Keresési eredmények

Lege Artis Medicinae

2020. SZEPTEMBER 30.

A hazai szívinfarktus-ellátás eredményét befolyásoló tényezők elemzése

BECKER Dávid, SKODA Réka, BOKOR Laura, BÁRCZI György, VÁGÓ Hajnalka, MERKELY Béla, GAJDÁCSI József, BELICZA Éva, NEMES Attila, DINYA Elek, TÖRŐCSIK Klára

A mindenki számára elérhető korszerű invazív szívinfarktus-ellátás ellenére, a jó korai eredményekkel szemben, a hazai infarktusos betegek halálozása hosszú távon jelentősen meghaladja a hasonló ellátásban részesülő európai betegekét. Ahhoz, hogy ezen változtatni lehessen, szükséges az ide vezető okok részletes elemzése, feltárása. A hazai heveny szívinfarktusos betegek adatainak elemzésével megállapítottuk, hogy a betegek rövid és hosszú távon bekövetkező halálozását milyen tényezők befolyásolják. Az elemzés a 2003-tól napjainkig tartó időszakot öleli fel több regiszter adatainak vizsgálatával (Semmelweis Egyetem, Vá­rosmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika VMAJOR I. és VMAJOR II. regiszter, Eu­ró­pai Kardiológiai Társaság Stent for Life I. és II. programja, a Közép-magyarországi In­fark­tusellátás ÁNTSZ-regisztere, a Buda­pest Modell adatbázisa). A részletes elemzések alapján megállapítható, hogy ST-elevációs infarktus (STEMI) esetében a primer percutan coronariaintervenció aránya európai szintű, az ST-elevációval nem járó akut coronaria szindrómás (NSTEMI) betegek invazív ellátása a szükséges arány alatt van. A hazai ST-elevációs myocardialis infarktusos betegek úgynevezett hezitációs ideje a környező országokénál lényegesen hosszabb, a hazai infarktusos populáció általános cardiovascularis rizikója a GRACE regiszter átlagánál szignifikáns mértékben magasabb. Elemzéseink és eredményeink alapján komplex, szakmapolitikai döntéseket is befolyásoló stratégiai terv dolgozható ki a korszerű ellátásban részesülő infarktusos betegek késői halálozásának csökkentése céljából.

Ideggyógyászati Szemle

2020. MÁJUS 30.

[Creutzfeldt–Jakob-kór: Egy neurológiai központ tapasztalatai és a törökországi esetek szisztematikus áttekintése]

USLU Ilgen Ferda, ELIF Gökçal, GÜRSOY Esra Azize, KOLUKISA Mehmet, YILDIZ Babacan Gulsen

[A tanulmány célja az isztambuli Bezmialem Vakif Egyetem Neurológiai Részlegén diagnosztizált sporadikus Creutzfeldt–Jakob-kóros (CJD) betegek klinikai, laboratóriumi és idegrendszeri képalkotó leleteinek elemzése, és a törökországi CJD-esetek áttekintése. Elemeztük a Neurológiai Részleg valamennyi, 2014. január 1. és 2017. június 31. között diagnosztizált CJD-esetét, a klinikai, az EEG- és a koponya-MRI-leletek, a cerebrospinalis folyadék vizsgálati eredménye, a differenciáldiagnózis, valamint a korábbi téves diagnózisok felhasználásával. Áttekintettük továbbá a Törökországban 2005 és 2018 között publikált CJD-eseteket. A Neurológiai Részleg összesen 13 CJD-betege esetében a progresszív kognitív hanyatlás volt a legelső tünet. Két beteg esetében Heidenhain-variánst, egy beteg esetében Oppenheimer–Brownell-variánst diagnosztizáltak. Korábbi téves diagnózis a 13 CJD-beteg 53,3%-a (7 fő) esetében fordult elő (depresszió, vascularis dementia, normális nyomású hydrocephalus vagy encephalitis). 11 beteg esetében (87%) tipikus MRI-jeleket mutattak ki, azonban ezek csak öt beteg esetében voltak jelen már kiinduláskor. Négy beteg esetében figyeltek meg az MRI-n aszimmetrikus magasjel-abnormalitást. Öt beteg (45,4%) esetében figyeltek meg az EEG-n periodikus tüskehullám-komplexeket, valamennyi esetben az utánkövetés során. 2005–2018 között Törökországban 74 esetet publikáltak, különböző klinikai tünetekkel. A CJD-betegek részlegünkön és a törökországi esetekben egyaránt különböző klinikai tünetekkel jelentkeztek. Habár a leggyakoribb induló tünet a progresszív kognitív hanyatlás, a korai stádiumban a szokatlan tünetek téves diagnózist eredményezhetnek. Izolált vizuális vagy cerebellaris tünetek esetén a variánsformákra is gondolni kell. Továbbra is fennálló klinikai gyanú esetén az utánkövetés során ismételt EEG- és MR-vizsgálatokra van szükség.]

