Keresési eredmények

Klinikum

2019. SZEPTEMBER 20.

A statin használata növeli a diabetes kockázatát

A statint szedők körében különös hangsúlyt kell fordítani a diabetes megelőzésére.

Lege Artis Medicinae

2019. MÁRCIUS 20.

Hogyan javítható a vérnyomáscsökkentő terápia hatékonysága diabeteses hypertoniás betegeknél?

BENCZÚR Béla, TORZSA Péter

A hypertonia, az első számú „néma gyilkos” évente 10 millió halálesetért felelős világszerte. Igen gyakran társul egyéb metabolikus rizikófaktorokkal, a 2-es típusú diabetes mellitusszal és a dyslipidae­miával, jelentősen fokozva ezen betegek globális cardiovascularis kockázatát. Keze­lé­sük, a szigorú célérték elérése igazi kihívás a gyakorló orvosok számára. A legfrissebb hypertoniaajánlások értelmében a RAAS-gátlók a kezelés alapja, melyek ki­válóan kombinálhatóak diuretikumokkal. A RAAS-gátló alapú terápia igen gyakran ki­egészítésre szorul Ca-antagonistával, mely­hez a metabolikus rizikófaktorok társulása esetén statint is érdemes adni. Az amlodipin/atorvastatin fix kombináció haszna többrétű: mindkét hatóanyag bizonyítottan előnyös az atherosclerosis progressziójának gátlásában, a vérnyomás- és LDL-célérték elérésében. Ráadásul a közismerten rossz statinadherencia is javítható a fix kombináció segítségével, mely jelentősen hozzájárulhat a nagykockázatú betegek rizikócsökkentéséhez.

Klinikum

2016. OKTÓBER 11.

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és cardiovascularis kockázat – ahogyan azt a kardiológus látja - A Figyelő 2016;1

KEREKES György

A rheumatoid arthritisben (RA) szenvedő betegek esetében már az 1950-es években leírták az érelmeszesedésre való fokozott hajlamot és az ehhez társuló magas szív- és érrendszeri halálozást. Miközben az átlagpopuláció halálozási adatai az utóbbi fél évszázadban jelentősen javultak, az RA-ban mért cardiovascularis (CV) mortalitási mutatók érdemben nem változtak.

Klinikum

2016. OKTÓBER 11.

Reumatológiai gyulladásos betegségek és cardiovascularis rizikó a reumatológus szemszögéből - A Figyelő 2016;1

SZEKANECZ Zoltán

A gyulladásos reumatológiai kórképek (arthritisek és autoimmun betegségek) nagy részében akcelerált atherosclerosis és következményesen megnövekedett cardiovascularis (CV) morbiditás és mortalitás észlelhető. Ennek háttere leginkább rheumatoid arthritisben (RA) ismert (ezért a továbbiakban döntően erre fókuszálunk), de jellemző a spondylarthritisekre, köszvényre, juvenilis arthritisre, SLE-re, sclerodermára, myositisre is.

Lege Artis Medicinae

2016. FEBRUÁR 05.

A rosuvastatinkezelés beveze tésének hatása a lipidszintekre és a célértékek elérési arányára familiáris hypercholesterinaemiás és familiaritást mutató hypercholesterinaemiás betegekben

SZTANEK Ferenc

A familiáris hypercholesterinaemia (FH) ge­netikailag heterogén betegség, melyre igen magas összkoleszterin- és LDL-koleszterin-koncentrációk jellemzőek, ezáltal fokozódik az érelmeszesedés progressziója és a korai cardiovascularis (CV) események kockázata. Leggyakrabban az LDL-receptor vagy az apolipoprotein B-100 mutációja okoz familiáris hypercholesterinaemiát, ritkán a proprotein convertase subtilisin/ kexin type 9 (PCSK9) génmutációja áll a háttérben. Korábbi vizsgálatok igazolták, hogy a rosuvastatin szignifikánsan csökkenti a major cardiovascularis események kialakulását a nagy CV rizikójú betegeknél. Vizsgálatunk célja az intenzív rosuvastatinkezelés és más statinkészítmények (atorvastatin, simvastatin) lipidprofilra kifejtett ha­tásának összehasonlítása volt FH-s és familiáris betegeknél. Eredményeink azt mutatták, hogy az intenzív rosuvastatinkezelés jelentősen csökkentette az összkoleszterin és az LDL-koleszterin plazmaszintjét a nagy és a nagyon-nagy CV rizikójú betegeinknél, ezáltal jelentős hatással lehet major cardiovascularis események kialakulására familiáris hypercholesterinaemiában.

