Keresési eredmények

Ideggyógyászati Szemle

2016. MÁRCIUS 30.

Koponyacsont-laesiók komputertomográfiás vizsgálata és paleoradiológiai aspektusai

ZÁDORI Péter, BAJZIK Gábor, BÍRÓ Gergely, LELOVICS Zsuzsanna, BALASSA Tímea, BERNERT Zsolt, ÉVINGER Sándor, HAJDU Tamás, MARCSIK Antónia, MOLNÁR Erika, ŐSZ Brigitta, PÁLFI György, WOLFF Katalin, REPA Imre

Célkitűzés - A Kaposvári Egyetem Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézetben zajló multidiszciplináris, paleoradiológiai kutatások lehetséges neurológiai vonatkozású vizsgálatainak - a vizsgálati metodikától a 3D nyomtatásig - bemutatása abból a célból, hogy a szerzők felhívják a figyelmet néhány patológiai állapot történeti hátterére és klinikai aspektusára. Módszerek - A szerzők három különböző CT-berendezésre dolgozták ki vizsgálati protokolljukat. A leletek feldolgozása során 26 esetben találtak agykoponyacsontot érintő laesiót, ezek közül négy olyan esetet mutatnak be, melyek feltételezhetően központi idegrendszeri érintettséggel is járhattak. Az eseteken keresztül ismertetik a vizsgálatok paramétereit és a másodlagos képi rekonstrukciók lehetőségeit (többsíkú rekonstrukció, maximum intenzitás projekció, háromdimenziós térfogati ábrázolás). Eredmények - A 15. századból származó szifilisz okozta koponyacsont-laesióval a szerzők napjainkban vélhetően ritkán jelentkező állapotot mutatnak be. A vaskorból származó koponyaalapi törés CT-felvételein a gyógyulás jeleit sikerült igazolni. A szerzők a craniofacialis osteosarcoma esetében noninvazív módon igazolták annak lokális terjedését, direkt intracranialis propagációját. Az unilateralis koronavarrat synostosis ismertetése kapcsán bemutatják a 3D VRT-rekonstrukciók alkalmazásának új lehetőségeit.

Klinikai Onkológia

2015. SZEPTEMBER 05.

A fej-nyaki daganatok korszerű kezelése

PACZONA Róbert, CSENKI Melinda, HIDEGHÉTY Katalin

A fej-nyaki laphámcarcinomák relatíve rossz prognózisa 30 éve lényegesen nem javult. Ugyanakkor a bevezetett új eljárások, új gyógyszerek és kombinációk a betegek egyes alcsoportjaiban növelik a túlélést, a gyógyulási arányt, és szervfunkciót megtartó törekvéssel, mellékhatás-csökkentéssel a korábbinál jobb életminőséget eredményeznek. Legalább ilyen fontosságú a preventív-szupportív ellátás (szájhigiénia, táplálkozás, mellékhatás-megelőző kezelés) és a komplex rehabilitáció. A kivizsgálás részévé váltak a korszerű képalkotás (MRI, 18FDG PET/CT) és a molekuláris patológia egyre bővülő lehetőségei. A megfelelő terápia kiválasztását a daganat jellemzői, a humán papilloma vírus (HPV) kimutatása, a beteg állapota és kívánsága, a multidiszciplináris orvosi team és az elérhető technikai lehetőségek befolyásolják. A korai stádiumú daganatok egyaránt eredményesen kezelhetők csak sebészi beavatkozással vagy csak sugárterápiával. A műtéti technika fejlődése mind a primer tumor eltávolítása, mind a rekonstrukció területén jelentős előrelépést jelent. A lokoregionálisan előrehaladott tumorok komplex onkológiai kezelése tengelyében a korszerű technikával (IMRTIGRT) végzett konkomittáns kemoradioterápia (cisplatin vagy kontraindikáció esetén cetuximab) áll, melyet indukciós kemoterápia és műtét egészíthet ki. A kiújuló/áttétes daganatokban bevezetett cetuximab-cisplatin kezelés mellett intenzív klinikai vizsgálatokkal keresnek hatékonyabb gyógyszereket, kombinációkat. A jövőben a tumorok vezető mutációinak azonosítása alapján végzett célzott individuális kezelések és az immunterápia különböző formáinak kombinálása vezethet eredményre.