Nővér

2019. ÁPRILIS 30.

A sérültellátás történeti áttekintése az ókortól a dél-szláv háborúig

HEGYI Péter hadnagy

Ápolástörténeti visszatekintések sorozatát olvashattuk a folyóirat számaiban. A sérült-, sebesültellátás katonai aspektusáról viszont kevés publikáció született eddig, ezért fontosnak tartottam, hogy bemutassam, hogyan változott, alakult ez a mára már medicinává vált szakterület és mi lehet a jelentősége a mai kor számára. Egészségügyi katonatisztként szeretném bemutatni a prehospitalis harctéri traumaellátás történeti mérföldköveit, kezdve az ókortól egészen a vietnámi és a dél-szláv háborúig.

Hivatásunk

2018. AUGUSZTUS 20.

Nagy Anikó: „A csokor minden szálát növesztenénk”

TARCZA Orsolya

A hivatást népszerűsítő, a szakma presztízsének növelését is magába foglaló, a szakdolgozók életét sokszínűen segítő lehetőségek megteremtésével orvosolná az Emberi Erőforrások Minisztériuma az ágazatban a munkaerőhiányt - mondta Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár a Hivatásunknak.

Ideggyógyászati Szemle

2018. NOVEMBER 30.

[Gyulladásos biomarkerek benignus paroxysmalis pozicionális vertigóban: törökországi eset-kontroll vizsgálat ]

AYSEL Tekeşin, ABDULKADIR Tunç

[Cél - A benignus paroxysmalis pozicionális vertigo (BPPV) a visszatérő szédülés leggyakoribb oka. Feltételezhető, hogy BPPV esetén a gyulladás kóroki szerepet játszik. A vizsgálat célja az volt, hogy összehasonlítsa BPPV-betegek és egészséges személyek gyulladásos biomarkereinek szintjét. Anyagok és módszerek - A prospektív eset-kontroll vizsgálatban 114 újonnan diagnosztizált BPPV-beteg és 83, életkorban és nemben illesztett egészséges kontrollszemély vett részt. A következő laboratóriumi adatokat gyűjtöttük össze: szérumhemogram, teljes biokémiai profil, vitaminszintek, pajzsmirigyhormonszintek, nagy szenzitivitású C-reaktív protein (hsCRP), vörösvértest-süllyedés (erythrocyte sedimentation rate/ESR). Kiszámoltuk és összehasonlítottuk a neutrophil-lymphocyta arányt (NLR), a vérlemezke-lymphocyta arányt (PLR) és a monocyta-HDL-koleszterin arányt (MHR) is. Eredmények - A betegek átlagéletkora 39,1 ± 12,4, a kontrolloké 37,0 ± 11,9 év volt. A BPPV-betegek körében a B12-vitamin-, a hematokrit- (Hct-), a kreatinin-, a húgysav-, a szabad T4 (free/fT4-), a lymphocyta-, az összbilirubin-, a direkt és indirekt bilirubinszint szignifikánsan alacso­nyabb­nak bizonyult (p ˂ 0,05), míg a HDL-, SGOT- és ESR-értékek szignifikánsan magasabbak voltak. A kontrollszemélyekkel összehasonlítva, a BPPV-betegek körében szignifikánsan magasabb volt az átlagos NLR-, PLR- és vérlemezke-térfogat (MPV) is. A neutrophil-, vérlemezke-, monocyta-, MHR és CRP-értékek megegyeztek a két csoportban (p ˃ 0,05). Következtetés - Eredményeink alapján az NLR-, a PLR-, az MPV-, az ESR- és a bilirubinszintek a BPPV lehetséges biomarkerei. Mivel valamennyi alacsony költséggel meghatározható és széles körben elérhető, a klinikai gyakorlatban használhatók a BPPV előrejelzésére. Mindazonáltal, szükséges nagy esetszámú vizsgálatokban is megerősíteni az összefüggést.]

