Ökológia

A betegségek felbukkanása, az állattartás kiterjedése és a biodiverzitás csökkenése globális léptékben összefügg

2022. JANUÁR 28.

Az állattartás egyre növekvő mértéke csökkenti a biodiverzitást, és egyre erősebben veszélyezteti mind az emberi, mind az állati egészséget. Az e mögött húzódó összefüggések pontosabb megértése mind közegészségügyi, mind természetvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségű. A Biological Conservation szakfolyóiratban megjelent publikáció, az Emerging diseases, livestock expansion and biodiversity loss are positively related at global scale ezeket az összefüggéseket tárja fel nemzetközi adatbázisokból származó adatok segítségével végzett modellezésekkel.

Az utóbbi évtizedekben gyakoribbá vált a fertőző betegségek megjelenése, ezzel egyidejűleg pedig az észlelt járványkitörések száma is drámaian megnőtt. Valószínűsített okokként az emberi tevékenység által előidézett környezeti változásokat, illetve a biodiverzitás-csökkenést jelölték meg a kutatók. Olyan eredmények is születtek, amelyek megerősítették, hogy a humán patogének diverzitása, denzitása nő az egyenlítő felé haladva (ahogy az emlősök diverzitása is). Ezek mellett pedig többféle bizonyíték alátámasztja, hogy a haszonállatok fontos szerepet töltenek be a vírusok emberekre való átkerülésében, egyfajta hídként funkcionálva a vadvilág és az emberek között. A szerző a biodiverzitás, a humán fertőző betegségek kitörései, az állati fertőző betegségek kitörései, valamint a haszonállatok (szarvasmarhák) országonkénti és éves számainak globális mintázatait vetette össze.

Az elemzések megerősítették a korábbi kutatásokban is megállapított pozitív összefüggést a vadvilág fajgazdagsága és az ismert humán fertőző és parazitás megbetegedések száma között. Az is kiderült, hogy fertőző betegségek kitörései pozitívan függnek össze a veszélyeztetett fajok relatív számával, amiből úgy tűnik, hogy a biodiverzitás csökkenése kedvez a humán fertőző betegségek kitöréseinek. A tanulmányozott időszakokban minden vizsgált változó drámaian nőtt: a humán betegségek kitörései, a szarvasmarhák és a veszélyeztetett fajok száma. A humán betegségek kitörései pozitívan függtek össze a veszélyeztetett fajok számával a 2011-es csúcs eléréséig, ami alapján úgy tűnik, hogy a veszélyeztetett fajok számának további növekedése már nem jár együtt a fertőző betegségek kitöréseinek növekedésével – sőt, akár ellentétes kapcsolat állhat fenn. Ennek a korrelációnak a pontosabb megértéséhez azonban további kutatásokra van szükség, és olyan tényezők is árnyalhatják a képet, mint például a 2008-as gazdasági válság mezőgazdaságra és kereskedelemre, illetve állategészségügyre gyakorolt hatásai.

A haszonállatok tartásával kapcsolatban sokkal egyértelműbb a kép: a szarvasmarhák számának folyamatos emelkedése pozitívan függ össze mind a fertőző betegségek regisztrált kitöréseivel, mind a veszélyeztetett fajok számának növekedésével a 2000. és 2016. év közötti időszakban. Utóbbi eredmény egybevág azokkal a tanulmányokkal, amelyek az állattartás növekvő mértékének biodiverzitását, illetve természetes és hagyományosan kezelt élőhelyekre gyakorolt aránytalan hatását állapítják meg.

A publikáció felhívja a figyelmet arra, hogy az állattartás kiterjedése fenyegeti a biodiverzitást, és egyre nagyobb veszélyt jelent az emberi és állati egészségre nézve. Az ezek közötti bonyolult térbeli-időbeli, globális összefüggések megértéséhez részletes tanulmányokra lenne szükség országokon belül és országok között hosszabb időtávokat vizsgálva – mivel mind az állattartás, mind a vadon élő fajok egyenlőtlenül oszlanak el a Földön, ráadásul a különböző társadalmak más és más módon viszonyulnak hozzájuk, kezelik ezeket.