Hypertonia és Nephrologia

2015. NOVEMBER 05.

Optimális kezelési stratégia ischaemiás szívbetegséggel, perifériás érszűkülettel, diabetessel társult, vagy dohányzó hypertoniás betegekben. 1. rész Dohányos, nagy rizikójú hypertoniás betege

KÉKES Ede, PÁLL Dénes

A szerzõk 765 dohányos, nagy rizikójú hypertoniás beteg esetében amlodipin-atorvastatin (Amlator®, Richter Gedeon Nyrt.) és nebivolol- (Nebibeta®, Richter Gedeon Nyrt.) kezelés hatását figyelték meg a vérnyomásra és a lipidprofilra. Mindegyik esetben dyslipidaemia állt fenn (összkoleszterin 4,9 mmol/l felett), 271 betegnél metabolikus szindróma vagy 2-es típusú diabetes mellitus, 170 esetben ischaemiás szívbetegség, 174 betegnél érszűkület. A hat hónapos megfigyelési idõ végére a vérnyomás szisztolés átlagértéke 132,48 Hgmm-re, a diasztolés átlagérték 79,3 Hgmm-re csökkent. A csökkenés szignifikáns volt (p<0,001). A vérnyomás célértéke a hat hónapos kezelés után 73,39% volt. Nemcsak az átlagérték, az SD-érték is szignifikánsan (p<0,001) csökkent, ez jelezte, hogy a vérnyomás-variabilitást is sikeresen lehetett befolyásolni. A lipidprofil vo - natkozásában az összkoleszterin-, LDL-koleszterin- és a szérumtriglicerid-szint szignifikánsan (p<0,001) csökkent és a nagy rizikójú betegekre elõírt célértékeket erõsen megközelítették. Ezt a kombinált kezelést ajánlani tudjuk a dohányos hypertoniás betegek kezelésére mint legsikeresebb megoldást.

Lege Artis Medicinae

2015. NOVEMBER 03.

A statinadherencia vizsgálata méhkeréki betegek körében

HANYECZ Vince, DANI Győző, MÁRK László

BEVEZETÉS - A cardiovascularis prevenció egyik alapeleme a lipidszintcsökkentő kezelés, amelynek minőségét jelzi a célértékeknek az évek során igazolt, egyre jobb arányú elérése. Még további javulásra van szükség, aminek egyik útja a betegek statinokkal kapcsolatos adherenciájának elő­mozdítása. BETEGEK ÉS MÓDSZER - A Békés megyei Méhkerék község háziorvosi praxisában egy másik tanulmányban véletlenszerűen kiválasztott 392 fő közül a 81 statint (41 atorvastatint és 40 rosuvastatint) szedő beteg gyógyszerfelíratási szokásait elemeztük az adatbázis felhasználásával. EREDMÉNYEK - A betegek statinszedési adherenciáját két módon határoztuk meg: a háziorvos becslésével és az egy év alatt kiíratott gyógyszerdobozok számával. A két módszer között nem volt szignifikáns különbség. Nem találtunk különbséget az atorvastatin és a rosuvastatin iránti adherencia között sem. A rosuvastatint szedő betegek körében az összkoleszterinszint csökkenése szignifikánsan kedvezőbb volt (p=0,03). Szignifikáns korrelációt találtunk a felírt dobozszámok és az LDL-, valamint az összkoleszterinszint csökkenése között. KÖVETKEZTETÉS - Úgy tűnik, a betegek adherenciája nem a statin fajtától függ. Az adherencia meghatározására egyaránt alkalmas a háziorvos szubjektív megítélése és a felírt dobozszámok vizsgálata, ez azt sejteti, hogy a háziorvos ki tudná válogatni azokat a betegeket, akik oktatására több időt kellene fordítani.

Hypertonia és Nephrologia

2015. JÚNIUS 25.

A fix kombinációban adott amlodipin/atorvastatin (Amlator-) kezelés sikere dyslipidaemiás hypertoniás betegekben

POÓR Ferenc

A hypertonia a domináns kockázati tényezők közül az egyik legjelentősebb cardiovascularis rizikófaktor, amelyet számos nagy klinikai vizsgálat eredménye igazolt. Különösen jelentős Lewington munkája, aki 61 prospektív vizsgálat közel egymillió egyénre kiterjedő adatainak elemzésével kimutatta, hogy az életkor növekedése mellett az emelkedő szisztolés és diasztolés vérnyomás a koszorúér-betegség és stroke növekvő előfordulásával jár.

Lege Artis Medicinae

2015. MÁRCIUS 20.

Az amlodipin-atorvastatin fix kombinációval szerzett tapasztalatok a 2013-as ESH/ESC hypertoniaajánlás tükrében

NAGY Gergő

HÁTTÉR - A hypertonia Magyarországon és világszerte is népbetegségnek tekinthető. A kezelési portfólióban egyre nagyobb szerepet kapnak a kombinációs készítmények, amelyek több gyógyszerhatóanyagot ötvöznek egyetlen tablettában. Az egyik leggyakrabban alkalmazott ilyen készítmény az Amlator®, melyben az amlodipin és az atorvastatin tulajdonságai ötvöződnek. MÓDSZER - A vizsgálatom során egy újonnan felfedezett magas vérnyomásos betegnél Amlator 20/5® tabletta napi egyszeri szedését indikáltam. Ezt követően otthoni vérnyomásmérések alapján vérnyomásnapló összeállítása történt. Két hónapos alkalmazást követően újabb laboratóriumi vizsgálat és ABPM-vizsgálat történt (Meditech ABMP-04 készülékkel). A kapott adatokat egymással vetettem össze és elemeztem a változást. EREDMÉNYEK - Az első ABPM-vizsgálat során észlelt átlag 150/90 Hgmm-nek adódott. A laboratóriumi vizsgálatok során kisfokban emelkedett koleszterinértéket detektáltunk (6,1 mmol/), a lipidértékek a normáltartományban mozogtak (LDL 3,0 mmol/l, HDL 2,61 mmol/l) és hypertrigliceridaemiát sem észleltünk (0,97 mmol/l). Az otthon végzett vérnyomásmérések szignifikáns csökkenést mutattak az alkalmazott terápia mellett. Az első havi átlagérték 133/80 Hgmm-nek adódott. Ez a szisztolés érték 11,3%-os csökkenését jelenti. A 2. havi vizit során készült laboratóriumi vizsgálatokban koleszterinszint-csökkenést észleltünk (koleszterin 5,0 mmol/l, LDL 2,31 mmol/l, HDL 2,2 mmol/l, triglicerid 0,96 mmol/l). Ez a koleszterinérték 14,7%-os csökkenését jelenti. A második ABPM-vizsgálat során szignifikáns csökkenést detektáltunk mind a szisztolés, mind a diasztolés értékekben. Az átlagérték 124/78 Hgmm volt. Ez 17,3%-os csökkenést jelent a szisztolés értéket figyelembe véve. KÖVETKEZTETÉS - Az Amlator® hatékony kezelésnek bizonyult mind a hypertonia, mind pedig az emelkedett koleszterinszint kezelésében.

Hypertonia és Nephrologia

2015. MÁRCIUS 20.

A kalciumcsatorna-blokkolók fix dózisú kombinációban történő alkalmazása növekedésének jelentősége a hazai orvosi gyakorlatban a 2007-2013 közti időszakban

BARNA István, GYURCSÁNYI András

Vérnyomáscsökkentő kezelés során a diabetes mellitus, az obesitas és a lipidanyagcsere-zavar komplex kezeléséről beszélünk, amely egyben a kardiometabolikus szindróma és a krónikus veseelégtelenség kialakulása elleni küzdelmet is jelenti. Mind az angiotenzinkonvertálóenzim-bénítók (ACE-gátlók), mind az angiotenzinreceptor-antagonisták (ARB-k), kalciumcsatorna-blokkolók (CCB), b-blokkolók, tiazid és tiazidtípusú diuretikumok „A” evidenciaszinttel csök­kentik a cardiovascularis morbiditást és mortalitást. A CCB-k, a leghatékonyabb vér­nyomáscsökkentők fő hatása a vasodilatatio, melynek alapján antiischaemiás, an­ti­anginás és antihipertenzív szerekként használjuk a mindennapi gyakorlatban. Felhasználva az Országos Egészségpénztár adatbázisát, először elemeztük a hazai 2007 és 2013 közt alkalmazott CCB-k forgalmának változását. A vizsgált időszakban az orvosok által tb-támogatással rendelt CCB-k között az amlodipinfelhasználás a legnagyobb. 2007 decemberében a receptek közel 75%-a amlodipin volt, ez 2013 de­cemberére 87,12%-ra nőtt. A CCB szerek közül 2007 és 2013 közötti időszakban statinokkal (atorvastatin + amlodipin), ACE-gátlókkal (ramipril + felodipin, lisinopril + am­lodipin, perindopril + amlodipin, ramipril + amlodipin, verapamil + trando­lap­ril), ARB gyógyszerekkel (valsartan + amlodipin, telmisartan + amlodipin), illetve b-blok­kolóval (BB) (metoprolol + felodipin) alkotott fix dózisú kombináció érhető el a tá­mo­gatott körből. A vizsgált időszak alatt a monoterápiában rendelt CCB-k használata csökkent, a kombinációban kiváltott készítmények alkalmazása fokozatosan nö­ve­ke­dett. A vizsgált hétéves időszak végére a kiváltott dobozok mennyiségének már több mint 40%-a CCB fix kombinációt tartalmazott. Az amlodipin + perindopril kombináció felhasználása megnőtt, míg az amlodipin + lisinopril háttérbe szorult. A fe­lo­dipin + ramipril kombináció alkalmazása csökkent, részesedése 5% alá esett.