Lege Artis Medicinae

2015. JÚLIUS 20.

Incisionalis sérvek és diabetes mellitus. - Tudunk javítani az eredményeken?

MARTIS Gábor, DAMJANOVICH László

CÉLKITŰZÉS - A diabetes mellitust a sebészeti beavatkozásoknál is kockázati tényezőként tartjuk számon. Négy évig prospektíven vizsgáltuk az incisionalis-ventralis sérvek szövődményei és a diabetes mellitus közötti összefüggéseket. Az elsődleges cél a recidív sérvek arányának meghatározása, a másodlagos cél a szövődmények gyakorisága volt két csoportban (I: nem diabeteses és II: diabeteses). BETEGEK ÉS MÓDSZER - A szerzők 2011. január 1. és 2014. december 31. közötti időszakban prospektív adatgyűjtés során elemezték az incisionalis és hasfali sérv­műtétek korai és késői eredményeit. Az adatokat az intézetükben kötelezően, prospektíven vezetett adatbázisból nyerték. Regisztrálták a hasfali rekonstrukció műtéti típusát, elektív vagy akut jellegét, a műtét primer vagy recidív jellegét, a testtömegindexet (BMI, kg/m2), illetve a komplikációk közül a seroma- és fistulaképződést, a reoperációk és a sebfertőzések arányát. Nem különböztették meg az 1-es és 2-es típusú diabeteses betegeket. A tervezett és sürgős műtétek eseteiben külön vizsgálták a HgbA1c-értékeket. EREDMÉNYEK - Összesen 626 incisionalis és/vagy hasfali sérv miatt operált beteg közül 56 (39 férfi, 17 nő, átlagéletkor 54,3 év) betegnek (8,94%) volt cukorbetegsége. Az összes betegre vonatkoztatott kiújulás az átlagos 32 hónapos (6-66 hónap) követés során 19,6% volt. A diabeteses betegek kiújulási aránya 50,0% (48,7% nő és 52,9% férfi) volt. A nem diabeteses betegek sérvkiújulási aránya csak 8,3% volt (11,2% vs. 5,4% férfiak és nők esetében). A diabeteses betegek BMI-je (35,4 kg/m2 vs. 27,75 kg/m2) szintén jelentősen nagyobb volt. A betegek 69,6%-ánál tervezett és 28,6%-ánál sürgős műtét történt. Leggyakrabban direkt hasfali varrat (14,3%), valamint direkt hasfali varrat és szintetikus meshimplantáció (64,3%) történt. Tizenegy betegnél (19,7%) kettőzött, feszülésmentes irhalebeny-rekonstrukció történt. Ebben a csoportban két betegnél (18,2%) észleltek kiújulást. Seroma négy esetben (36,4%), haematoma egy esetben (9,1%) fordult elő autológ dermalis lebeny rekonstrukciókat követően. Az összes betegre vonatkoztatva a recidívák átlagosan 12,3 hónappal, a cukorbe­tegek esetében 9,2 hónappal a műtét után alakultak ki. A tervezett műtétek eseteiben az átlagos HgbA1c-érték 8,1% volt, akut műtétek eseteiben 9,8%-nak adódott. Két beteget (0,36%) vesztettek el a posztoperatív komplikációk következtében. KÖVETKEZTETÉSEK - A diabetes mellitus jelentős kockázati tényező a ventralis-incisionalis sérvműtétek kiújulási arányát és a műtét utáni szövődmények előfordulását tekintve a nem diabeteses betegekhez viszonyítva. A seroma, haematoma és a sebfertőzések aránya szignifikánsan na­gyobb cukorbetegségben. A recidívák hamarább jelennek meg diabeteses betegek esetében, a különbség szignifikáns. A szerzők által végzett autológ, dermalis, feszülésmentes hasfali rekonstrukciók esetében a kiújulás aránya, a posztoperatív szövődmények gyakorisága kisebb, mint az egyéb módon (direkt varrat, direkt varrat és xenograft) rekonstruált hasfali sérvek esetében.

