Keresési eredmények

Lege Artis Medicinae

2020. OKTÓBER 21.

A cukorbetegség és szemészeti szövôdményeinek epidemiológiai vonatkozásai hazánkban

TÓTH Gábor, NÉMETH János

A diabetes mellitus civilizációs betegség, ami a fejlett országokban a dolgozó korú lakosság körében a vakság kialakulásának vezetô oka. Hazánkban a cukorbetegség prevalenciája 9,9%-ra tehetô a felnôttkorúaknál, ami alapján 2015-ben 807 000 fôre becsülték a cukorbetegek számát e korcsoportban. Csaknem minden ötödik cukorbetegnek van valamilyen cukorbetegség okozta szemészeti szövôdménye Magyar­or­szágon, közülük 0,3% vak és 0,3% sú­lyos látássérült a nem megfelelôen kezelt cukorbetegség és diabeteses retinopathia miatt. A diabeteses retinopathia prevalenciaalapú költségterhe 2018-ban 43,66 milliárd Ft volt Magyarországon. A két fô költségviselô az antiVEGF injekciók és a vitrectomia mûtétek voltak; a költségek több mint négyötödéért ezen két tétel volt felelôs. A cu­korbetegség és az elhízás elleni küzdelemben elôtérbe kell helyeznünk a prevenciót, ezzel együtt az egészséges táplálkozást, a gyakori testmozgás és a fizikai aktivitás szük­ségességét. Cukorbetegeknél az évenként elvégzett szemészeti ellenôrzésekkel és a diabeteses retinopathia megfelelô idôben való kezelésével a cukorbetegség szövôdményeként kialakuló látásromlás és vakság megelôzhetô.

Klinikum

2020. AUGUSZTUS 31.

A zöld környezet és a kardiovaszkuláris betegségek

A zöld környezet a légszennyezettségen kívül a zaj- és fényszennyezettséget csökkentve is szignifikánsan csökkenti a CVD-kockázatot, mivel a zaj- és fényszennyezettség jelentősen növeli a CVD kockázati tényezőinek számító diabétesz, elhízás és inzulinrezisztencia, illetve alvászavar előfordulását. A zöld társadalmi környezet nagyobb szabadidős aktivitást tesz lehetővé, alacsonyabb benne a bűnelkövetés, csökkenti a stresszt és a depressziót, és a lakók nagyobb elégedettségét eredményezi, legnagyobb mértékben a krónikus stresszt megélők körében.

Hírvilág

2020. AUGUSZTUS 26.

hirdetés

A Johnson & Johnson egyadagos COVID-19 vakcinajelöltje hatásosnak bizonyulhat a vírus ellen a preklinikai vizsgálati adatok alapján

A Nature szaklapban közzétett adatok azt mutatják, hogy a J&J vizsgálati SARS-CoV-2 vakcinája a fertőzéssel szemben védelmet nyújtó immunválaszt biztosít. Az első humán, 1/2a. fázisú klinikai vizsgálatok jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban és Belgiumban zajlanak. A 3. fázisú vizsgálatok várhatóan szeptemberben indulhatnak.

Agykutatás

2020. JÚLIUS 13.

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

COVID-19

2020. JÚNIUS 30.

hirdetés

Tudományos segítség időseknek Covid-19-járvány idején és azon túl is

Tanácsadás, folyamatos kontroll, amelynek tudományos eredményei is lesznek. Ezzel a célkitűzéssel jött létre egyedüli kezdeményezésként a PTE Transzlációs Medicina Központ, a Transzlációs Medicina Alapítvány és a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet összefogásával, a Richter Gedeon támogatásával egy együttműködés.

Hírvilág

2020. MÁJUS 16.

Operatív törzs: nyilvánosak a hétfőtől érvényes védelmi intézkedések

Megjelent a Magyar Közlönyben a hétfőtől hatályos - Budapest kivételével az egész országra érvényes - védelmi intézkedéseket tartalmazó kormányrendelet - közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának munkatársa a szombati online sajtótájékoztatón.

COVID-19

2020. MÁJUS 06.

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

2020. ÁPRILIS 28.

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Hírvilág

2020. ÁPRILIS 27.

Fenntartható megoldás az infekciók kezelésére

Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) a mikrobák rezisztenciája az ellenük adott szerekkel szemben (cikkünk főként a baktériumok rezisztenciájára tér ki). Az AMR növekedése korunk egyik legnagyobb kihívása: évente 700 ezer ember hal meg emiatt és ez a szám 2050-re 10 millióra emelkedhet. Bár leginkább a fejlődő országok érintettek, nem tekinthető helyi problémának, hisz bolygónk egy gyors repülőjárattal 1 nap alatt körbeutazható, és baktériumaink is velünk utaznak…

COVID-19

2020. ÁPRILIS 15.

Mit tanulhatnak a világ országai Olaszországtól a COVID-19 pandémia kapcsán

A 2020. április 1-i jelentések alapján Olaszországot a járvány különösen súlyosan érintette, 110 574 igazolt fertőzéssel és 13 155 halálesettel. Kínán kívül kétségtelenül ebben az országban okozott legsúlyosabb csapást a koronavírus betegség (COVID-19), így ezért kell külön magyarázatot keresni arra, hogy miért volt magas a halálozás aránya, és ezt a jövőben hogyan lehet elkerülni. Egyes tényezők nem változtathatók (pl. a népesség életkor szerinti megoszlása), más tényezőkre viszont a védekezés érdekében erőteljes hatást lehet gyakorolni.