Ideggyógyászati Szemle

2018. SZEPTEMBER 30.

Paroxysmalis jelenségek megítélése az újszülöttés csecsemőkorban

NAGY Eszter, FARKAS Nelli, HOLLÓDY Katalin

Bevezetés - Az újszülött- és csecsemőkori görcsök elkülönítése csak a megtekintés alapján kihívást jelent a szakemberek számára is. Célkitűzés - Megvizsgálni az újszülött- és csecsemőkori paroxysmusokban jelentkező események csak inspekció alapján történő értékelését. Kérdésfeltevés - Különbözik-e a neonatológusok, a gyermekneurológusok és a neurológusok véleménye az újszülött- és fiatal csecsemőkorban gyakori paroxysmalis események megítéléséről. A vizsgálat módszere és alanyai - Tizenöt fiatal csecsemő (kétnapos - öthónapos) paroxysmalis eseményéről készült videófelvételt vetítettünk le 47 gyermek­neurológusnak és 35 neonatalis/perinatalis intenzív centrumban dolgozó neonatológusnak és szakképzett nővérnek, valamint 43 neurológusnak. Az anamnézis és az elektroencefalográfia (EEG) ismerete nélkül kellett eldönteni a válaszadóknak, hogy epilepsziás vagy nem epilepsziás eredetű eseményt látnak-e a felvételeken. Eredmények - A gyermekneurológusok és a neonatológusok az esetek 67%-ában (824/1230) ítélték meg helyesen a mozgásjelenség epilepsziás vagy nem epilepsziás voltát, szignifikáns különbséget nem találtunk a válaszaikban. A legnagyobb bizonytalanság a finom kézmozgással és a nagyon heves clonusokkal járó epilepsziás eredetű események megítélésében volt, a résztvevők mindösszesen egyharmada válaszolt helyesen. A neurológusok válaszai csak enyhe, nem szignifikáns mértékben különböztek a gyermekneurológusokétól. Következtetések - Az újszülött- és csecsemőkorban észlelt paroxysmusokban jelentkező események korrekt diagnózisához többnyire video-EEG-felvétel készítése szükséges. A neonatológusok és gyermekneurológusok megítélésében szignifikáns különbség nem mutatkozott a mozgásjelenségek differenciálásában. A gyermek- neurológusok és a neurológusok évtizedek óta tartó együttműködése segít a közös szemlélet kialakításában.

Egészségpolitika

2021. ÁPRILIS 26.

Egységes és következetes egészségügyi rendszerre van szükség

„Pénzeső volt már az egészségügyben, nem is egyszer, de a rendszerszintű szemlélet hiányában egyik sem hozott hathatós változást. Kaptunk már ekkora forrást, hogy javulhasson az ellátás, és készültek már többször is tervek, 2002-ben és 2006-ban, majd a 2006-2010 közötti periódusban, volt 100 napos terv is, de ezekkel sehova sem jutottunk. El kell dönteni, hogy mit akarunk, de nem felszeletelve intézkedéseket hozni, hanem összességében meghatározni, hogy milyen irányba haladjunk a fekvő-, a járóbeteg és az alapellátásban, a finanszírozásban és a hatósági egészségügyben, ehhez pedig egy modell kell, ha úgy tetszik vízió, amelyhez konzekvensen tartjuk magunkat”- mondja Balázs Péter a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Népegészségtani Intézetének tanára.

