2016. MÁJUS 18.
Amikor a tengeri teknős kikel a tojásból, fontos, hogy a leghamarabb kijusson a nyílt tengerbe, mert a part és a sekély víz tele van ragadozókkal - írta az Australian Geographic online kiadása.
Nyugat-ausztráliai kutatók azonban kimutatták, hogy a nyílt tengeri mesterséges fények is rontják a kis teknősök tájékozódási képességeit, ezért nem érik el a viszonylag biztos, mély vizet elég gyorsan.
Korábbi kutatások hasonló eredményre jutottak, amikor az újszülött teknősök fészektől a vízig tartó útját vizsgálták. Az új tanulmány nagy példányszámon végzett nyomkövetéses vizsgálatával bebizonyította, hogy a fiatal állatokat azután is vonzza a mesterséges világítás, miután elérték az óceánt.
"Eddig nem tudtuk, hogyan hat a mesterséges fény a frissen kikelt teknősökre, mert nem voltak olyan apró nyomkövetőink, amelyeket a kis teknősökre fel tudtunk volna erősíteni. A korábbi kutatásokat nagyrészt laborban végezték, vagy hajóról figyelték meg a hüllőket, és a hajó maga is megzavarhatta a kis állatokat" - magyarázta Michele Thums, az ausztrál tengerkutató intézet munkatársa, a Royal Society Open Science című tudományos lapban ismertetett kutatás vezetője.
A tudósok 40 zöld tengeri teknőst, vagyis közönséges levesteknőst (Chelonia mydas) láttak el miniatűr akusztikus jeladóval, miután kikeltek a tojásból. Útjukat vevőkészülékek hálózatával követték.
A kis teknősök fele mesterséges fénnyel találkozott a vízen. A kutatók azt figyelték meg, hogy ezeknek az állatoknak a többsége a fényforrás felé úszott, és hosszabb ideig ottmaradt a veszélyes parti tengerszakaszon, növelve a kockázatát, hogy felfalják a ragadozó halak.
Forrás: MTI
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
A könyv a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be.Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben...
Gondolat
A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.
Gyulai Iván ökológust az SZVT-n tartott előadását követően az emberiség endoszomatikus és exoszomatikus energiaigényéről kérdeztük. Az ismert kutató meglátása szerint a modern emberiség által épített technoszféra nem adaptatív, túl merev és kevéssé diverz, ez jelentős veszélyt jelent a túlélésére.
Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpont, az ELI-ALPS-ot a jövőben működtető nemzetközi konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet Brüsszelben - tájékoztatta az intézmény pénteken az MTI-t.
Gondolat
Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
4.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás