Keresési eredmények

Lege Artis Medicinae

2020. DECEMBER 21.

Az új európai lipidcélértékek teljesülése a napi gyakorlatban

REINHARDT István

A nagyon nagy cardiovascularis kockázatú, 2-es típusú diabetesben szenvedő betegek lipidszintjeire vonatkozóan a European Society of Cardiology (ESC) és a European Atherosclerosis Society (EAS) 2019-ben közösen kiadott európai ajánlása új, az eddigieknél alacsonyabb célértékeket javasol: az LDL-koleszterin-koncentrációt 1,4 mmol/l (55 mg/dl) alá, a nem HDL-koleszterin értékét 2,2 mmol/l (85 mg/dl) alá kell szorítani. Egy nemrég megjelent, megfigyelésen alapuló tanulmány fontos adalékokkal szolgál arra, hogy milyen gyakran valósulnak meg az irányelv ajánlásai, továbbá hogy az elsődleges és másodlagos lipidcélok együttes elérése milyen fenotípusoktól és terápiás tényezőktől függ.

Lege Artis Medicinae

2020. JÚLIUS 01.

Lipidcsökkentés és kimenetel nagy kockázatú betegeknél – a TECOS vizsgálat további tanulságai

REINHARDT István

2018-ban az Európai Kardiológiai Társaság – az újabb kutatásokkal összhangban – tovább szigorította a dyslipidaemia kezeléséről szóló irányelvében az LDL-koleszterin célértékeit. E célok azonban a napi gyakorlatban ritkán teljesülnek. Egy fokozott cardiovascularis kockázatú betegekkel végzett klinikai vizsgálat adataiból most további részletek derültek ki – és ezekkel nem lehetünk elégedettek. A TECOS vizsgálat post hoc elemzését szemléztük.

Agykutatás

2020. AUGUSZTUS 31.

Glutamát- és szerotonerg mechanizmus magyarázhatja a rapid antidepresszáns hatást

A Nature kiadójának lapjában (Translational Psychiatry) megjelent vizsgálat megmagyarázza a ketamin paradigmaváltást eredményező hatásának mechanizmusát, és biomarkerrel is szolgál a depresszió kezeléséhez.

COVID-19

2020. ÁPRILIS 08.

Veszélyeztetettek-e a magzatok a SARS-COV-2 fertőzéssel szemben?

Az Amerikai Orvosi Szövetség Folyóiratában (Journal of the American Medical Association) két cikk is megjelent a témában, egymástól független kínai kutatócsoportok (Dong és mtsai ill. Zeng és mtsai) által, amelyek felvetik 3 újszülött anyaméhben való koronavírus fertőződését.

COVID-19

2020. ÁPRILIS 08.

COVID-19: Gondoljunk a citokinvihar-szindrómára és az immunszupresszióra

A 2020 március 12.-i adatok alapján a COVID-19 által okozott betegségnek 3,7 % a mortalitása, míg az influenzáé az előző évek adatai alapján kevesebb, mint 1 %. A rendelkezésre álló, gyarapodó adatok azt mutatják, hogy a súlyos betegek egy részében citokinvihar-szindróma jelentkezhet.

COVID-19

2020. MÁRCIUS 30.

A SARS-CoV2-fertőzés vesére kifejtett hatásai

Perico L. és munkatársai cikkükben a SARS-CoV2-fertőzés vesére kifejtett hatásait részletezik, az akut vesekárosodást (Acute Kidney Injury, AKI) is tekintete véve, továbbá az angiotenzin-receptor blokkolók (ARB) hatását vizsgálják COVID-19 fertőzött betegeken. Végül részletezik a COVID-19 fertőzött és krónikus veseelégtelenségben (Chronic Kidney Disease, CKD) szenvedők klinikai kezelését, különös tekintettel a dializisre és a vese-transzplantált betegekre.

