Keresési eredmények

Hírvilág

2021. MÁRCIUS 29.

hirdetés

A Richter Gedeon Nyrt. bioszimiláris készítménye nyerte el a 2020. évi Magyar Innovációs Nagydíjat

A Magyar Innovációs Nagydíj bírálóbizottsága a Richter Gedeon Nyrt.-nek ítélte a 2020. évi Magyar Innovációs Nagydíjat a csontritkulás kezelésére szolgáló bioszimiláris készítmény, a Terrosa® létrehozásáért.

Lege Artis Medicinae

2020. OKTÓBER 21.

Atherosclerosis: Egy ősi folyamat új értelmezésben

REIBER István

Az atherosclerosis folyamata gyermekkorban kezdődik és a szervezet haláláig tart. A legtöbb cardiovascularis betegség és halálozás hátterében atheroscleroticus érelváltozások állnak. A folyamat maga több ezer éves, de komplex patofiziológiáját csak mára kezdjük ismerni és érteni. A ma rendelkezésre álló bizonyítékok alapján úgy gondoljuk, hogy az atherosclerosis a nagy és közepes artériák olyan krónikus gyulladásos betegsége, amelyet oxidatív és egyéb módosulást szenvedett lipoproteinek, im­munsejtek és az extracelluláris mátrix subendothelialis felhalmozódása jellemez. A veleszületett és a szerzett immunitás az atherogenesis olyan összetett szabályozó rendszere, amely adott esetben a pro­athe­rogen gyulladásos és az atheroprotectiv gyulladásellenes folyamatokat irányítva fokozza a plakkok progresszióját, vagy éppen stabilizálja azokat. Az atherogenesis folyamatairól nyert egyre bővülő ismereteinkkel tovább javíthatjuk a cardiovascularis rizikóállapotok meghatározását, és ennek következtében személyre szabottabb terápiás stratégiákat alkalmazhatunk.

Hírvilág

2021. JANUÁR 28.

Folytatódik a főváros CT, MR programja

Nyílt közbeszerzési eljárást indított a Fővárosi Önkormányzat képalkotó diagnosztikai vizsgálatok elvégzésére

Fókuszban

2021. JANUÁR 20.

A radikális prostatectomia szerepe a prosztatarák XXI. századi ellátásában

Eredeti közlemény: Costello AJ. Considering the role of radical prostatectomy in 21st century prostate cancer care. Nat Rev Urol 2020;17(3):177-88.
A cikk a „Fókuszban az urológia” 2021/1. kiadvány része.

Trombózismenedzsment

2020. DECEMBER 26.

Gastrointestinalis vérzés és colorectalis daganatok kockázata pitvarfibrillációban szenvedő, véralvadásgátló kezelésben részesülő betegeknél

Eredeti közlemény: Gastrointestinal bleeding and the risk of colorectal cancer in anticoagulated patients with atrial fibrillation Rasmussen PV, Dalgaard F, Gislason GH, Brandes A, Johnsen SP, Grove EL, Torp-Pedersen C, Dybro L, Harboe L, Münster AB, Pedersen L, Blanche P, Pallisgaard JL, Hansen ML. Eur Heart J 2020 Feb 7;ehz964.

Lege Artis Medicinae

2020. NOVEMBER 30.

Műtárgyak a boncteremben, avagy egy művészettörténész visszaemlékezései

NÉMETH István

Közel harminc évvel ezelőtt történt, hogy egykori kollégám, Zentai Loránd, a Szépművészeti Múzeum Grafikai osztályának munkatársa feltette nekem a kérdést: Volna kedved időnként írni egy-egy cikket a nemrégiben alapított Lege Artis Medicinae című orvostudományi lap képzőművészeti rovatába? Én szívesen tettem eleget a felkérésnek. Akkor persze még nem is sejtettem, hogy nem csupán alkalmi kalandozásokról lesz majd szó, hanem egy több évtizedes, s lényegében mind a mai napig tartó folyamatos szakmai kapcsolatról, némi túlzással tehát akár azt is mondhatnám, hogy életem és szakmai pályafutásom ettől kezdve szinte elválaszthatatlanul összefonódott a LAM-mal.

Klinikai Onkológia

2020. FEBRUÁR 28.

A kezelések sorrendje áttétes colorectalis rákban

MODEST D. P., PANT S., SARTORE-BIANCHI A.

