Keresési eredmények

COVID-19

2020. OKTÓBER 14.

Zöld utat kapott a magyar Covid-gyógyszer

Széleskörűen hozzáférhetővé válik a magyar betegek számára is a remdesivir nevű hatóanyagot tartalmazó antivirális szer, amely az eddig ismert leghatékonyabb gyógyszer a COVID-fertőzés ellen. A gyártás a Richter Gedeon Nyrt. saját fejlesztése alapján indult. A készítmény klinikai vizsgálata megkapta az engedélyt az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézettől. A szert több magyarországi egészségügyi intézményben, így a Szegedi Tudományegyetemen is alkalmazzák.

Lege Artis Medicinae

2020. JÚLIUS 01.

A hypercholesterinaemia kezelése idôskorban

BARNA István

A 65 éves vagy idôsebb korúak aránya emelkedik a világban, és ezen belül egyre nô a 75 éven felüliek száma. Az athero­sclerosis az idôskorúak egyik legfontosabb, leggyakoribb megbetegedése, a legnagyobb mértékben felel az idôskori halá­lozásért, szellemi hanyatlásért és az élet­minôség romlásáért. A megfelelôen al­kal­mazott lipidcsökkentô kezeléssel a halálozások nagyobb részét kitevô cardiovascularis események kialakulásának esélye visszaszorítható, meghosszabbítható a be­te­gek élete, javítható az életminôségük. Dié­tás kezeléssel a cardiovascularis kockázat csökkentése ugyanolyan jó hatású, mint fiatalkorban. A 65 év vagy a feletti életkorban végzett rendszeres fizikai aktivitás férfiakban 26%-kal, nôkben 20%-kal csökkenti a cardiovascularis és az összes halálozás kockázatát. Ha a betegek kórtörténetében nincs érrendszeri betegség, a statinokat a 65 évesnél idôsebb egyéneknél is egyértelmûen javasoljuk elsôdleges megelôzésre. Statinokat primer prevenciós célra 75 éves vagy annál idôsebb felnôtteknél a kockázat és haszon egyéni elemzésével javasolt alkalmazni. Nagyobb kockázatcsökkenést lehet elérni 65–75 év között, mint a 75 éven felülieknél. Szekunder prevenció szempontjából a statin adása idôskorban kiemelten nagy jelentôségû, alkalmazása bizonyítottan kedvezô. A célérték eléréséhez mind primer, mind szekunder cardiovascularis prevencióban a statin- és ezetimibkezelés ajánlott.

Hypertonia és Nephrologia

2020. JÚNIUS 24.

A magas vérnyomás kezelése krónikus veseelégtelen betegeknél

SZLOVÁK Edina, SZILVESZTER Dolgos

A krónikus veseelégtelenség (KVE) és a magas vérnyomás prevalenciája világszerte folyamatosan növekszik. Az elôrehaladott veseelégtelenség esetén a cardiovascularis halálozás esélye nagyobb, mint a végstádiumú veseelégtelenségbe való progresszió kockázata, ezért a magas vérnyomás kezelése, a célértékek elérése fontos, mind a vesefunkció hanyatlásának a lassításában, mind a cardiovascularis kockázat csökkentésében. Bár az irányelvek nem adnak meg egy egységesen el érendô célvérnyomást KVE-ben, de bizonyítékon alapuló terápiát javasolnak a ve se védelem és a kardioprotekció szempontjából. Jelen közleményben a magas vérnyomás kezelésének klinikai gyakorlati aktualitásait (gyógyszeres és nem gyógyszeres ke zelés, terápiás algoritmus, célérték, kezelés eredményessége) összegezzük krónikus veseelégtelen betegekben.

Hypertonia és Nephrologia

2020. JÚNIUS 24.

Hypertonia és Covid-19 – I. rész Az életkor, az alapbetegségek és az ACEI/ARB kezelés jelentôsége hypertoniában és társbetegségeiben a SARS-CoV-2-fertôzés során

KÉKES Ede, SZÉKÁCS Béla, NAGY Judit, KOVÁCS Tibor

A Covid-19-járvány különbözô világrészeken történô megjelenése sajátos klinikai jellemzôket mutat. Az igazoltan fertôzöttek életkor szerint megközelítôleg 30 évestôl felfelé észlelhetôk, legnagyobb mértékben a 40 és 70 év közöttieket érinti a betegség. Ezzel párhuzamosan azonban a fertôzésben meghaltak jelentôs része 65 év feletti. A hypertoniás populáció prevalenciája és halálozási aránya igen hasonló formációt mutat. Az összegyûjtött adatok alapján nem meglepô, hogy a Covid-19-járványban az elhunytak esetében a hypertonia mint alapbetegség minden feldolgozásban elsô helyen áll. A pontosabb elemzés tisztázta, hogy nem önmagában a hypertonia, hanem a társbetegségek, illetve a hypertonia szövôdményei játszanak elsôdleges szerepet a nagymérvû idôskori mortalitásban, mint a diabetes, koszorúér-betegség, stroke, szívelégtelenség és krónikus vesebetegség. A kínai, észak-amerikai és olaszországi adatok arra utalnak, hogy a megfertôzôdött betegekben a hypertonia és a diabetes – és Észak-Amerikában a kóros obesitas – valójában csak tükrözik az adott populációban ezen betegségek prevalenciáját. A társbetegségek (coronariabetegség, stroke, szívelégtelenség, ritmuszavar, krónikus vesebetegség) jelenléte – többváltozós logisztikus regressziós elemzések alapján – szignifikánsan nagyobb kockázatot jelent a súlyos esetek, illetve a halálozás kialakulása vonatkozásában. Az utóbbi idôben megjelent elemzések erôs bizonyítékokat szolgáltattak arra, hogy az ACEI/ARB kezelés nem jelent nagyobb kockázatot a fertôzés lefolyása, illetve kimenetele szempontjából. Adásukra hypertoniában, társbetegségekben folyamatosan szükség van szervprotektív és a betegségek progresszióját lassító hatásuk miatt.