Lege Artis Medicinae

2020. MÁRCIUS 10.

Az Európai Atherosclerosis Társaság (EAS) és az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) dyslipidaemia-ajánlása. Fókuszban a primer prevenció

BAJNOK László

Az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) égisze alatt 2019-ben megújult az Európai Atherosclerosis Társaság (EAS) dyslipidaemia-ajánlása. Haladóbbá vált, mint elődje, így a kis kockázatú, nem súlyosan hypercholesterinaemiások esetében is megfontolásra javasolt a gyógyszeres kezelés. Ezen kis kockázatú csoportot leszámítva, az atherogen célértékek, például az LDL-ko­lesz­teriné, egy kategóriával csökkentek, bizonyos esetekben extrém alacsonyra. Ha ezeket a célokat nem lehet statin-monoterápiával elérni, kombinációs terápia javasolt a koleszterinfelszívódást gátló ezetimibbel általánosan, egyes igen nagy kockázatú esetekben pedig innovatív koleszterincsökkentéssel is, úgynevezett PCSK9-gátlóval.

Lege Artis Medicinae

2020. MÁRCIUS 10.

A koleszterincsökkentés hatásossága és a testtömegindex

REINHARDT István

Az atheroscleroticus eredetű cardiovascularis megbetegedések (ASCVD), és az ezek szövődményeként bekövetkező esemé­nyek megelőzésének egyértelmű és bizonyított módja a lipidmetabolizmus befolyásolása, el­ső­sorban az alacsony sűrűségű lipoproteinhez kötött koleszterin (LDL-C) szintjének csökkentése révén, statin-monoterápiával, illetve ezetimibbel vagy a proprotein-konvertáz szubtilizin/ kexin 9 (PCSK9) enzimgátlóival kombinálva.

Hypertonia és Nephrologia

2020. FEBRUÁR 20.

Globális gondolkodás, avagy a rizikófaktorok együttes kezelésének fontossága

BENCZÚR Béla

A hypercholesterinaemia és a hypertonia - mint az ischaemiás szívbetegség legfőbb rizikófaktorai - összefüggésben vannak a cardiovascularis mortalitás és morbiditás jelentős növekedésével. Ezek a rizikófaktorok szoros kap - csolatban állnak egymással, a hypertoniások 50%-ának emelkedett a koleszterinszintje. A hypertonia kezelésének legfrissebb, 2018. augusztusi európai irányelvei szerint a sztatinok alkalmazását javasolják dyslipidaemiás, illetve nagy cardiovascularis kockázatú hypertoniás betegek kezelésére - beleértve a 2-es típusú diabetes mellitusban szenvedő és/vagy krónikus vesebetegeket is. A vérnyomáscélérték elérése, ha emellett elérjük az 1,8 mmol/l LDL-koleszterin-szintet, az ISZB kockázatának 60%-os, a stroke rizikójának 17%-os csökkenését eredményezi. Ez azonban csak akkor valósítható meg, ha a betegek beszedik a felírt gyógyszereket, márpedig éppen a sztatinokkal kapcsolatos adherencia a legalacsonyabb hazánkban. Az adherencia növelésének egyik legfőbb eszköze a megfelelő edukáció mellett a fix kombinációk alkalmazása.

Hypertonia és Nephrologia

2020. FEBRUÁR 20.

A sztatinterápia intenzitása és a mortalitás összefüggése atheroscleroticus cardiovascularis betegeknél

VÁRALLYAY Zoltán

Atheroscleroticus cardiovascularis betegeknél (ASCVD) szekunder prevencióban alkalmazott sztatinterápia csökkenti a cardiovascularis események és halálozás gyakoriságát kontrollált, randomizált vizsgálatok (CRT) alapján. A vizsgálatok azt is igazolták, hogy a nagy dózisú sztatinterápia (40-80 mg/nap atorvasztatin; 20-40 mg/nap rozuvasztatin) hatékonyabban csökkenti a cardiovascularis eseményeket, mint a mérsékelt vagy alacsony dózis. Maximális dózis az arteriosclerosis regresszióját igazolta, alacsony LDL-C-érték elérése, biztonságosság mellett coronaria-, illetve cerebrovascularis betegeknél nagy metaanalízisek (CTTC) alapján. 2013-ban az ACC/AHA lipidterápiás irányelv az LDL-célérték helyett - paradigmaváltásként - 75 éves korig nagy dózisú sztatinterápiát javasol ASCVD esetén.