Hírvilág

2014. SZEPTEMBER 12.

Felújították a Szent Margit Kórház kardiológiai osztályát

Átadták a III. kerületi Szent Margit Kórház felújított kardiológiai osztályát pénteken. A rekonstrukció 75,5 millió forintba került. Tarlós István főpolgármester köszöntőjében arról beszélt, mindig is szívén viselte a kórház sorsát, és a III. kerület vezetésével sokat tettek azért, hogy tavaly év eleje óta ismét önálló intézményként működhessen a kórház. Megjegyezte, egy önkormányzat akkor is tud segíteni egy gyógyító intézményen, ha nincs vele függelmi viszonyban, vagyis ha nem önkormányzati fenntartású egy adott kórház, hiszen az önkormányzatoknak így is fontos az egészségügy és annak intézményei. Hozzátette: a Szent Margit Kórház továbbra is számíthat az főváros segítségére, mint ahogy a mostani felújításhoz is hozzájárult anyagilag. Badacsonyi Szabolcs, a kórház megbízott főigazgatója azt mondta, kampányidőszakban sokan sokfélét ígérnek az egészségügyi dolgozóknak és intézményeknek, de hitelessé csak azok válnak, akik valódi segítséget adnak - utalt a főváros és a kerület pénzügyi hozzájárulására. Az átadáson megjelent Bús Balázs (Fidesz-KDNP), Óbuda-Békásmegyer polgármestere is. A Szent Margit Kórház 256 aktív és kétszáz krónikus, rehabilitációs ággyal, 31 szakrendeléssel látja el a kerület és az agglomeráció betegeit. Az intézmény kardiológiai osztályán évente 3000-3500 fekvő beteget látnak el, ambulánsan hétezres a betegforgalom, a szívultrahanglaborban pedig évi ötezer vizsgálatot végeznek el. MTI 2014. szeptember 12., péntek

Hírvilág

2012. JÚNIUS 05.

Remeteség és egészséges életmód

Megkezdődött a kamalduli remeteség felújítása Majkon

Ideggyógyászati Szemle

2007. MÁRCIUS 20.

Optimal Alignment®. Új szoftveres eljárás elektronmikroszkópos sorozatmetszetek háromdimenziós rekonstrukciójához

SIMON László, GARAB Sándor, NOSZEK Annamária, ELIZABETH Römmer, ZÁBORSZKY László

Az elektronmikroszkópos sorozatképek háromdimenziós rekonstrukciója lényegesen bonyolultabb, mint a klinikai képalkotó eljárásoknál alkalmazott, az egymáshoz rendezett szeletek összekapcsolásával történő térbeli rekonstrukció. A jelen munka egy olyan összetett számítógépes programot, az Optimal Alignment®-et mutat be, ami két egymás feletti EM metszet digitális képei közötti precíz illesztéshez megadja a szükséges x-y eltolási és elforgatási értékeket. Az optimális orientációt (eltolást és elfordulást) megkereső művelet négy, egymástól független paraméter beállításával indul. Ezek az illesztési műveletbe bevont képpontok és mérőpozíciók sűrűségét határozzák meg. Egy analóg kezdőpont kijelölése után meg kell adni a keresőmozgás határait. Rövid betanulás során a felhasználó a futási idő függvényében optimalizálja a keresőparaméterek megválasztását. Az összetett algoritmuson alapuló Optimal Alignment® elérhető pontossága messze felülmúlja az elektronmikroszkópos sorozatképek számítógépes kézi illesztésével elérhető mértéket. Az eredményül kapott illesztési adatok olyan adatbázisba kerülnek, amely valósághű 3D modellalkotást tesz lehetővé. Az illesztőprogramot (MÜI TP 138) egy mediális előagyi NPY-pozitív axonnak Záborszky L. laboratóriumában elvégzett rekonstrukcióján mutatjuk be (NIH grant NSO33945).

