Ökológia

A társas-ökológiai megközelítés

2022. MÁJUS 20.

A neves amerikai pszichológus, Oishi Shigehiro a Társas-ökológiai lélektan (socioecological psychology) című közleményében kísérletet tesz arra, hogy újradefinálja a társas-ökológiai megközelítést és a terület főbb célkítűzéseit és módszertanát is meghatározza.

A társas-ökológiai megközelítés a hazai egészségpszichológus, Urbán Róbert megfogalmazása szerint: „fő fókuszában a személy és a környezet közötti kölcsönhatás áll társas, intézményes és kulturális kontextusával együtt”. Urbánnal szemben Oishi szerint a társas-ökológiai pszichológia inkább arra tesz kísérletet, hogy nem csak a percipiált és megkonstruált környezeti reprezentációk hatását kutassa (ahogy ezt a lélektan és a szociálpszichológia legtöbb irányzata jellemzően megkísérli), hanem a környezet objektív (fizikai, biokémiai) paramétereinek a viselkedésre, gondolkodásra és érzésekre gyakorolt hatását megragadja. Ebből a szempontból Oishi személete inkább epidemiológiainak, humánökológiainak vagy szociológiainak tekinthető.

Oishi kiemeli, hogy a lélektan legtöbb irányzata kizárólagosan meghatározó szerepet tulajdonít a belső intrapszichés folyamatoknak a viselkedés megértésében és egyáltalán nem veszi figyelembe a fizikai, klimatikus, politikai, demográfiai és kulturális hatásokat, pedig ezek is bizonyítottan befolyásolják az emberi viselkedést. (Magyarországon Buda Béla pszichiáter képviselt hasonló szemléletet, aki felhívta a hazai kutatók figyelmét, hogy az ember a kapcsolataiban és környezetében dinamikus és állandó interakcióban áll, amely hatására változik.)

A szerző szerint három jól elkülöníthető típusa van a társas ökológiai pszichológiai kutatásoknak: (1) asszociatív: a társas környezet hatása a viselkedésre (példaként a népsűrűség segítségnyújtás enyhébb foka összefüggést ajánlja), (2) folyamat: egy mediátorfolyamat is azonosít a viselkedés/érzelem és a külső hatás között (példa: népsűrűség -> felelősséghárítás -> segítségnyújtás alacsonyabb foka), (3) niche construction: bizonyos gondolatok/érzések/viselkedések valamilyen niche létrehozását okozzák (például az információs túltöltöttség hatására egy bajbajutottakat segítő intézmény létrehozása).

A szociológiától és az epidemiológiától az különíti el ezt a területet, hogy kizárólag asszociatív vizsgálatokat végeznek, a környezetpszichológiától, közösségi pszichológiától pedig az, hogy azok kizárólag kérdőíves és megfigyeléses vizsgálatokat végeznek. A viselkedésökológiai kutatási módszertant (és kutatási sorrendet) tartja szerencsésnek azzal a különbséggel, hogy nem csak a biológiai nyereség szempontjából elemezze az emberi viselkedést.

Régi probléma, hogy a humánetológiai, viselkedésökológiai vizsgálatok ugyanazon problémakört vizsgálják, mint a lélektan, szociálpszichológia és a szociológia; és ez a megközelítés az átjárást és integráció lehetőségét kínálja. Meglepő, hogy a szerző számos környezetpszichológiai, epidemiológiai és ökopszichológiai paradigmában készült vizsgálatot társas-ökológiai pszichológiai vizsgálatként értékel.

Eredeti közlemények:
Oishi, S. (2014). Socioecological psychology. Annual review of psychology, 65, 581-609.

Kapcsolódó hazai irodalom
Buda B (2012). Empátia: a beleélés lélektana: folyamatok, alkalmazások, új szempontok. Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest.
Urbán R (2017). Az egészségpszichológia alapjai. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2017.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Ökológia

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ökológia

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Ökológia

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Ökológia

Antidepresszánsok hatékonysága - szubjektív szempont

BUDA Béla

Az antidepresszánsokból valamiféle elixír lett, valamiféle „szóma”, a „Prozac-korszak” embere a szerek révén a „jobbnál is jobban” (better than well) érezheti magát. A depresszió meghatározása kitágult, egyfajta „kisgömböc” lett, amely minden kórképet lassanként magába foglalt.

Ökológia

Big Pharma és Big Ag

BRYS Zoltán

A gyógyszergyárak gyakorlatát számos magas színvonalú kritika érte az elmúlt évtizedben, ezzel szemben a Big Ag viszonylag kevesebb figyelmet kapott orvostudományi folyóiratokban. Számos betegséggel összefüggésbe állítható a táplálkozás. Jelentőségénél fogva hasonlóan kiemelt szakmai figyelmet érdemelne.

Kapcsolódó anyagok

Ökológia

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ökológia

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Ökológia

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Gondolat

Az érzelmek szerepe a tudományos kutatásban - videointerjú Mérő Lászlóval

BME-TMIT szemináriumi előadása után Mérő Lászlót az érzelmek tudományos kutatásban betöltött szerepéről kérdeztük. Az emberi hangulatok és érzelmek a tudományos kutatások összetett folyamataira is hatással vannak.

Klinikum

Képzelt diéta, valós fogyás – a placebo hatása a testsúlycsökkentésben

A fejlett országok statisztikái alapján az elmúlt években folyamatosan nő a túlsúlyosak, illetve elhízottak aránya. Az “elhízásjárvány” kezelésére az eddig ismert leghatékonyabb testsúlycsökkentő terápiaként az energiafogyasztás korlátozása (diéta) és az energiafelhasználás növelésére szolgáló protokollok (elsősorban alacsony és közepes intenzitású aerob edzés) bizonyultak. Elméletben egyszerű és betartható a képlet: ha a páciens kevesebb kalóriát visz be, mint amennyit eléget, fogyni fog.