Ideggyógyászati Szemle

2016. JANUÁR 30.

[Kórházban kezelt akut stroke-os betegek jellemzőinek összehasonlítása két nagy közép-kelet-európai adatbázis alapján ]

ORBÁN-KIS Károly, SZŐCS Ildikó, FEKETE Klára, MIHÁLKA László, CSIBA László, BERECZKI Dániel, SZATMÁRI Szabolcs

[Célkitûzés – Európában a stroke a harmadik leggyakoribb halálok. A csökkenő tendencia ellenére a stroke-kal összefüggő halálozás még mindig magasabb Magyarországon és Romániában, mint az európai átlag. A jelenség oka a gyakoribb előfordulás, a súlyosabb kórlefolyás és a kevésbé hatékony kezelés lehet. Módszerek – A vizsgálatban marosvásárhelyi (Románia) és debreceni (Magyarország) kórházi adatbázisokat használtunk a stroke-os betegek demográfiai jellemzőinek, a kockázati tényezőknek, a stroke súlyosságának és a rövid távú kezelésI eredmények összehasonlítása céljából. Eredmények – A betegek nemi megoszlása hasonló volt az európai adatokhoz, azonban a stroke kialakulása átlagosan négy évvel korábbi életkorban következett be, mint az európai átlag. A stroke miatt kórházban eltöltött idő különböző volt a két országban, de mindkét esetben mintegy fele volt annak, mint amiről a nyugat-európai vizsgálatok beszámolnak. A halálos kimenetel aránya mindkét adatbázisban, nemtől függetlenül, hasonló volt az európai és egyéb országok adataihoz. Mindkét országban nagyszámú, sokszor átfedő kockázati tényezőt találtunk. A kockázati tényezők gyakorisága (magas vérnyomás, dohányzás, hyperlipi-­ daemia) magasabb volt, mint más országokban, ami ma-gyarázhatja az ismétlődő stroke-esetek nagy arányát. Megbeszélés – Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a két nagy adatbázis összehasonlításával találtunk néhány hasonlóságot, különösen a könnyen befolyásolható és ezért a primer prevencióban fontos kockázati tényezők nagyszámú előfordulásában. ]

COVID-19

2020. MÁJUS 06.

Cardiovascularis betegség, gyógyszeres kezelés és mortalitás Covid-19-ben

Az eredmények nem igazolják azt a korábbi aggodalmat, hogy az ACE-gátlók vagy az ARB-k szedése kedvezőtlenül befolyásolhatná a cardiovascularis alapbetegségben szenvedő, Covid-19 miatt kórházban kezelt páciensek mortalitását.

COVID-19

2020. ÁPRILIS 29.

New York City és környezetében Covid-19 miatt kórházban kezelt 5700 beteg kórlefolyásának, társbetegségeinek és kezelési eredményeinek bemutatása

Mindeddig kevés ismeret állt rendelkezésre az Egyesült Államokban COVID-19 miatt kórházban kezelt betegek klinikai kórlefolyásáról és kezelésük eredményességéről. Jelen tanulmányukban a szerzők a Northwell Health oktatókorházi szövetség 12 kórházában New York City, Long Island, és Westchester County 11 milliós népességből COVID-19 miatt felvett betegek kórlefolyását vizsgálták. A SARS-CoV-2 fertőzöttséget nazofaringeális mintából végzett PCR-teszttel igazolták.

COVID-19

2020. ÁPRILIS 23.

Az urogenitalis tractus folyamatos ellenőrzése COVID-19-ben

A Wuhan városában kirobbant COVID-19 vírusbetegségben 2020 áprilisára világszerte több mint 1,2 millióan fertőződtek meg, a járvány halálos áldozatainak száma pedig több, mint 64000-re nőtt. Bár a betegség klasszikusan légúti tünetekkel jelentkezik, az egyre növekvő tapasztalatok azt mutatják, hogy a fertőzés az urogenitalis tractus működésére is jelentős hatással lehet. Számos fertőzött betegnél akut vese-elégtelenség lépett fel, és ezeket a betegeket folyamatos dialízis kezelésben kellett részesíteni, de drámai változásokat véltek felfedezni a férfi nemi szervek működésében is.

COVID-19

2020. ÁPRILIS 15.

Mit tanulhatnak a világ országai Olaszországtól a COVID-19 pandémia kapcsán

A 2020. április 1-i jelentések alapján Olaszországot a járvány különösen súlyosan érintette, 110 574 igazolt fertőzéssel és 13 155 halálesettel. Kínán kívül kétségtelenül ebben az országban okozott legsúlyosabb csapást a koronavírus betegség (COVID-19), így ezért kell külön magyarázatot keresni arra, hogy miért volt magas a halálozás aránya, és ezt a jövőben hogyan lehet elkerülni. Egyes tényezők nem változtathatók (pl. a népesség életkor szerinti megoszlása), más tényezőkre viszont a védekezés érdekében erőteljes hatást lehet gyakorolni.