Magyar Radiológia

2006. OKTÓBER 20.

A multislice CT-vizsgálat értéke a pulmonalis embolia kimutatásában és a differenciáldiagnosztikában

BODROGI Nándor, BARANYAI Tibor

BEVEZETÉS - A pulmonalis multislice CT-angiográfia alkalmazása egyre inkább elterjedt, széles körben alkalmazott eljárás a tüdőembólia diagnosztikájában, és a tapasztalatok alapján gold standard módszernek tekinthető. A szerzők osztályán 1993-tól egyszeletes spirál-CT, 2004-től 24 detektorsoros, 10 szeletes berendezés áll alkalmazásban. Jelen munkájukban a tüdőembólia multislice CT-vel végzett diagnosztikájáról és a terápia utáni követésről, valamint a módszer nyújtotta előnyökről számolnak be: a diagnosztikai és differenciáldiagnosztikai lehetőségekről, valamint a diagnosztikai biztonság jelentős növekedéséről. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - 2004. február 16. és 2005. június 30. között 2576 mellkasi multislice CT-vizsgálatot végeztek, ezek közül 261 esetben pulmonalis multislice CT-angiográfiára került sor tüdőembólia gyanúja miatt. Hét esetben más beutaló diagnózis szerepelt, de a kapott eredmény (tüdőembólia) miatt ebben a csoportban tárgyalják. A szerzők retrospektív értékelése a 268 esetet foglalja magában. Nem végezhettek kontrasztanyagos CT-vizsgálatot 12 esetben kontrasztanyag-allergia, illetve extrém rossz vesefunkció miatt, két esetben sikertelen vénakanülálás hiúsította meg az eredményes vizsgálatot. A terápiás eredmény kontrollálása a klinikus igénye szerint történt. A pulmonalis multislice CT-angiográfia szigorúan előírt és betartott akvizíciós és rekonstrukciós protokoll szerint történt. A reprocesszálási fázisban fontos volt a kétdimenziós multiplanár rekonstrukció elvégzése különböző irányokban. Ezenkívül háromdimenziós MIP- (maximum intensity projection) és szükség esetén VRT- (volume rendering technics) rekonstrukciókat készítettek. A jó kontrasztanyagfázist bolus tracking módszerrel érték el. EREDMÉNYEK - Az elvégzett 268 pulmonalis multislice CTangiográfia kapcsán 116 esetben mutattak ki tüdőembóliát. Hét betegnél nem ez a betegség szerepelt iránydiagnózisként. Nem találtak kóros elváltozást 55 esetben (20,5%), és ezeknél a betegeknél a későbbiekben sem igazolódott embólia, vagyis nem volt álnegatív eredményük. A követés során egy esetben - halált követő sectio kapcsán - nem igazolódott a pulmonalis embolia fennállása, tehát egy álpozitív eredményük volt. Kilencvenhét esetben nem tudták bizonyítani a pulmonalis embolia gyanúját, viszont a panaszokat magyarázó egyéb, kimutatott elváltozások lehetővé tették a betegek adekvát kezelését. KÖVETKEZTETÉS - A pulmonalis multislice CT-angiográfia nagy biztonsággal alkalmas a pulmonalis embolia kimutatására, kizárására, kiterjedésének pontos megítélésére, illetve a terápia eredményességének lemérésére. Emellett a multislice CT lehetőséget nyújt más akut mellkasi kórképek diagnosztizálására, ami differenciáldiagnosztikai szempontból jelentős.

