodegenerációt elindítani, amely projekciók révén továbbterjed az asszociációs kérgi neuronokkal kezdődő glutamáterg rendszeren. Ebben a neuronalis kapcsolatrendszerben olyan neuropatológiai elváltozások (neurofibrillaris kötegek és a β-amyloid plakkok) jelennek meg, amelyek az Alzheimer-kór jellegzetes markerei. Az áttekintő cikkben egyrészt bemutatjuk a hipoperfúzió kialakulását és következményeit az agyi vízválasztó területeken, másrészt leírjuk az Alzheimer-kór korai szakaszában a neurodegeneráció folyamatát az asszociációs kérgi neuronoktól kiinduló kapcsolatrendszeren. Az Alzheimer-kór eddigi hipotéziseinek és a neuropatológiai elváltozásoknak a figyelembevételével új konszenzusmodellt adunk meg a betegség kialakulási mechanizmusára.

Ideggyógyászati Szemle

2007. JÚLIUS 30.

A vinpocetin agyi véráramlásra és kognitív funkciókra gyakorolt hatásának vizsgálata

VALIKOVICS Attila

Bevezetés - A vinpocetin évtizedek óta széles körben használt szer az ischaemiás cerebrovascularis betegségek és a vascularis típusú dementiák kezelésében. Egyes dementiatípusok létrejöttében fontos szerepet játszik a krónikus agyi hipoperfúzió. A vinpocetin komplex hatásmechanizmus révén jelentős szerepet tölt be a krónikus agyi hipoperfúzió javításában. A praedementia állapotnak tekinthető enyhe kognitív zavar tünetei hasonlóak a dementia tüneteihez, de enyhébbek. Célkitűzés - Azt vizsgáltuk, mi jellemzi az ischaemiás stroke-on átesett és az enyhe kognitív zavarban szenvedő betegek nyugalmi és kémiai stimulus utáni véráramlási paramétereit, milyen súlyosságú a két betegcsoportban a mentális hanyatlás. Elõvizsgálat keretében tanulmányoztuk, hogyan befolyásolja a 12 hetes orális vinpocetinterápia a véráramlási paramétereket és a kognitív funkciókat a két betegcsoportban. Módszerek - Az a. cerebri media véráramlási sebességét vizsgáltuk nyugalomban és 30 másodperces légzésviszszatartás után transcranialis Doppler-módszerrel a kezelés előtt és 12 hetes orális vinpocetinkezelést követően. A kognitív funkciók felmérésére ugyanezen időpontokban pszichometriai teszteket (MMSE, ADAS-Cog) végeztünk, a betegek általános állapotát állapotbecslő skálával (Clinical Global Impression) ítéltük meg. Eredmények - Tizenkét hetes orális vinpocetinkezelést követően a kezelés előtti értékekhez viszonyítva a vascularis csoportban szignifikáns volt a nyugalmi véráramlási sebességértékek növekedése. Az átlagsebesség-változás százalékos növekedése a légzés-visszatartásos transcranialis Doppler-teszt során szignifikáns javulást mutatott mindkét betegcsoportban a kezelés előtti értékhez viszonyítva. Tizenkét hetes orális vinpocetinkezelést követően pszichometriai vizsgálatokkal mindkét betegcsoportban a kognitív funkciók szignifikáns javulását tapasztaltuk. A javulás mértéke megegyezett a két betegcsoportban. A betegek általános állapota mind a vizsgáló, mind a betegek megítélése szerint szignifikánsan javult, az enyhe kognitív zavarban szenvedő betegek nagyobbnak ítélték a változás mértékét. Következtetések - A vinpocetin mindkét betegcsoport cerebrovascularis rezervkapacitását javította, kedvezően befolyásolta krónikus hipoperfúzió esetén a betegek kognitív státusát és általános állapotát. Ajánljuk a vinpocetin alkalmazását enyhe kognitív zavarban szenvedő betegek kezelésekor

Ideggyógyászati Szemle

2005. OKTÓBER 10.

Ischaemiás prekondicionálás az agyban

NAGY Krisztina, DOMOKI Ferenc, BARI Ferenc

Hazánkban a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések után a cerebrovascularis betegségek következményei jelentik a leggyakoribb halálozási okot. A kedvezőtlen mortalitási mutatók mellett további problémát jelent, hogy az átmeneti vagy tartós vérellátási zavarok következtében kialakuló neurológiai és pszichiátriai betegségek hatalmas terheket rónak a társadalomra, a betegellátó rendszerre és a családokra. Világszerte széles körben folynak kutatások a stroke és az egyéb agyi vérkeringési zavarok (például krónikus hipoperfúzió) megelőzésére, az akut ellátás és a rehabilitáció teendőire vonatkozóan. Az elmúlt években, évtizedekben a hypoxiás agykárosodások mechanizmusát egyre mélyebben sikerült megismerni, amelynek hatására mind a prevencióban, mind a terápiában ígéretes eredmények születtek. A sokrétű vizsgálatokból világossá vált azonban az is, hogy a neurodegeneráció megakadályozása, illetve a neurológiai károsodások mérséklése komplex feladat, amely egy támadásponton hatva valószínűleg nem oldható meg. További igény mutatkozik a klinikumban is alkalmazható alternatív neuroprotektív stratégiák kidolgozására és új farmakonok kipróbálására. A számos megközelítés egyike az ischaemiás tolerancia kialakítása prekondicionálás segítségével. Ismert ugyanis, hogy több olyan behatás létezik, amely kellően kis intenzitásban vagy rövid ideig alkalmazva az egyébként letális stimulusokkal szemben ellenállóvá teszi az agyszövetet.