Szemlézte:
Pribéli Levente

Eredeti közlemény:
Aerts R, Honnay O, & Van Nieuwenhuyse A. Biodiversity and human health: mechanisms and evidence of the positive health effects of diversity in nature and green spaces. British medical bulletin, 2018;127(1):5-22.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Ökológia

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ökológia

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Ökológia

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Ökológia

Antidepresszánsok hatékonysága - szubjektív szempont

BUDA Béla

Az antidepresszánsokból valamiféle elixír lett, valamiféle „szóma”, a „Prozac-korszak” embere a szerek révén a „jobbnál is jobban” (better than well) érezheti magát. A depresszió meghatározása kitágult, egyfajta „kisgömböc” lett, amely minden kórképet lassanként magába foglalt.

Ökológia

Big Pharma és Big Ag

BRYS Zoltán

A gyógyszergyárak gyakorlatát számos magas színvonalú kritika érte az elmúlt évtizedben, ezzel szemben a Big Ag viszonylag kevesebb figyelmet kapott orvostudományi folyóiratokban. Számos betegséggel összefüggésbe állítható a táplálkozás. Jelentőségénél fogva hasonlóan kiemelt szakmai figyelmet érdemelne.

Kapcsolódó anyagok

Ökológia

Célkitűzések a biodiverzitás megőrzéséért

2010-ben jött létre a Biológiai Sokféleség Egyezmény (Convention on Biological Diversity), amelynek létrehozásakor egy 10 éves keretrendszert, a biodiverzitási stratégiát (Strategic Plan for Biodiversity 2011–2020) is kidolgozták. Távlati célként azt jelölték meg, hogy 2050-re az ember harmóniában éljen a természettel, a biodiverzitást értékelve, megőrizve, helyreállítva és bölcsen használva. Ennek elérése érdekében fogalmazták meg a 20 Aicsi-célt, amely részletezi a tágabb célkitűzések eléréséhez szükséges teendőket – többek között a biodiverzitás-csökkenés mögött húzódó okok kezelését, a biodiverzitás fenntartható használatát, illetve az ebből származó javak igazságos elosztását.

Hírvilág

53 százalékkal csökkentek az erdőben élő gerincesek populációi 50 év alatt

Több mint felére csökkenetek az erdőben élő gerinces állatok populációi az elmúlt 50 év alatt az erdők biodiverzitásáról a Természetvédelmi Világalap (WWF)vezetésével készült első globális állapotfelmérés szerint.

Ökológia

A gyógyászati célból használt állatokat is fenyegeti az ökoszisztémák leromlása

Az Ecology and Society szaklapban megjelent tanulmány (Global synthesis reveals that ecosystem degradation poses the primary threat to the world’s medicinal animals) az első globális áttekintő munka, ami a gyógyászati állatok felhasználásának és veszélyeztetettségének összefüggéseit vizsgálja. A kutatás célja az volt, hogy tisztázza a gyógyászati célú felhasználás jelentőségét az egyes fajok populációinak csökkenésében, mivel mind szakmai körökben, mind a médiában megjelenik az a nézet, miszerint a gyógyászati célú felhasználás komoly fenyegetést jelent a különböző állatfajokra, azok túlhasználatához vezet.

Ökológia

Biodiverzitás és a következő nemzedék

Az ENSZ jelentése szerint sem a biodiverzitás védelme, sem a szegénység elleni küzdelem nem hozta meg a kívánt eredményt. A biológiai sokszínűség további csökkenése a következő nemzedék helyzetét jelentősen megnehezítheti.

Ökológia

Biodiverzitás vagy bioüzemanyag

Délkelet-Ázsia közel 250 000 négyzetkilométernyi tőzeg- és mocsári erdőterülete közel hatezer növény és állatfajnak biztosít élőhelyet. Az elképesztő biodiverzitáson felül a terület közel 64 milliárd tonna szenet is tárol (ez a 2006-os emberhez köthető kibocsátás kilencszerese) és jelentős szén-dioxid mennyiséget köt le. Ökológiai szempontból multiimplikáltan kiemelt helyről van szó tehát, amely a műholdas-vizsgálatok friss adatai alapján súlyos veszélybe került.