Az áttétes colorectalis rák (mCRC) a legtöbb esetben gyógyíthatatlan állapot, de a beteg élettartama a korszerű kemoterápiás és célzott gyógyszeres kezelésekkel meghosszabbítható. Ugyanakkor nem teljesen tisztázott, hogy ezeket a gyógyszereket a kezelés különböző vonalaiban milyen optimális sorrendben kellene használni. A tanulmányban számba veszik a jelenleg rendelkezésre álló kezeléseket és az optimális kezelési sorrendet az mCRC első, második és harmadik választású ellátása során, de érintik a kezelési sorrendet és a kezelések átértékelését befolyásoló biológiai aspektusokat is. A hatásos első vonalú kezelés kulcsszerepet játszik a betegség végső kimenetelének alakulásában, ezért a különböző klinikai faktorok és biológiai markerek – mint a RAS és a BRAF – ismeretében kell azt megválasztani. A második vonalban alkalmazandó kezelés az első vonalban adott szisztémás kezeléstől függ. A legtöbb betegnél antiangiogén kezelések (például bevacizumab, ramucirumab és afl ibercept) bevezetése is indokolt, míg az epidermalis növekedési faktor receptor (EGFR-) gátlás alkalmazása a második vonalban nem hosszabbítja meg az élettartamot. Harmadik vonalban nagyon fontos a molekuláris profil ismerete, a vad típusú RAS-t mutató daganatos betegeknél EGFR-gátlókat (cetuximab vagy panitumumab) tartalmazó regorafenib és trifl uridin/tipiracil kezelést alkalmaznak. A pembrolizumabbal vagy nivolumabbal ± ipilimumabbal végzett immunkezelést szükséges megfontolni a magas mikroszatellita-instabilitást mutató betegségben. A HER2/neu amplifikációt megcélzó kezelések sikeresek lehetnek az ilyen abnormitást mutató colorectalis tumoros esetekben. A kezelések sorrendjének eldöntését tovább bonyolítják a kezeléseknek a daganatos progresszió eltérő jellege miatt szükségessé vált megszakításai vagy beszűkítései. Jelenleg is vizsgálják mCRC-s betegeken a kezelések optimális sorrendjét és azok optimális ütemezését. A molekuláris profilok megismerésével új targeteket lehet kijelölni, ráadásul egyre jobban kezdjük megérteni a daganatoknak a gyógyszerhatások alatt bekövetkező folyamatait, amelyek végül befolyásolhatják a kezelési sorrendet is.

Ideggyógyászati Szemle

2020. NOVEMBER 30.

[Az intracranialis fertőzés kockázati tényezői transsphenoidalis endoszkópos hypophysisadenomectomia után]

XU Yifan, HE Yuxin , XU Wu, LU Tianyu, LIANG Weibang, JIN Wei

[Háttér – A transsphenoidalis endoszkópos hypophysisadenomectomia utáni intracranialis fertőzés kockázati ténye­zőivel kapcsolatos tudásunk ellentmondásos. Cél – A transsphenoidalis endoszkópos hypophysisadeno­mectomia utáni intracranialis fertőzés kockázati ténye­zőinek elemzése, valamint a megelőzés és infekciókontroll lehetőségeinek feltárása. 370 olyan beteget vontunk be a vizsgálatba, akik transsphenoidalis endoszkópos hypophysisadenomectomiában részesültek kórházunkban 2014 januárja és 2017 októbere között. Elemeztük a posztoperatív intracranialis fertőzés kockázati tényezőit, valamint összehasonlítottuk a kórházi ápolás hosszát és költségeit a fertőzést szenvedettek és nem fertőződöttek csoportja között. A 370 beteg közül 18 szenvedett el posztoperatív intracranialis fertőzést; fertőződési arány: 4,86%. Az intraoperatív vérveszteség > 120 ml, a cerebrospinalis szivárgás, a diabetes, a preoperatív hormonkezelés, a mac­­roadenoma és a 4 óránál hosszabb műtéti idő növelte szignifikáns mértékben a fertőzéskockázatot (p < 0,05). A preoperatív antibiotikum-alkalmazás megelőzte az intra­cranialis fertőződést. Az intracranialis fertőzésben nem szenvedőkhöz képest a fertőzést elszenvedők esetében szignifikánsan megnőtt a kórházi ápolás hossza és költsége (p < 0,05). Megbeszélés – A transsphenoidalis endoszkópos hypo­phy­sisadenomectomia utáni intracranialis fertőzés kocká­zati tényezőinek elemzése nagy klinikai jelentőséggel bír, mivel az ismeret birtokában javulhat a fertőzések megelőzése, illetve az infekciókontroll. A transsphenoidalis endoszkópos hypo­phy­sisadenomectomia utáni intracranialis fertőzés kocká­zatát számos tényező befolyásolja, és e tényezők a prog­nózisra és a költségekre is hatást gyakorolnak. ]