Magyar Radiológia

2006. MÁRCIUS 20.

A multislice CT alkalmazásánál előforduló diagnosztikai csapdák és műtermékek

BARANYAI Tibor

Az utóbbi másfél évtizedben látványos fejlődés tapasztalható a radiológiai diagnosztikában. A modern ultrahang-, CT- és MR-berendezések, valamint a dinamikus szoftverfejlesztés nagyságrenddel javította a diagnosztikai biztonságot, aminek eredményeként hiba- és tévedési lehetőségeink is csökkentek. A multislice komputertomográfia megjelenésével nő a vizsgálati sebesség, a szubmilliméteres kollimáció, a szubszekundumos szkennelési idő javítja a kép térbeli felbontóképességét, csökkennek a mozgási műtermékek, javul a parenchymás szervek megítélése. A multislice CT azonban az új technika révén új problémákat is felvet. A gyorsabb adatgyűjtés miatt csökken az akvizíciós idő, ezért igen pontosan kell időzíteni a kontrasztanyag- követést. Zavaró hatást fejt ki a környezetre a pulzáló képletekben hirtelen megjelenő magas kontrasztanyag- denzitás, amelyet ezért tévesen interpretálhatunk. A másodlagos rekonstrukció célirányos elvégzése (két- és háromdimenziós rekonstrukció) csökkentheti a diagnosztikai csapdák és műtermékek lehetőségét. A vékony szeletekből megfelelő átfedéssel készített rekonstrukciós metszetképek képélessége és térbeli felbontása jó, ellenkező esetben a képminőség romlik, bizonyos képletek „eltűnhetnek”, nem ábrázolódnak. MIP (maximum intensity projection) CT-angiográfiánál a csont megfelelő eliminálása, a VOI (volume of interest) helytelen kiválasztása fals pozitív eredményhez vezethet, lehetetlenné válhat a kiserek megítélése. A lágy plakk és a fali thrombus elkülönítése is problémát okozhat, a kemény plakk szűkületet utánozhat. A légzési és a pulzációs mozgás okozta, valamint a keménysugár és az áramlásfüggő műtermékek ismerete nagyon fontos. A virtuális endoszkópia során tapasztalható differenciálási nehézség, a parciálisvolumen-effektus hatása, a különböző beavatkozások utáni állapotok interpretációja, az implantátumok zavaró hatása diagnosztikai és differenciáldiagnosztikai nehézségeket okozhat. A szerző összefoglalja azokat a hiba- és tévedési lehetőségeket, artefaktumokat, amelyek a multislice CT alkalmazásánál a protokollok betartása mellett is előfordulhatnak.

Lege Artis Medicinae

2010. MÁJUS 20.

Chondrosarcoma okozta mellkasfali defektus sikeres pótlása izomlebennyel és politetrafluoretilén hálóval

AGÓCS László, KOCSIS Ákos, TAMÁS Róbert, LÉVAY Bernadett, CSEKEŐ Attila

BEVEZETÉS - A chondrosarcoma a malignus primer csontdaganatoknak mintegy 30%-át teszi ki. Leggyakrabban az elülső mellkasfalon fordul elő. A sebészileg megfelelően kezelt esetek gyógyulnak, tízéves túlélésük 97%. A rekonstrukció alkalmával a légzési funkciók megőrzése fontos az esztétikai eredmény mellett. ESETISMERTETÉS - A 36 éves beteg a bal mellkasfalat (a negyedi-hatodik bordát, a parietalis pleurát és az izmokat) infiltráló, emberfejnyi chondrosarcoma miatt került műtétre. Az elváltozás reszekcióját a bal mellüreg megnyitásával, a bőr és a subcutan réteg megkímélésével végeztük. A mellkasfal stabilitását 20×25 cm-es politetrafluoretilén hálóval, valamint egy blokkban átforgatott, musculus latissimus dorsit és musculus serratus anteriort magában foglaló izomlebennyel állítottuk helyre. A beteg eseménytelen posztoperatív szak után, kellően expandált tüdővel távozott. A féléves kontroll-CTvizsgálaton nem észleltünk recidívát. KÖVETKEZTETÉS - Esetünk rávilágít arra, hogy a mellkasfali tumorok radikális kiirtása, valamint a leírt módon történő rekonstrukció lehetőséget ad a paradox légzőmozgás kiküszöböléséhez, egyúttal kiváló funkcionális és esztétikai eredményt biztosít.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

A csecsemők agyi fejlődése az evolúció lenyomatát mutatja

A csecsemő- és gyermekkorban a legtöbbet növekedő agyi területek majdnem pontosan megegyeznek azokkal az agyterületekkel, amelyek a legtöbbet változtak az emberi agyban a többi főemlőshöz viszonyítva.