Egészségpolitika

2021. ÁPRILIS 23.

A szűrés fontos, de nem prevenció, vagy átfogó népegészségügyi stratégia!

„Magyarországon olyan, hogy népegészségügy, ami eredményesen és rendszerszinten működne, nem létezik. Ha az egészségügy fejlesztésére 1000 milliárd adódik most, azt leghatékonyabban az elsődleges megelőzésre fókuszáló, az ágazatokat összekapcsoló népegészségügyi programra kellene fordítani”- mondja Vitrai József népegészségügyi szakértő, a Magyar Népegészségügy Megújításáért Egyesület elnöke.

Klinikai Onkológia

2020. AUGUSZTUS 28.

Az emlőrák hormonkezelése

VÉGH Éva

A fejlett országokban a nők 12%-ának lesz emlőrákja az élete folyamán. Ez az áttekintés az emlőrák szisztémás endokrin kezelésének jelenlegi lehetőségeivel foglalkozik. Az emlőrákokat három nagy alcsoportba lehet osztani a szövettani vizsgálat során értékelt három marker (ER, PR, HER2-receptorok) jelenléte és hiánya alapján. A nem áttétes betegeknél a kezelés célja a lokoregionális és a távoli kiújulás megelőzése. Az adjuváns hormonterápia alkalmazásának időtartama fontos kérdés a mindennapi onkológiai gyakorlatban. Áttétes betegeknél a terápia célja az élet meghosszabbítása, az életminőség megőrzése és a daganatos betegséggel kapcsolatos tünetek palliálása. A HR+ emlőrákos betegek monoterápiában és kombinált kezelések részeként is kaphatnak endokrin ellátást. Az új terápiás megközelítések és a nemzetközi gyógyszerfejlesztési erőfeszítések eredményeként egyre több terápiás lehetőség áll rendelkezésre mind a korai emlőrákos betegek, mind az áttétes betegek számára.

Ideggyógyászati Szemle

2021. MÁRCIUS 30.

[Új patogén mutáció következtében kialakuló karnitin-palmitoil-transzferáz II-hiánnyal magyarázható ismétlődő rhabdomyolysis]

ÇAKAR Emel Nafiye, GÖR Zeynep, YEŞIL Gözde

[A karnitin-palmitoil-transzferáz II- (CPT II-) hiány egy autoszomálisan öröklődő anyagcsere-rendellenesség, amelyben a hosszú láncú zsírsavak β-oxidációja hiányos. A klinikai megjelenés különféle formában lehetséges; súlyos formájában jelentkezik újszülöttkorban és infantilis időszakban, míg iskolás- és serdülőkorban a kevésbé súlyos myopathiás formában jelentkezik. Bár a rhabdomyolysisrohamok súlyossága változó, a klinikai lefolyást esetenként akut veseelégtelenség komplikálhatja. Az acilkarnitin-elemzés segíthet a CPT II diagnosztizálásában, de az eredmény normalitása nem jelzi a betegség hiányát. Erős gyanú esetén genetikai elemzést kell végezni. Ebben a tanulmányban egy 15 éves fiú beteg esetét mutatjuk be, akinek két, fertőzés, illetve éhezés által kiváltott rhabdomyolysisrohama volt. Az acilkarnitin-elemzés eredménye normális volt, a kórtörténet értékelésénél figyelembe vettük a CPT II-hiányt, és kimutattuk a CPT II gén c.137A> G (p.Gln46Arg) új patogén homozigóta mutációját. A CPT II-hiány a metabolikus rhabdomyolysis egyik leggyakoribb oka az ismétlődő rhabdomyolysisepizódoktól szenvedő betegek esetén.]