Klinikai Onkológia

2019. AUGUSZTUS 30.

Áttetes colorectalis daganatos betegek Masodvonalbeli kezelest kovető tovabbi kezelese: Szisztematikus attekintes

D. Arnold, G. W. Prager, A. Quintela, A. Stein, S. Moreno Vera, J. Taieb

Háttér: Az áttétes colorectalis daganatos (mCRC) betegek másodikvonalbeli kezelése utáni optimális kemoterápiás kezelés kérdése még nem tisztázott. Anyag és módszer: A szerzők szisztematikusan kikeresték a Cochrane Database of Systematic Reviews-ban, az EMBASEben és a Medline-ban 2002. január és 2017. május között a témában megjelent publikációkat, valamint átnézték a 2014. január és 2017. június között tartott kongresszusok adatbázisait. A hatásosság, a biztonságosság és a betegek beszámolói alapján válogatták ki a monoterápiákat és kombinált kezeléseket, tekintet nélkül arra, hogy az mCRC betegség második vonalbeli kezelés utáni kezelése milyen dózisokkal és hány ciklusban történt. A tanulmányokat azok kialakítása és minősége szerint választották ki, és az adatokat minőségük szerint összesítve kísérelték meg a különböző kezeléseknek a teljes túlélésre és az egyéb, daganatos megbetegedésekkel összefüggő jellemzőkre gyakorolt hatását megérteni. Eredmények: A kutatás során 938 tanulmányt találtak a témában, amelyek közül 68 volt alkalmas minőségi összesítésre. Csak elég korlátozott bizonyítékokat találtak a kemoterápia, a célzott terápia vagy mindkettő újraindítására (a rechallenge-re). A trifl uridin/tipiracil (TAS-102 néven is ismert) kombináció, illetve a regorafenib kezelés a placebóhoz képest hosszabb teljes túléléssel járt előzetesen konvencionális kemoterápiával, vagy célzott terápiával kezelt betegeknél. Ugyanakkor ezen kezelések hatásossága között nem lehetett különbséget igazolni. Ilyen helyzetben a megfelelő kezelés kiválasztásához a betegek elvárásait és az életminőséget is fi gyelembe kell venni. Következtetések: Ezek a megfi gyelések alátámasztják másodikvonalbeli kezelésekre nem reagáló mCRC-ben az olyan törzskönyvezett kezelések használatát, mint a trifl uridin/tipiracil vagy a regorafenib.

Ideggyógyászati Szemle

2020. SZEPTEMBER 30.

[Sphenopalatinalis ganglionblokád SUNCT akut epizódjában]

KOCATÜRK Mehtap, KOCATÜRK Özcan

[A SUNCT (rövid féloldali neuralgiform fejfájásrohamok kötőhártya-belövelltséggel, könnyezéssel) és a SUNA (rövid féloldali neuralgiform fejfájásrohamok cranialis autonóm tünetekkel) egyaránt ritka, súlyos fejfájásformák. A roham akadályozhatja a beteg táplálékfelvételét, és akut ellátást tehet szükségessé. A sphenopalatinalis ganglion egy szenzoros és autonóm rostokkal egyaránt beidegzett, extracranialis paraszimpatikus ganglion. A sphenopalatinalis ganglionblokádot régóta használják a fejfájás-terápiában, különösen akkor, ha a hagyományos mód­szerek kudarcot vallottak. Tanulmányunkban bemutatjuk egy olyan beteg esetét, akinek fejfájása intravénás lidocainkezelésre nem javult, de a SUNCT/SUNA akut epizódja során alkalmazott sphenopalatinalis ganglionblokád gyorsan csökkentette fájdalmát.]